A
rillette a francia konyha klasszikusa, nem más, mint cafatokra szedett, zsírban
eltett sült hús, azaz egyfajta húspástétom (vagy „húslekvár”), mely sokáig
eláll, és egy szelet kenyérre, vagy pirítósra kenve, egy kis savanyúsággal
bármikor bevethető reggelire, uzsonnára, vagy vacsorára, magában, vagy
előételeként. Gyakorlatilag bármilyen húsból (disznóból, kacsából, libából, tyúkból,
de nyúlból, vadból is) igen finom rillette készülhet.
Évente egyszer, negyedmagammal házigazdája vagyok a Kiskőrösi Gondűző
Borlovagrend Nagytanácsi ülésének, ilyenkor mi adjuk a borrendi tagtársainknak
a vacsorát, én általában az előételeket készítem, de a többi fogásba is
besegítek. Idén az általános sikernek örvendő májkrémem mellé többek
között kacsa rillettet is készítettem, ennek osztom most meg a receptjét,
mennyiségek nélkül, mert készülhet kisadag, vagy több üvegnyi, ahogy adódik.
Kedvenc baromfi hentesemnél bőrös kacsahájat, és pecsenye, vagy hízott kacsacombokat
veszek (utóbbiak jóval zsírosabbak). A hájat kiolvasztom, majd a töpörtyű
eltávolítása után a kacsazsírban alacsony (80-90 fok körüli hőmérsékleten) 6-7 óra alatt vajpuhára abálom (konfitálom) a sóval, borssal fűszerezett combokat
úgy, hogy dobok a zsírba a combok mellé egy kis kakukkfüvet meg majoránnát is,
1 szem csillagánizst, egy fej vízszintesen elfelezett fokhagymát, egy fej
hagymát és néha még egy kezeletlen héjú narancsot is, héjastól.
Akkor
van kész, amikor a húsból a csont gond nélkül kicsusszan. A combokat a zsírban
hagyom langyosra hűlni, majd leszedem a bőrét, és az összes húst a csontról. A húst lehet
villával rostjaira szedni (ez az autentikus francia módszer), vagy késes
robotgépben némi zsírral durvára aprítani (a nagy mennyiség miatt most így
tettem, és beledolgoztam a sült hagymát, fokhagymát, narancsot is). A húspépet visszateszem
a zsírba, meglangyosítom, és keverek bele egy kupica konyakot (brandyt, whiskyt,
vagy almapálinkát) aztán az egészet (csatos) üveg(ek)be kanalazom, hideg helyre
teszem, és hagyom megszilárdulni. Másnapra érnek össze az ízek igazán, de
hetek, hónapok múlva ugyanolyan jó, sőt.
Apró savanyú uborkát, gyöngyhagymát, vagy céklát adok mellé.