Parmezános édeskömény chips

 

Volt 2 gumó édesköményem, parmezános chips lett belőle. Annak, aki szereti az édeskömény ízét érdemes nagyobb mennyiséget készíteni egyszerre, mert nagyon eteti magát…

 Hozzávalók:
2 édeskömény gumó
2 evőkanál olívaolaj
3-4 evőkanál reszelt parmezán sajt
só és frissen őrölt bors

Az édesköményt megtisztítom, a zöldjét félreteszem (díszítésre), a gumókat vékonyra gyalulom és egy rétegben sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom. Megspriccelem olívaolajjal, megszórom finomra reszelt parmezánnal, átkeverem, és újra megszórom parmezánnal, hogy az olívaolaj és parmezán bevonja a szeletek mindkét oldalát. Betolom a 175 Celsius-fokra előmelegített sütőbe 25-30 percre, míg a szeletek ropogósra sülnek és a szélük kezd pirulni. Kiveszem, megszórom sóval, tekerek rájuk frissen őrölt borsot és a félretett édeskömény zöldjével díszítve tálalom. Magában is isteni, de köretnek sem utolsó, egy szelet sült hal mellé.

Fodros kel chips

 

Az egyik legjobb dolog, ami történhet a fodros kellel, ha chips lesz belőle.
A leveleket megmosom, konyhai papírtörlővel (vagy tiszta konyharuhák között) megszárítgatom, majd sütőpapíros tepsire sorakoztatom. Spriccelek rájuk kevés olívaolajat, finoman megszórom sóval és 180 Celsius-fokos sütőben „csörgősre” szárítom. Sütés után kissé kesernyés ízű, finom, egészséges csemege.

Cékla és zellerchips pisztáciás mártogatóssal

Zöldségchips jöhet bármikor. Sütőben sütve meg sem szívja magát olajjal, lehet magában nassolni (egy mártogatós jól jön mellé), a maradék pedig krémleves betétnek jobb, mint bármilyen kruton.
Új felfedezésem a kecskesajt-pisztácia ízpáros. Hogy mennyire jó a kettő együtt! Most jóféle pisztácia pasztát használtam, de szerintem durvára darált pisztáciával is izgalmas.

Hozzávalók a chipshez:
nyers cékla és zeller gumó
szőlőmagolaj, vagy házi fűszerolaj

A pisztáciás mártogatóhoz:
fél dl zsíros tejszín
100 g krémes kecskesajt
1 evőkanál brontei pisztácia paszta
Maldon sópehely

A chipshez előmelegítem a sütőt 150 fokra. A céklát és zellert megpucolom, uborkagyaluval vékony szeletekre vágom, sütőpapírral bélelt tepsire teszem és vékonyan (ecsettel) megkenem szőlőmagolajjal.  Betolom a 200 C-fokos sütőbe 25-30 percre, közben egyszer megfordítom.

Robotgéppel habosra keverem a kecskesajtot a tejszínnel és a pisztácia pasztával, tálba kanalazom, majd ezzel kínálom a chipsszet.
.

Házi chips, lila krumpliból

A lila krumpli chips rozmaringgal és sült fokhagymával készült mártogatóssal az egyik kedvenc nasink. Kár, hogy nem tudok egyszerre ipari mennyiséget gyártani belőle, pedig bármennyi elfogyna…

A lila krumplit pár éve láttam első alkalommal a brüsszeli piacon, a Gare du Midi oldalában. Első reakcióm az volt, hogy „ilyen nincs is”, pedig de. 1-2 éve már itthon is kapható, idén nagy mázlim volt, a kiskőrösi piacon vesztegették potom 250.-Ft/kg áron, ami lássuk be, bőven „áron alul” van. Bár ha nem megyek ki a tanyára, és nem veszem meg a termelő egész termését, egész rokonsága bizonyára lila krumplit evett volna egész télen. De így mindenki jól járt, és én még boldog is vagyok, mert ennyi lila krumplim még nem volt a pincében. Remélem, kitart tavaszig.

Hozzávalók:
lila krumpli (perui lila fajta)
szőlőmag, vagy olívaolaj
só és frissen őrölt bors
pár ág friss rozmaring
pár gerezd fokhagyma
zsíros tejföl, vagy crème fraîche

Előmelegítem a sütőt 200 C-fokra. A lila krumplit alaposan megmosom és héjastól, uborkagyaluval vékony szeletekre vágom, sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom és vékonyan megkenem szőlőmag, vagy olívaolajjal. Megszórom sóval, frissen őrölt borssal, köré dobálom a héjas fokhagyma gerezdeket és a rozmaringot, majd  betolom a forró sütőbe 30-35 percre, közben egyszer megfordítom. Ha már aranybarna, kiveszem, tálba szedem a krumplit és elkészítem a mártogatóst: elkeverem a tejfölbe vagy crème fraîche-be a héjából kinyomkodott sült fokhagymát, meg a száráról leszedegetett, összeaprított rozmaring leveleket. Egy jó film, meg egy pohár fehérbor kell hozzá, hogy teljes legyen a boldogság.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Töltött Hasselback burgonya Cherie krumpliból és chips perui lila burgonyából

Évek óta mérgelődök, hogy a legtöbb piacon meg zöldségesnél, nem veszik a fáradságot, hogy kiírják a krumplik fajtáját. Sokszor nem is tudják, mit árulnak. Agybajt kapok a pesti zöldségesektől – tisztelet a kivételnek -, akik csak annyit írnak ki kis tábláikra, hogy „burgi”, alatta az ár. Pedig engem érdekelne, milyen fajtát vásárolok, melyik, mit tud ízben, állagban, keményítő tartalomban, melyik mire való, mert nem ugyanaz jó salátának, mint pürének, vagy sütni. Szerencsére burgonya fronton is lassan, de megindulni látszik valami, egyre többen nem érjük be azzal, hogy „burgit” (v)eszünk, megszállottan kutatjuk a jóízű, vagy valamiért különleges burgonyákat. A napokban krumpli fajtákat tesztelek. Most ezek közül kettőt mutatok, mindkettő elfogadható áron beszerezhető.

Az első, a Cherie. Francia nemesítésű fajta, szép piros héj és halványsárga hússzín jellemzi, alakja kiflikrumpli jellegű. Íze kifejezetten kellemes, nem szétfővő faja, ezúttal töltött Haselback krumplit készítettem belőle.

fotó: lilaburgonya.hu 

A második, a lila krumpli. Életemben először a Brüsszeli piacon láttam ilyet, a Gare du Midi oldalában, azt mondtam magamnak, hogy ilyen nincs is, még hogy lila, ami amúgy is kedvenc színem! Haza is hoztam belőle.

fotó: lilaburgonya.hu 

Puccos éttermek itthon is használják, sokáig csak a Culinarisban volt kapható, de a közel kétezer forintos kilónkénti ár igencsak visszatartott a rendszeres fogyasztásától. A helyzet szerencsére jó irányba változott, és egyre több helyen kapható (már a kiskőrösi piacon is vettem), az említett ár töredékéért.

Lila krumpliból is több fajta létezik. Ezúttal a perui lilát próbáltam ki. A színe gyönyörű, márványozott lila, az íze gesztenyére, kicsit mogyoróra emlékeztető és chipsnek elkészítve igencsak addiktív (konkrétan addig ettük, amíg volt, aztán gyorsan sütöttem még egy adaggal).

Hozzávalók:

fejenként 2-3 közepes méretű krumpli (Cherie fajtájú)

perui lila fajtájú krumpli (sok, kb 2X annyi, mint elsőre gondolnánk...:-))

vékonyra szeletelt (házi) bacon és paprikás kolbász

só, frissen őrölt bors

olívaolaj

A burgonyákat alaposan megmosom. A lila krumplit mandolinnal (a szeletelő alkalmatosság, nem a hangszer) vékonyra szeletelem és sütőpapírral bélel sütőlemezre sorakoztatom. Tekerek rá borsot, meg tengeri sót, meglocsolom kevés olívaolajjal és kb 12-15 perc alatt ropogós-pirosra (na jó, lilára) sütöm a 200 fokos sütőben.

A hasselback burgonyának való  Cherie-t éles késsel, 2 milliméterenként bevagdosom úgy, hogy nem vágom át teljesen, így szépen egyben marad. A legkönnyebb úgy, ha egy evőkanálba helyezve vagdosom, mert az megakadályozza, hogy teljesen átvágjam. 

Ha kész a vagdosás, tepsire sorakoztatom és minden második-harmadik vágásba dugok egy-egy vékony szeletke kolbászt, vagy bacont. Sózom, tekerek rá borsot, meglocsolom olívaolajjal és betolom a forró, 200 fokos sütőbe 30-35 percre, amíg a külseje szépen megpirul, a belseje puhára sül. 

Szeletekre szedve lehet tunkolni pld. egy kéksajtos joghurt mártogatósba.

Sima Hasselback krumplim itt.