Birsalmás ricotta torta

Hozzávalók:
1 kg birs
30 g friss gyömbér
200 g cukor
1 fahéj rúd
175 g hideg vaj
250 g liszt
85 g őrölt mandula
250 g ricotta (vagy tehéntúró)
2 tojás sárgája
1 csomag dr5ker bourbon vaníliás pudingpor

A birsalmát meghámozom, negyedekbe vágom, magházát eltávolítom és szeletekre vágom. A gyömbért is meghámozom és apró kockákra vágom, majd 50 g cukorral és a fahéj rúddal együtt egy lábasba teszem, annyi vízben, hogy éppen ellepje felforralom, majd gyenge tűzön 15 percig párolom (ha van kész birskompótom, ezt a macerát megúszom).
A sütőt előmelegítem 180 fokra, kivajazok egy piteformát.
A vajat apró kockákra vágom, majd a liszttel, mandulával és 100 g cukorral összemorzsolom.
(Valóban "morzsalék" lesz, nem egybeálló tészta)
A morzsalék 2/3-át a kivajazott formába nyomkodom úgy, hogy 3 cm-es pereme is legyen.
A birsalmát egy szűrőben lecsepegtetem, a levét felfogom egy edénykébe. Ezt a levet, a túrót, 50 g cukrot, a 2 tojás sárgáját és a pudingport krémesre keverem, a tésztára simítom, majd sorba rakom a tetején a birset. A maradék tésztát 2 folpack között kinyújtom, ráfektetem a torta tetejére, a nyújtófát végig görgetem rajta, így az "elvágja" a tésztát épp a forma peremén és a felesleget könnyen el tudom távolítani. A felesleg tésztával díszítem a torta tetejét, pár helyen megszurkálom, hogy az esetleges gőz távozni tudjon és a sütőbe tolom, ahol kb. 40 percig sütöm. Ne aratott akkora sikert, mint a brownie cheesecake, de ízlett mindenkinek:-).


Ancsika receptjét készítettem ricottával.

Diós birs morzsasüti

Nehéz a Nagylány élete…Tragédiaként érte a felismerés, hogy a hosszúnak hitt őszi szünetből összesen 4 nap van hátra, mese nincs, neki kell fogni tanulni. S amikor 4 oldalas cikket kell angolból úgy lefordítani, hogy a cikk témája fényévnyire áll az érdeklődési körétől, hát anya legyen a talpán, aki nem kényezteti szenvedő lányát egy kis finomsággal. „Tudod Anya, olyan morzsásat…legyen benne dió is!”

Éppen várakozott készen, megpárolva pár birs, csak úgy, édesítetlenül, jó fahéjasan, citromosan és még nem dőlt el a sorsuk. Nem volt hát nehéz dolgom, előkaptam a szuflé formákat, meg kevertem egy kis édes morzsát. Legközelebb kézzel keverem, mert a segédem túlságosan is egyenletes morzsát készített, így elveszett a desszert rusztikus vonzereje.

Hozzávalók:

maréknyi dióbél

6 kisebb birs

4 ek barnacukor

1 citrom

2 rúd fahéj

A morzsához:

15 deka liszt

8 deka cukor

8 deka hideg vaj

vaj a szuflé formák kikenéséhez

A birset megpucolom és nagyjából centis kockákra vágom. Egy edénybe teszem és 2 rúd ceyloni fahéj meg egy félbevágott, kezeletlen citrom társaságában, annyi vízben ami épp ellepi, közepes erősségű tűzön kb 20 perc alatt puhára párolom a gyümölcsöt.

Egy száraz serpenyőben pár perc alatt illatosra pirítom a diót, sürgősség okán már langyos állapotában, mozsárban durvára töröm.

Leszűröm a gyümölcsöt, hozzákeverek találomra 4 ek barna cukrot (épp elég édes lett) és a diót. Kivajazok 6 szuflé formát és belekanalazom a cukros, diós párolt birset.

Elkészítem a morzsát. A robotgépembe illesztem a tompavégű keverőkar-betétet, beleszórom a lisztet, a cukrot és a hideg, felkockázott vajat és hagyom, hogy 1 perc alatt morzsákra dolgozza össze a gép a tésztát.

A kész morzsát egyenletesen rászórom a várakozó párolt diós gyümölcsre és 190 C-ra előmelegített sütőben, kb 30 perc kell ahhoz, hogy alul illatosan rotyogó, felül aranybarna terápiás édességet tudjak tálalni.

Fizetségem hálás pillarebegtetés és elégedett hümmögés…

Birsalma sajt

A birssajt ugyanúgy készült mint a lekvár, csak több cukor került bele és tovább főztük.

A gyümölcsöt több vízben megmossuk, (epiláljuk) daraboljuk és kicsumázzuk, majd annyi vízben, hogy éppen ellepje, puhára főzzük.

Leszűrjük a levét, a gyümölcsmasszát visszatesszük a lekvárfőző edénybe, ott botmixerrel pépesítjük és kb 20 percig főzzük cukor nélkül, majd minden kg gyümölcshöz 30-50 dkg cukrot és fél citrom levét adjuk hozzá. Nagyjából folytonos kevergetés közben sűrűre főztük, addig, míg fényes, zselés nem lesz.

Ha valaki szereti, keverhet bele durvára darabolt, vagy darált diót (mi most natúr változatot készítettünk).

A masszát fóliával bélelt tálcára, vagy őzgerinc formába öntjük, ahogy hűl, úgy dermed. Másnap kiborítjuk a formából és száraz helyen pár napig szárítjuk, időnként megforgatva.

Birslekvár

Mint minden ősszel, idén is szép, érett birs szállítmány érkezett a szomszédból, aszaltunk belőle, mert ezt a „csipszet” örömmel rágcsálják a gyerekek és nem haragszom érte. Kell egy kevés „ágynak” a birspálinka alá, de a nagyobbik részéből lekvár és birssajt készült.

A gyümölcsöt több vízben megmostuk, (epiláltuk) daraboltuk és kicsumáztuk, majd annyi vízben, hogy éppen ellepje, puhára főztük. (azért a királyi többes szám, mert mindez a szüleim házában történt, ilyenkor a család apraja-nagyja besegít mosni, darabolni, keverni). Leszűrtük a levét, a gyümölcsmassza visszakerült a lekvárfőző edénybe, ott botmixerrel pépesítettük és kb 20 percig főztük a cukor nélkül, majd minden kg gyümölcshöz 30 dkg cukrot és fél citrom levét adtuk hozzá. Nagyjából folytonos kevergetés közben, jó félóra alatt sűrűre főztük. Csírátlanított üvegekbe került és ugyanúgy kezeltük, mint a többi lekvárt: tető rá, fejtetőre vele, majd száraz dunszt.


A leszűrt levet sajnáltam kidobni, mert cukor nélkül is jó édes és intenzíven birs íze volt, másnap egyharmadára beforraltam, híg méz sűrűségű lett, üvegekbe vár a sorsára. Majd kitalálom, mihez lesz nélkülözhetetlen, ha addig el nem fogy ásványvízzel hígítva.