2007. június 30.

Rántott camembert diós bundában, áfonyamártással


Édesanyám kertjében éppen érik az áfonya. Imádom a sötét áfonya szemek fanyar ízét, de még jobban szeretem a belőlük készült lekvárt, csak úgy, vajas kenyérrel, a belőle készült fagylaltot, és hasonlóképpen szeretem a mártást ami kiváló kísérője a diós bundában panírozott rántott camembert sajtnak. Kedvenc mártásom receptjének alapja egy Stahl recept, amit ha jól emlékszem, egy vadsült kísérőjeként ajánlott.

Hozzávalók:
fejenként 1 db kisebb Camembert sajt
a panírozáshoz liszt, tojás és darált dióval kevert zsemlemorzsa
a sütéshez olaj

a mártáshoz:
só és frissen őrölt bors
1 csomag újhagyma
1 ötcentis friss gyömbér-darab vagy 1/2 kávéskanál őrölt gyömbér
1 evőkanál olívaolaj
2 dl száraz vörösbor
2 evőkanálnyi áfonyalekvár
1 kávéskanál mustár
5 dkg vaj
néhány szem friss, vagy mélyhűtött áfonya

A mártással szoktam kezdeni: először előkészítem a hozzávalók közül az újhagymát és a gyömbért. Az újhagymát apróra vágom, a gyömbérdarabot pedig hámozás után lereszelem. Ezután egy közepes méretű serpenyőben az olívaolajon kevergetve megfonnyasztom az újhagymát. Ha már puha, picit megsózom, és hozzáöntöm a vörösbort, majd belekeverem a reszelt gyömbért és a mustárt. Erős lángon felforralom, és addig forrásban tartom, amíg a felére el nem fő. Amikor ez megtörtént, belekeverem az áfonyalekvárt, és megkóstolom. Ha kell, megsózom, és alaposan megborsozom. Amikor az ízek már jól összeértek, a mártást leszűröm és visszaöntöm a serpenyőbe, majd takarékra csavarom alatta a lángot, és miközben kézi habverővel folyamatosan kevergetem, apránként hozzáadom a vajat és a friss, vagy mélyhűtött áfonyaszemeket. A kész, fényes mártást félreteszem tálalásig (az, ami nem fogy el a vacsorához, a hűtőben pár napig eltartható, sült húshoz szoktam adni egy következő napi ebédhez, aminek a körete valamilyen gyümölcsös ragu, de ez majd egy következő poszt-ban!).

A camembert sajtot feldarabolom, ha szükséges. Kisméretű sajtot jobban szeretek használni, mert azt egyben hagyhatom, így kisebb az esélye, hogy sülés közben kifolyik.
Lisztbe, frissen őrölt borssal ízesített felvert tojásba, majd újra lisztbe, tojásba mártom, végül a pár ek darált dióval elkevert zsemlemorzsába, ezt – kézzel segítve - jól rányomkodom. A darált diót mindig úgy készítem, hogy a diót pár percig száraz serpenyőbe pirítom, míg illatos nem lesz, majd ha kihűlt, nem túl durvára ledarálom, A panírozott sajtot forró olajba pár perc alatt megsütöm. Papírtörölközővel bélelt tányérra szedem, ami felitatja a felesleges zsiradékot, majd a mártással együtt tálalom. Vacsorára, egy pohár száraz vörösbor (Castel Bolovanu 2000-es Cabernet sauvignon) kíséretében fogyott el.

2007. június 28.

Meggyes piskóta

















Egész héten nem főztem, nem csak a meleg miatt, hanem mert Édesanyám ellátott finomságokkal. Tegnap azért sor került egy nagyon egyszerű meggyes piskóta elkészítésére:

Hozzávalók:
10 dkg vaj
6 tojás
6 ek cukor
6 ek liszt
½ csomag sütőpor
1 tál meggy, kimagozva
kevés fahéj

A puha vajat habosra kell keverni a cukorral, majd egyenként hozzáadni a tojássárgájákat. Külön edényben habbá verni a tojás fehérjét, óvatosan összeforgatni a cukros-tojásos habbal, majd egyenként belekanalazni a 6 kanál lisztet, amihez előzőleg hozzáadtuk a sütőport. A meggy lazán bele lett keverve, az egész belesimítva egy tepsibe és finoman megszórva fahéjjal, 180 fokos sütőbe sült kb 35-40 percet. Lehet rá szórni porcukrot, de anélkül is nagyon finom!

2007. június 23.

Tegezős áruházi portya

Tegnap a Gloria Jean’s kávézós program után ellátogattam az Ikeába. Konyha hetek vannak éppen és egyedül, ráérősen végigböngésztem a polcokat. Nem sok minden hiányzik a konyhámból (legalább is azt hiszem), de akadt 1-2 dolog, ami hazajött velem.




Régi álmom volt egy kőmozsár, amivel a zöld- és egyéb fűszereket jól meg lehet dolgozni, de mostanig csak olyat láttam ami többe került mint 7500 Ft, ennyit pedig nem áldoztam rá. Tegnap rátaláltam a méretben is, árban is megfelelőre (1990.-)



Égető szükségem volt egy bevonatos serpenyőben is használható lapátra, amivel kedvenc(szintén ikea) serpenyőmben kényelmesen meg tudom fordítani a hússzeleteket.(Volt egy bambusz csipeszem, de sajna eltört…) Ezt találtam:




Jöttek még velem színes, jópofa jégkocka készítő formák szilikonból, mert abból könnyen kifordítható a végeredmény





És gazdagabb lettem egy fazékkal is, mert 1290.-Ft-ért nem bírtam ott hagyni!




* a fotók az áruház honlapjáról származnak


Kávézó

Tegnap eleget tettem az Ausztrál Nagykövetség meghívásának és egy nagyon kellemes órát töltöttem el a Gloria Jean's Coffees Hősök téri (Dózsa Gy. út 96) kávézójában. Különleges, finom kávékkal, szendvicsekkel, sós töltött kosárkákkal és édes muffinokkal láttak vendégül, bár az én ízlésemnek kicsit túl édeskés volt a szendvics bucija. A hely nagyon kellemes (bár a különteremből, ahol a Nagykövet Úrral beszélgettünk, hiányzott a légkondi), a pincérek figyelmesek és kifele jövet láttam, hogy a fogyasztáshoz van ingyen wi-fi és méregdrágán lehet céglógós – amúgy ízléses tárgyakat (bögrék, kannák, stb.) vásárolni. Egy látogatást megér!

2007. június 20.

Kényeztetés napja

Holnap és holnapután Pesten fogok dolgozni reggeltől-estig, így ma rövidebbre fogtam az irodai teendőimet és siettem haza kényeztetni a családot: finom ebéd készült (hasselback burgonya serpenyős tarjával) és mivel a vasárnap este sütött Mamma féle sörös kenyér elfogyott, sütöttem egy update-et olivabogyóval, füstölt edami sajtkockákkal és egészen minire vágott bacon kockákkal. Már az illata is mennyei, hát még az íze.... És még szép is!

Hasselback burgonya


A Hasselback burgonya arról a stockholmi étteremtől kapta nevét, ahol először szolgálták fel ebben a formában a "harmonika" sült krumplit.
Még tegnap megvettem hozzá az újkrumplit, ma meg elkészítettem. Kiérdemelte a jelzőt:”Anya, ez isteni!...” Hozzá serpenyős sült tarját ettünk, savanyúsággal.


Hozzávalók:
fejenként 2-3 közepes méretű újkrumpli (a legjobb, ha akkorát választunk, ami belefér egy evőkanálba)
só, frissen őrölt bors
olvasztott vaj-olívaolaj keveréke

A burgonyát mossuk meg és helyezzük egy evőkanalba, majd egy éles késsel vágjuk be a krumplit 2 milliméterenként. Az evőkanál megakadályozza, hogy teljesen átvágjuk, így egyben marad. Ha kész a vagdosás, hekyezzük őket sütőtálba, kenegessük be (kenőecset segítségével) az olívaolaj-olvasztott vaj keverékkel, sózzuk, tekerjünk rá borsot és toljuk forró, 200 fokos sütőbe és süssük 40-45 percig, amíg a külseje szép piros és ropogós, a belseje puha. Szeletekre szedve lehet tunkolni valami jó kis mártogatósba.

Hortobágyi husos palacsinta

Nem tudom más hogy van ezzel, de nekem megszakad a szívem ha ételmaradékot kell kidobnom. Éppen ezért jó vagyok „újrahasznosításban” és a családom sokszor nem is sejti, hogy a mai ebédben tegnapi maradék van beépítve. Vasárnap őz pörköltet ettünk puliszkával és maradt egy kis pörkölt. Annyi nem, hogy négyünknek elég lett volna, meg nem is kívánta volna senki a már kissé túl puha pörköltet. Van egy szuper palacsintatészta receptem, ami sosem ragad, nem túl híg, évek óta működik, a pörköltmaradékkal pedig hortobágyi húsos palacsinta készült belőle:

Hozzávalók a 12 db palacsintához:
½ liter tej
2 tojás
8 ek liszt
kevés só
majoránna (szárított-morzsolt)

A palacsintatésztát bekevertem (mindent bele, kézimixerrel simára kevertem), de mivel este 8-kor fogtam hozzá, pihentetni a palacsintatésztát már nem volt türelmem.
A pörkölt maradékot kicsontoztam és botmixerrel összeturmixoltam. A szaftját elkevertem egy nagy pohár tejföllel.
A palacsintákat kisütöttem és betöltöttem, felgöngyöltem és egy kivajazott sütőtálba raktam . Ráöntöttem a tejfölös szaftot és másnap csak átforrósítottam a sütőbe. Rászórt sajttal még finomabb lett volna, de ez csak utóbb jutott eszembe...Tejföllel tálaltam.

2007. június 18.

Tejfölös-kapros töltött cukkíni gomba ágyon


Lehet, hogy szebben fotózható ételeket kellene készítenem....Mert a fotó alapján nem tudom kinek támadna kedve elkészíteni ezt a (nem csak szerintem) nagyon finom töltött zöldséget.
Ez az ebéd (is) úgy született, hogy kinyitottam a Buday-féle kék dobozt, ami nálunk fehér és hűtőszekrénynek hívnak és találtam benne 2 cukkinit meg fél kiló gombát, a fagyasztó fiókban meg volt darált hús (fél kiló), tejföl, hagyma meg kapor mindig akad itthon.

Kevés olajon megpároltam 1 fej apróra vágott hagymát, rádobtam a feldarabolt gombát és majdnem készre pároltam só, bors társaságában. Másik serpenyőben pároltam a darált husit, ízesítettem sóval, borssal, kevés fokhagyma granulátummal (mert friss fokhagymát lusta voltam pucolni) és aprított kaporral. A cukkínit hosszában kettévágtam és kikapartam a belsejét.
Egy jénai tálat kikentem vajjal, beletettem a párolt gombát és rá a hússal megtöltött cukkini hajókat. Kapott a tetejére egy nagy doboz tejfölből és 25 dkg reszelt sajtból kevert masszát és eltöltött úgy 40 percet a 220 fokos sütőben. Tálaláskor még reszeltem rá Grana Padano sajtot, ami régóta tanyázik nálunk és már olyan kemény, hogy fegyvernek is beválna…
Egy pohár száraz, kiskőrösi Chardonnay társaságában fogyott el.

(Jó)szolgálati közlemény

Kedves alkotókedvű társaim figyelmébe ajánlanám az Elekes Gyula székelyudvarhelyi tűzzománc művész által vezetett TŰZZOMÁNC ALKOTÓTÁBORT, 2007 július 9 és 14 között.
Elekes Gyula tűzzománc művész Székelyudvarhelyen született és jelenleg is ott él. Tanulmányait Marosvásárhely után német és spanyol magániskolákban, alkotóműhelyekben végezte, dolgozott tűzzománcozást oktató tanárként Ausztriában, Németországban és Spanyolországban. Jelenleg a székelyudvarhelyi művelődési központot vezeti.

Munkái a világ számos országában megtalálhatók, Tihanytól az Egyesült Államokig. Magyarországon rendszeresen vezet nagy sikerű tűzzománc alkotótáborokat. Idén, a Bács-Kiskun megyei Kaskantyú ad otthont az alkotótábornak. Kaskantyú Kecskeméttől kb 40 km-re, Kiskőröstől 8 km-re található település, a Kiskunsági Nemzeti Park közvetlen szomszédságában. 
Messziről jött alkotó-táborozóknak szálláslehetőség egy összkomfortos, igényesen kialakított, felszerelt konyhával rendelkező tanyán, önellátással. (kérés esetén küldök képeket a szálláshelyről és bővebb infót!)
Szállásdíj: 2000Ft/nap/fő, de van lehetőség napi 450 Ft-ért kétfogásos ebédre.
Az alkotótábor díja: 2200 Ft/nap/fő. Az elkészített művek hazavihetők.
Jómagam két évvel ezelőtt vettem részt egy alkotótáborban és óriási élmény volt. Bár nem tudok rajzolni, olyan „művek” születtek egy hét alatt, amikre nagyon büszke vagyok!
Mindenkinek jó szívvel ajánlom: azoknak is, akik valamilyen más műfajt gyakorolnak (üvegfestés, tiffany technika) de olyanoknak is akik még sosem próbálták ki magukat a konyhán kívül más alkotó tevékenységben!

2007. június 17.

Vasárnap esti kenyérsütés



Mamma sörös kenyerét sütöttem meg ma este.
(dagasztás nélkül, sütőporral)

360 g liszt (B55)
2 tk sütőpor
½ tk szódabikarbóna
1 tk só
1,5 ek cukor, ez kicsit soknak bizonyult, legközelebb kevesebbet használok
1 tk őrölt kömény
1 tk őrölt koriander
1 tk őrölt fehér bors
1 db tojás
360 ml sör

A sütőt 180 °C-ra előmelegítettem.
A hozzávalókat kézi mixerrel nem túl simára kevertem, beleöntöttem egy szilikon szögletes formába és betettem a sütőbe. Nálam 60 perc alatt készre sült.
Kiborítottam a formából a kenyeret és a tetejét hideg vízzel egy ecsettel bekentem.
Nagyon gyors, finom fűszeres. Legközelebb sütök bele fekete olívabogyót és (esetleg) sajt vagy bacon kockákat.
Sör kísérettel és anélkül is nagyon finom!

2007. június 16.

Brüsszeli élmények

Nem rajongok a repülésért. Nem tudom miért, de valahogy nem. Ennek ellenére a mostani utam nem tartozik (repülésileg) a kötelezően elfelejtendő kategóriában, illetve legközelebb már nem szorongok annyira indulás előtt. Sima út, fél óra buszra várakozás és 50 perces buszozás után Charleroi-ból végre megérkeztünk Brüsszelbe, a Gare du Midi oldalába, ahol két aaakkora fehér limuzin várakozott, hogy a teljes népes családunk elfért volna benne…(Sajnos nem minket vártak!...) És ha nem is limuzinnal, de úgy gondolom láttam, megkóstoltam és/vagy hazahoztam mindent amit szerettem volna.

Bejártuk a főtér mögötti kis utcák éttermeit, jártunk a Wittamernél, Piere Marcolini szentélyébe és az összes csoki-praliné boltban ami utunkba esett, a Le Pain Quotidien-ben, A Galeries Royales St. Hubert-ben, a Maci által ajánlott vaseille au kilo-ban és természetesen a Gare du Midi körüli vasárnap délelőtti piacon, de jutott egy nap Amsterdamra is.

A Wittamer valóban fogalom. Egy ebéd után látogattuk meg és elcsábultunk egy csokis éclair-re meg egy csoki mousse-ra. De ha ebéd előtt mentünk volna, biztosan megkóstolom valamelyik quiche-t, mert annyira csábítóak voltak…

Pierre Marcolini Place du Grand Sablon-i kétemeletes üzlete inkább kelti az emberben egy drága ékszerbolt érzését, mint édességboltét. Mindenesetre árad a levegőből a csoki    és a kakaó iránti szeretet és alázat. Varázslatos hely. Egy Pain Quotidien-t pedig szeretnék magunknak itthonra is, biztosan gyakran reggeliznék ott a barátnőimmel.

A vasárnapi piacra Chili&Vanilia ajánlója alapján készültem ellátogatni. Hihetetlen színes, illatos forgatag, sok érdekességgel, igazi kozmopolita választékkal. Meglepődtem a kilónkénti 9 és fél eurós cseresznye árán, de a 24 cm hosszúságú mézédes, isteni finom ananászén is, amit mindössze másfél euróért vettem. Láttam lila krumplit! Tágra nyílt a szemem, mert nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. Ettünk mindenféle tengeri herkentyűt, mini polipokat, tintahalat, isteni finom olívabogyókat. De az Amsterdami sajtválaszték sem volt semmi…

2007. június 6.

Szünet


Legközelebb június 13-án leszek internet közelben, mert ÉP megajándékozott hétvégén aktuális születésnapomra egy Brüsszeli utazással. Remélhetőleg sok-sok (gasztro) élménnyel gazdagodva térek haza!...

Egyszerű vacsora

Mivel már eltelt 3 nap a sajtpácolás óta és tegnap este nem vágytunk komolyabbra, ez volt a vacsoránk:

Felszeletelt paradicsom, friss bazsalikom levél + pácolt bazsalikom levél, érlelt, krémes, lágy pácolt fetasajt meg annyi olívaolaj ami vele jött amikor kiszedtem, fekete olívabogyó és minderre egy borspuszi. Friss zsemlével tunkoltuk az olívaolajat, hozzá kortyoltunk egy 2006-os Pinotage vörösbort… Hmmmm….

2007. június 5.

Sült zöldségek töltött pulykamell roláddal

Tegnap egy igen szép darab pulykamellet vettem és hazaérve, naivan meginterjúvoltam a családot, mit ennének belőle szívesen. A családfő „egy jó rántott hús” –ra szavazott, a nagylányom pedig sajttal-sonkával töltött roládra. A kicsit már meg sem kérdeztem, nehogy mást mondjon. Mivel volt itthon cukkini, gondoltam a legjobb köret a sült zöldség lesz hozzá.

A töltött roládhoz a pulykamellen kívül használtam még szeletelt, füstölt-főtt sonkát, edámi sajtot és friss, aprított rozmaringot, a rántott hús a szokásos módon készült (és fogyott el, azaz szempillantás alatt!...)

A sült zöldség cukkini - új lilahagyma - sárgarépa trióból készült.

A tölteni való darabot késsel felnyitottam, sóztam, borsoztam, granulált fokhagymát szórtam rá és folpack között kiklopfoltam. A deszka alá egy konyharuhát szoktam fektetni, ez jól tompítja a klopfolás hangját. Azzal, hogy a húst folpack veszi körül, megspórolom mind a deszka, mind a klopfoló mosogatását, azzal pedig, hogy a már fűszerezett húst klopfoltam, jól beivódott a fűszer a hús rostjaiba. Jól záródó dobozban a hűtőben éjszakázott.

Ma reggel elkészítettem a roládod: beszórtam a husit friss, aprított rozmaringgal, felvert tojást kentem rá, befedtem sonka szeletekkel, így sülés után ragaszkodnak egymáshoz és ha felszeletelem, nem esik szét az egész. A téglalap alakú husi egyik végére a sonkára sajtrudak kerültek, az egészet szorosan feltekertem és belecsomagoltam alufóliába. Így ment a sütőbe, 220 fokra kb 1 órára, egy magasabb falú tepsibe, húslevesbe párolódott. Majd kicsomagoltam, visszatettem a tepsibe egy rácsra és szép pirosra sütöttem. Most nem volt itthon szeletelt bacon, bár jót tett volna a roládnak, ha szalonnába van tekerve.

A körethez a zöldségeket felszeleteltem-kockáztam, megszórtam kevés sóval, borssal, mediterrán fűszerkeverékkel, ezt erősítendő friss rozmaringgal és kevés olívaolajjal, sütőben megsütöttem.
Amikor kivettem a sütőből és megkóstoltam, annyira finom volt, főleg a sült sárgarépa, hogy megettük magában. Azóta több zöldséget sütök, így másnap a maradékot botmixerrel megdolgozva, tejszínnel-sajttal összeforralva tésztamártás lesz belőle.

Ezt ettük utána. Édesanyám sütötte meggyes süti saját termésű meggyből.

2007. június 4.

Serpenyős csirkemáj

Újra egy "gyorsan finomat" étel, aminek a maradékából rendszerint házi májkrém készül és amihez el tudom használni a tegnapi muzsdej maradékot!

Hozzávalók:
fejenként 2 csirkemáj (családfő hárommal is elbír, gyerekeknek még általában egy is elég)
2 fej hagyma, ilyenkor főleg zsenge új lilahagyma, de nagyon jó póréval is
1-2 zöldpaprika
majoránna
só és frissen őrölt bors
muzsdéj vagy fokhagyma (reszelve vagy passzírozva)
kevés vaj a sütéshez

Kedvenc öntöttvas serpenyőmben felolvasztom a vajat, üvegesre párolom benne a félkarikákra vágott hagymát, erre dobom a feldarabolt paprikát, majd pár perc múlva a májat is hozzáadom. Fűszerezem a fentiekkel és fedő alatt addig párolom, míg a májból villapróbára nem távozik vörös szaft. Ha szükséges, meglocsolom egy kis fehérborral, majd ha már zsírjára sült, késznek nyilvánítom és ekkor szoktam megsózni. Friss kenyérrel az igazi.
A maradékát pedig leturmixolom, hozzáadok (megmaradt mennyiségtől függően) 5-10 dkg puha vajat és 1-2 dl tejszínt, utóízesítem és mehet a hűtőbe.

Minimál eperturmix


Ezzel a finomsággal lepett meg a párom tegnap este. Nem tartalmaz mást mint natúr joghurtot, sajáttermesztésű epret és egy kevés (házi) vaníliás cukrot. Mivel minden hozzávaló jó hideg volt, kellemesen hűsítő lett a végeredmény!

2007. június 3.

VKF! 5 - Grillezett malachús muzsdéj-al

Mielőtt felkapnád a fejed, hogy mi lehet a muzsdéj, elárulom, hogy Erdély és egész Románia közkedvelt, elengedhetetlen sült kísérőjéről, zúzott fokhagymából és egyebekből készült kencéjéről van szó. De erről bővebbet később!

Az ehavi Vigyázz! Kész! Főzz! játékra az én pályaművem fűszere a fokhagyma, mely egyik kedvenc fűszerem, bár kétség kívül nálam a sorrend a friss zöldfűszerekkel kezdődik: rozmaring, bazsalikom, kakukkfű, zsálya. Következik a majoránna, a frissen őrölt bors és csak ezután a fokhagyma, mely Közép-Ázsiából származik, s évezredek óta termeszti és fogyasztja az emberiség. A kaldeusok és az egyiptomiak nagyon sokat fogyasztottak belőle, (manapság férjem is!...) az egyiptomiak a piramisok építésekor még a rabszolgák között is fokhagymát osztottak szét. A görögök és a rómaiak is szívesen éltek vele: Rómában a legtipikusabb reggeli a fokhagymás pirítós volt. A gallok nagy fokhagymafogyasztók hírében álltak, a középkori „Mesterségek könyvében” pedig azt olvashatjuk, hogy Franciaországban a „fokhagyma, a vöröshagyma s mindenféle egyéb erős növény” (ekkoriban így hívták a zsázsát és a tormát) uralkodik. A francia konyha kiemelten fontos fűszere. Ezt nemcsak termesztett, illetve feldolgozott változatainak számán láthatjuk, de a tájjellegű szertartásokból és a sajátos, francia fokhagymaételekből is.

Észak-francia specialitás a tőzeggel füstölt fokhagyma,, az "Ail fumé d'Arleux" Ezt tavasszal ültetett rozé fokhagymából, július-augusztusban szüretelik. Szárítás után füstölik a helybéli lápokból vágott tőzegen. A téglából épített füstölőt rövidre vágott szalmával vagy válogatott fűrészporral takarják be, és a tőzeget tíz napig izzítják a fellógatott füzérek alatt. A tüzet nyolcóránként újraélesztik. Az így tartósított, barnára színeződött, füstös aromájú fokhagyma egész évben eláll. Augusztusban, a fokhagyma ünnepén Arleux-ben fokhagymakirálynőt választanak (L' élection de la Reine de l'Ail), és minden látogató igyekszik megkóstolni a híres fokhagymaleveseket:

Fokhagymaleves (1) "Soupe á l'ail á la mode d'Arleux":
Hozzávalók: 5 liter víz, egy bögre hámozott, füstölt fokhagyma, 75 dkg krumpli, 15 dkg reszelt sárgarépa, 10 g só. Főzés után szűrjük le, és ízlés szerint adjunk hozzá vajat vagy tejszínt.

Fokhagymaleves (2) "Tourain Arleusien":
Hámozzunk meg egy fej fokhagymát, és vajban pirítsuk szőkére a gerezdeket! Adjunk hozzá egy evőkanál lisztet, és csináljunk világos rántást! Öntsünk rá elegendő forró vizet, sózzuk, borsozzuk, főzzünk bele cérnametéltet! Tehetünk bele egy tojássárgáját is. (A fehérjét akkor öntsük hozzá, ha már levettük a tűzről!)

De térjünk vissza az én malacsültemhez! Szüleim szomszédja tegnap vágott malacot és beneveztünk egy fél malacra mi is. A lapockáját megszavaztuk mára és úgy döntöttünk, hogy nem hagyományos módon, sütőben készítjük el (mivel a kemence már tervben van, de még nincs…), hanem a férjem által tervezett és épített grillsütőn. Erről annyit, hogy kényelmes ember lévén mindig azon töri az agyát, hogyan lehetne kevesebb munkával jobb eredményt elérni, ebből aztán jobbnál-jobb ötletek születnek. Egyik ilyen eredmény a saját építésű, motoros meghajtású grillforgató szerkezet, amit eredetileg grill csirke sütéséhez tervezett (nincs jobb, mint 2 órán keresztül sörözni a barátokkal a grillsütő mellett, közben elkészül a grillcsirke). Ezzel sütöttük ma a malachúst.


A művelet tegnap kezdődött, a pácolással:
Miután bevagdostam kockásra a malachús bőrét, bőkezűen beszórtam frissen őrölt borssal, bekentem mustárral és megszórtam szárított morzsolt majoránnával. Hagymakarika ágyra fektettem, ráöntöttem egy fej fokhagymából készült muzsdéjt és a tetejét is befedtem hagymakarikákkal. Jól záródó műanyag dobozban csücsült a hűtőben reggelig. Ekkor felnyársaltuk és feltettük sülni a mérsékelt tűz fölé. Kb 3 órán keresztül forgolódott a tűz felett, mire úgy ítéltük, elkészült. Egyszerű muzsdéj-al, amivel a husit (már a tányéron) meglocsoltuk és kapros-öntetes újkáposzta salátával fogyasztottuk.

És most a muzsdéjról: sok fajtája létezik: mindegyik alapja a zúzott fokhagyma, aztán kezdődhet az alkotómunka:
A legegyszerűbb, ha felöntjük szódával, vagy buborékos ásványvízzel és már kész is a muzsdéj legfapadosabb fajtája. A szénsav ugyanis kiszívja a fokhagyma erejét, élénkíti az ízét és ezt a variációt akkor is tudtam fogyasztani amikor még 3 epekövem volt és a fokhagymát nem bírtam megenni epegörcs veszélye nélkül.
Lehet variálni: sóval kikeverni, ízesíteni citromlével, kevés (olíva)olajjal, de ismerek olyan receptet is – főleg roston sült pisztránghoz szoktuk fogyasztani - amelyhez a zúzott fokhagymához, miután sóval és kevés olajjal „habosra” kevertem, hozzáreszelek egy friss paradicsomot (apró lyukú reszelőn) és csomborral ízesítem. Létezik majonézzel készített változat is, az aioli, ezt a francia konyha használja előszeretettel. Igazából csak a fantázia szab határt a variációknak, de egy a lényeg: Erdélyben és egész román országban nem esznek flekkent, sült halat, malacot muzsdéj nélkül. A 21 év alatt, amióta itt lakom, sok barátunkkal megkedveltettük már. Érdemes kipróbálni!

Tipp: sosem fogy el azonnal, mert mindig túl sokat készítek. Jól záródó üvegben eláll a hűtőben pár napig,míg elhasználom a főzéshez, olyan ételbe, amibe amúgy is kell fokhagyma.

2007. június 2.

Bazsalikomos - fokhagymás pácolt sajt


Aki még nem szagolt bele egy csokor friss bazsalikomba, kihagyott egy olyan élményt ami nélkül lehet, de nem érdemes élni!..

Hozzávalók:
semleges ízű sajt (én leggyakrabban mini mozarella golyókat, vagy fetát pácolok)
fokhagyma
egész bors
extra szűz olívaolaj
és friss BAZSALIKOM, a nagy kedvenc

Egy (csatos) üveg alját kibélelem friss bazsalikom levelekkel, rászóróm a kockákra vágott sajtot, pár gerezd fokhagymát, szemes fekete borsot. Következik újabb sor bazsalikom levél, sajt kocka, fokhagyma, bors, mindaddig, míg az üveg meg nem telik. Ekkor felöntöm a legjobb, saját magánimportból származó házi, extra szűz dalmát olíva olajammal, lezárom az üveget, beteszem a hűtőbe és úgy 3 napig rá sem nézek. A negyedik napon meg általában el is szokott fogyni némi olívabogyó, friss baguette és vörösbor társaságában.
A visszamaradt olaj újrahasznosítható egy újabb adag elkészítéséhez, vagy saláta öntethez. Ha sikerül olyan helyre pakolnom a hűtőben, hogy 2-3 hétre is "megfeledkezzek" róla, na akkor a legjobb! Bár 3-4 hétnél tovább még sosem bírta :-)

Ideális party falatka egy kocka görögdinnyére szúrva!

2007. június 1.

Honey - lemon chicken wings

azaz citromos-mézes (fokhagymás) csirke szárnyak


Ezt a csirke szárny receptet a TV-ben láttam, az ausztrál Bill Granger "bills food" műsorában. Ígéretesnek tűnt az egyszerű fűszerezésű szárny, pár nap múlva elkészítettem és elhangzott a szogen: "Anya, ez isteni!..."
Azóta vissza-visszatérő kedvenc. Finom salátával, rizzsel, bármivel. Most tepsis újkrumplival ettük.

Hozzávalók 4 személyre:
16 db csirke szárny (szárnyvég nélküli)
125 ml friss citromlé
90 g méz
5-6-7 gerezd fokhagyma, paszírozva
1 ½ teáskanál só

Bemelegítem a sütőt 250 fokra. Egy sütőedénybe elhelyezem a csirke szárnyakat, besózom és elősütöm kb 30 percig. Közben feloldom a mézet a citromlébe, összekeverem a fokhagymával, majd ha a csirke elősütési ideje lejárt, rálocsolom a kevercset a szárnyakra és tovább sütöm még kb 20-25 percig, míg szép pirosra sülnek.