2020. január 31.

Pulykahúsos burek



Számomra a burek annyira összetartozik a horvát tengerparti nyaralással, mint borsó, meg a héja. Imádjuk az ízét, a ropogósságát, szeretjük langyosan, hidegen, bárhogy. A nyári emlékeket idéztem vissza ezzel az itthon készült burekkel, amibe most darált pulykacombból készült a töltelék, friss kakukkfűvel fűszerezve.

Hozzávalók:
30 dkg darált pulykacomb
2 fej vöröshagyma
1-2 evőkanál olívaolaj + a sütőedény kikenéséhez, és a réteslapok közé
kis csokor friss kakukkfű
ízlés szerint só és frissen őrölt bors
6 db friss réteslap

Egy serpenyőben felhevítek 1-2 evőkanál olívaolajat, és kevergetve aranybarnára pirítom rajta az aprított vöröshagymát. Hozzáadom a darált pulykahúst, rátépkedem a kakukkfű leveleit, sózom, borsozom és zsírjára pirítom a tölteléket.
A réteslapokat kiterítem, és egymásra téve nedves konyharuhával letakarom, hogy amíg összeállítom a bureket, ne száradjanak ki.
Egy közepes méretű öntöttvas serpenyőt (vagy bármilyen kerek sütőformát) vékonyan kiolajozok, kibélelem 3 réteslappal úgy, hogy a túllógó széleket nem vágom le, majd ráhajtom, ha belekerült a töltelék. Kenőecsettel finoman olívaolajat kenek a réteslapra, majd terítek rá még egy lapot (középre), rákanalazom a hagymás-húsos tölteléket, betakarom egy lap rétestésztával, és megkenem azt is olajjal. Ráhajtom a túllógó széleket, finoman megkenem azokat is olajjal, majd betakarom még egy réteslappal, amit szintén finoman megkenek. 180 Celsius-fokra előmelegített sütőbe tolom és 25-30 perc alatt aranybarnára sütöm.
Langyosan, szeletelve tálalom.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.


Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

2020. január 28.

Francia csokitorta



Többször sütöttem már, örök hálám Móninak a receptért. Brutálisan csokis, és annyira finom, hogy meg kell tőle bolondulni, ugyanakkor igencsak tömény, elég belőle egy kisebb szelet is fejenként. Amire mindenképp érdemes odafigyelni: nem szabad túlsütni! Estem már abba a hibába, hogy „nem úgy néz ki, mintha jó lenne, sütöm még pár percet”, de nem érdemes, mert menthetetlenül száraz lesz a végeredmény és azt ugye nem akarjuk…

Hozzávalók:
10 dkg étcsoki (én legalább 70% kakaótartalmút használok)
15 dkg vaj (vagy 17 dkg margarin)
12 dkg cukor
3 tojás
2 evőkanál holland kakaópor (cukrozatlan)
10 dkg liszt

A ganache-hoz:
20 dkg étcsokoládé
2 dl zsíros tejszín (30%)

A sütőt előmelegítem 180 Celsius-fokosra. Vízgőz felett összeolvasztok 10 dkg étcsokit 15 dkg vajjal, egyneművé keverem, majd a gőzről levéve hozzákeverem a cukrot, egyesével beleütöm a tojásokat, gépi habverővel jól eldolgozom mindegyiket a masszába.
Belekeverem a kakaóport és a lisztet, majd sütőpapírral bélelt 18 centiméter átmérőjű tortaformába öntöm, és max. 17 percig sütöm (a közepe kicsit lágy marad, de úgy kell lennie). A tortaformában hagyom kihűlni.

A ganache-hoz egy edénybe tördelem a csokit, ráöntöm a forráspontig felforrósított tejszínt, békén hagyom 3-4 percig, majd addig kevergetem, amíg fényes, egynemű nem lesz a massza. Akkor ráöntöm a tortagyűrűvel körülvett kihűlt tortalapra, és hűtőbe teszem, amíg meg nem dermed (2-3 órára). Leveszem róla a tortakarikát, tortatálra helyezem, és valamilyen gyümölccsel díszítem a tetejét tálalás előtt (a képen épp zsidócseresznye, azaz physalis van rajta).


Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz

2020. január 27.

Gombás-szaftos zabpehely tészta



Január elején újra nekiálltam az 1200 kcal-ás diétámnak, amivel tavaly tavasszal sikeresen leadtam 15 kg-ot, amiből az év második felében szépen visszakúszott majdnem 6 kg. Az ünnepek alatt aztán nem híztam tovább, sőt, már csak 4 kg-t kell „ledolgoznom” a nyári hízásból, majd folytathatom ott, ahol abbahagytam. Elszántságom sziklaszilárd, még az sem tántorít el, hogy alulműködik a pajzsmirigyem, így 2 hét szigorú diéta után is csak alig 30-40 dekával vagyok kevesebb, mint amikor elkezdtem. De olyan nincs, hogy ez így maradjon, így legjobb barátom a konyhamérleg, grammra mérek mindent, amit megeszek, szorgosan vezetem a kalóriabázison a bevitt ételeket, az elvégzett testmozgást, folyadékbevitelt, stb. és bízom benne, hogy a kitartás meghozza gyümölcsét.
Mivel tudom, hogy a diétámmal nem vagyok egyedül, ezentúl megosztom itt a blogon is egy-egy jól sikerült diétás fogásom receptjét. Íme a mai: egy kiadós és laktató gombás-szaftos zabpehely penne.

Hozzávalók egy bőséges adaghoz:
75 g gluténmentes zabpehely penne (Lidl beszerzés)
10-10 dkg barna csiperke és bébi laskagomba
pár csepp olívaolaj (tényleg csak pár csepp!)
1 fej vöröshagyma
1 dl 15% zsírtartalmú Rama főzőkrém (hivatalos neve Cremefine zum kochen, és laktózmentes. Egyszer a tescoban vettem tévedésből, mert azt hittem, hogy 15% zsírtartalmú folyékony margarin, amit majd főzéshez használhatok)
só, frissen őrölt bors
szárított oregánó, granulált fokhagyma, ízlés szerint
1 kis csokor friss zöldpetrezselyem

A tésztát enyhén sós vízben „al dente”-re főzöm. Egy serpenyőben megdinsztelem az aprított hagymát nagyon kevés olívaolajon (ha kell, adok hozzá pár csepp vizet is). Ha már üveges, hozzádobom a szeletelt, kis fejű barna csiperkét, meg a csíkokra széttépkedett bébi laskagombát. Tekerek rá borsot, fűszerezem a granulált fokhagymával és oregánóval, és pár percig kevergetve sütöm, míg a gomba kezd pirulni. Belekeverem a rama főzőkrémet (tejszín helyett), majd ha már forr, hozzáadom a kifőtt tésztát és 1-2 percig kevergetem, ezalatt a tészta magába szívja az ízes mártást. Megkóstolom. Ha kell, sózom, majd megszórom az aprított zöldpetrezselyemmel és azonnal tálalom.

Számításaim szerint ennek az adagnak a kalóriaértéke 375 kcal és teljesen jóllaktam vele.


A gombáért köszönet a CHEF gombának!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz

2020. január 26.

Egyszerű nyári tekercs garnélával


Ezt még a tengerparti nyaraláson készítettem, istenien friss, helyi garnélából, majd megismételtem itthon is egy baráti vacsorán, fagyasztott garnélával. Könnyű fogás, mégis nyolc darabbal ketten jóllaktunk. Nem épp téli étel, de bármikor szívesen megeszem.

Hozzávalók 8 darabhoz:
50 g vermicelli (üveg) tészta
8 rizslap
mérettől függően 16, vagy 24 db sült garnélarák*
kis csokor friss menta, petrezselyem, bazsalikom és koriander
4 db csíkokra vágott  jégsaláta levél 

piros kaliforniai paprika, vékony csíkokra vágva
1 db sárgarépa, vékony csíkokra vágva

Forrásban lévő vízzel leöntöm, és kb. 5 percig állni hagyom az üvegtésztát a forró vízben (míg megpuhul), majd leszűröm és félreteszem. A rizspapírt egyenként (1 másodpercre) meleg vízbe mártom, és kiterítem egy tányérra. Beleteszek két-három garnélarák farkat, keveset az üvegtésztából, a vékonyra szeletelt sárgarépából, kaliforniai paprikából és salátából, meg a zöldfűszerekből. A rizspapír alsó szélét behajtom úgy, hogy az félig takarja a tölteléket, ráhajtom a rizspapírt mindkét oldalon is, majd szorosan feltekerem mindegyiket.
A klasszikus halszósz alapú, fokhagymával és chilivel fűszerezett mártogató szósszal illett volna tálalnom, de mi csak édes chiliszószba mártogatva ettük.

*A sült garnélát úgy készítem, hogy egy serpenyőben, kevés olívaolajon megfuttatok egy gerezd zúzott fokhagymát és csipetnyi chili pelyhet, hozzáadom a tisztított garnélát, felöntöm  fél dl borral, sózom, borsozom és 3-4 perc alatt megsütöm (közben a bor is elpárolog). Nem érdemes túlsütni, mert rágós lesz.