Pimientos de Padrón, a „spanyol rulett”

Születésnapomra kaptam egyik kedves barátomtól egy ládányi Pimientos de Padrón paprikát, amiből világszerte az egyik legkedveltebb spanyol tapas készül.

A Pimientos de Padrón paprika ropogós, színe leginkább az érett  lime-ra hajaz, nagyjából 4-5 cm hosszú és íze intenzíven „zöld” és picit pikáns. Nagyjából minden tizedik csípős, ezért is hívják „spanyol rulettnek”, mert ránézésre nem lehet megállapítani, melyik az erős. A csípős egyedek sem veszettül csípősek, a Scoville skálán 500 és 2500 egység között mozognak. 

Többféleképpen készíthetjük: a legegyszerűbb füstölésig hevített öntöttvas serpenyőben, pici olíva (vagy más növényi) olajon, pár perc alatt, kevergetve addig sütni, míg kezd hólyagosodni a héja és elszíneződni a sütéstől. Van, aki bő olívaolajban süti, de kevés olajban sütve kevésbé lesz szottyos. Sütés után megszórják ízlés szerint tengeri sópehellyel és még forrón tálalják.
Előszeretettel grillezik faszénparázs felett, amitől még egy kis füstös ízt is kap. Van, hogy sütés/grillezés után felszúrják rozmaring ágakra, némi félkemény sajttal és olívabogyóval felváltva és kész az ízletes előétel, amiből pukkadásig lehet falatozni, mert abbahagyhatatlan.
Használják főzéshez is, mert igazán jól passzol homárhoz, garnélarákhoz, kolbászhoz, sertéshúshoz, baromfihoz és még paradicsomos ételekhez is, de a legelterjedtebb tálalási módja mégis a tapas, a spanyol finger food. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a spanyol Herbon-ban 1979-óta minden év augusztusában fesztivált szerveznek e népszerű, eredett védett paprikának.

Kadarkában párolt paprikás kolbász

Most, hogy elvonult a vihar és végre, újra lehűlt a levegő, lehet péntek esti, beszélgetős –borozgatós partit rendezni a barátokkal. Valami csipegetni való nem árt kíséretnek a bor mellé, lehet az akár egy klasszikus spanyol tapas magyarosított változata.

Eredetileg ezt az ételt Rioja vörösborral és chorizoval (paprikás spanyol kolbász) egyszemélyes kis tálkában készítik, de minden spanyol megnyalná a tíz ujját, ha megkóstolná ezt a tüzes Kadarkával és jóféle házi paprikás kolbásszal készült változatot, ropogós házi kenyérrel tálalva.

Hozzávalók 4 főre:

1 ek. olívaolaj

2 fej salotta hagyma félkarikára vágva

25 dkg paprikás kolbász

1 fej fokhagyma

3 dl száraz Kadarka

Egy méretes serpenyőben, a felhevített olajon üvegesre párolom a salottát, hozzáadom a nem túl vékony karikákra vágott kolbászt, kiolvasztom annak zsírját, majd az egészben hagyott fokhagymafejet vízszintesen elfelezem és a vágott végével lefelé beleállítom a serpenyőbe. Pár percig pirítom, majd felöntöm a borral és lassú tűzön, lefedve addig párolom, míg a bor a felére redukálódik.

Egyszemélyes tálkákba szedem, a krémesre sült fokhagymát kinyomkodom a héjából és a kolbászhoz adom. Friss kenyérrel, káposztasalátával és egy (-két) pohár Kadarkával tálalom.

Fokhagymával és mazsolával töltött, konfitált cseresznyepaprika

Malackaraj Anna zseniális tapas-a adta az ötletet. Egyetlen bibi, hogy nem találtam itthon diót…Bosszantó, mert a napokban akárhányszor Édesanyámék háza elé kanyarodok, mindig jó pár darab Kati néni diófájáról lepotyogott diót taposok el a kocsifelhajtón.

Szóval nem volt itthon dió, késő volt már ahhoz, hogy kimenjek szedni, így dió helyett mazsolával készült, a fűszerezését sem bonyolítottam túl, érvényesüljön csak a tiszta, csípős íz!

Hozzávalók:

cseresznyepaprika és mini méretű almapaprika

paprikánként egy-két gerezd fokhagyma

paprikánként pár szem mazsola

olívaolajából annyi, hogy az edénybe sorakoztatott töltött paprikákat épp ellepje

só és frissen őrölt bors

Gumikesztyűt húzok, majd a paprikákat ÉP szuperéles bicskájával kicsumázom és kikapirgálom a magokat. Mindegyikbe teszek (paprika és fokhagymagerezd mérettől függően) egy-két gerezd fokhagymát, az üres részeket kitömködöm mazsolával és a megtöltött paprikákat szorosan egymás mellé rakom egy lábos aljába. Sózom, borsozom és felöntöm annyi olívaolajjal, hogy épp ellepje.

Lefedve, egészen alacsony lángon másfél-két órát gyöngyöztetem, közben minden vajpuha lesz, a paprika és a fokhagyma enyhén karamellizálódik. Forrón, sterilizált üvegekbe töltöm, rácsavarom a tetőt, majd száraz dunsztban (pld. egy kosárban, plédek között) tartom másnapig.

A végeredmény valóban tökös kis előétel, van egy-két barátunk, aki „falja” a csípőset, élvezni fogják! 

Sült paprika pácolt mozzarellával töltve

Megint sült paprika és sajt. Nyáron visszatérő motívum a tányérunkon. Az a fajta tapas ez, aminek az elkészítési ideje fordítottan arányos azzal az időintervallummal, ami alatt eltűnik a tányérról, de egyenesen arányos az ízélménnyel.

Azzal indul, hogy készítek pácolt mini mozzarellát (jó esetben a hűtőben állandóan van ilyen, ha fogy, már pácolom is a következő adagot) és úgy három nap múltán már lehet sütni hozzá a paprikát is. Veszek a piacon színes (piros és sárga) kaliforniai paprikát, de finom kápiából, még finomabb blondie paprikából.
Megmosom és ideális esetben kerti grillezés alkalmával, annak végeztével dobom a rácsra a paprikákat, a nyílt tűztől, illetve parázson sütéstől valami fenséges plusz ízt kap. Na de nem mindig van grillezés, így készülhet sütőben, grill fokozaton, vagy egy fém platnin, gázlángon is meg lehet sütni a paprikát. Régi fajta villanytűzhelynél lehet egyenesen a melegedő fémlapra rakni, kerámialapos tűzhelyen meg feltétlenül használjunk VASTAG alufóliát, azon süssük, mert a sima, egyre vékonyabb normál alufólia ráég és szinte lehetetlen letakarítani (sajnos tapasztalatból mondom…).

Ha már feketére, hólyagosra megsült, egy edénybe teszem és lefedem, pár perc alatt a saját maga melegében dunsztolódik, a húsa összeesik, a héja meg könnyen lehúzható. Közben levet ereszt, ez semmiképpen nem dobom ki, mert isteni íze van, felhasználom az öntethez.

A paprikát megpucolom, ujjnyi széles csíkokra vágom, mindegyikbe tekerek egy pácolt mozzarella golyót és fogpiszkálóval rögzítem. A sült paprika levét összekeverem egy kis olívaolajas páclével, amiben a mozzarellák csücsültek, meglocsolom vele a tálra rendezett paprika-katonákat és már ehetjük is!

Friss füge

Megjelent a friss füge a piacon…lehet csemegézni!
Tribunj-i nyaralásainkon a partra menet „legeltük” a fügefákról…
A klímaváltozásnak köszönhetően már itthon is beérik (ha mégsem, lehet zöld füge lekvárt főzni belőle).
A legfinomabb mégis frissen, önmagában, vagy tapasként, egy falat pácolt mozzarellával megkoronázva (hmmm…), vagy egy egyszerű panna cotta tetején.
Összezúzhatjuk egy korty brandyvel, pici tejszínnel és olvasztott csokival, ha korongokká formázva megdermed, isteni csemege akár fagylalt mellé, de sütve, vagy chilis lekvárnak megfőzve is isteni.

Sajtkrémmel töltött datolya, baconkalodában

Egy nem túl gazdaságos, ám annál finomabb falat, igazi kalóriabomba, de szilveszterkor ki törődik a kalóriákkal?!? Pepecsmunka, aminek eredménye aztán szempillantás alatt elfogy, az a fajta, amit nem lehet abbahagyni…

Hozzávalók:

magozott datolya

sajtkrém (tubusos)

szeletelt bacon

fogpiszkáló

türelem:-)

Nekem nem volt magozott datolyám, így magam magoztam ki. A mag helyét sajtkrémmel érdemes tölteni, ez plusz ízt ad a végeredménynek. Minden szem datolyát fél szelet baconba tekerni, fogpiszkálóval rögzíteni és sütőpapírral bélelt tepsin sütőben, vagy egyszerűen serpenyőben pirosra sütni. Mennyei!

Aszalt szilvával, netán csirkemájjal is hasonlóan finom falat!

Gyorsolvasóknak: nem balkonláda, baconkaloda:-)

(van, aki tudja miért!)

Füstölt lazacos tortillatekercs

Még egy party falatka a szilveszteri asztalunkról, amit 10 perc alatt össze lehet dobni és nagyon finom.

Hozzávalók:

1 kész tortilla lap

100 g friss sajt (cottage cheese)

fél csokor friss, vagy fagyasztott kapor, aprítva

100 g natúr sajtkrém

½ mokkáskanálnyi dijoni magos mustár

só, frissen őrölt bors

fél kis gerezd fokhagyma, reszelve

pár csepp citromlé

200 g füstölt lazac

Ha nincs itthon kész tortillám (ami ritkán fordul elő, mert ez olyan vésztartalék élelmiszer, amiből percek alatt ebéd, vacsora vagy útravaló készíthető. Pesten, a Wesselényi utcai Szép kis Indiába, vagy a Baross utcai török élelmiszer boltban szoktam venni), akkor 2,5 dl tejből, 4 ek lisztből és egy tojásból, némi só, friss, vagy szárított zöldfűszer /petrezselyem, újhagyma vagy póré, kakukkfű, bazsalikom hozzáadásával/ palacsintát sütök.

A kencéhez összekeverem a lazac kivételével a hozzávalókat, megkenem vele a folpackra fektetett tortillát és betakarom a lazac szeletekkel, majd jó szorosan feltekerem, hengert formázok belőle és hűtőbe teszem pár órára (vagy akár másnapig).

A kész tekerccsel nincs más dolgom, mint éles késsel felkarikázni, tálra rendezni és pár olajbogyót díszítésnek köré dobni.

Albondigas en salsa de tomate, azaz húsgombócok sherrys paradicsommártásban

Mennyei spanyol tapas. Szorongással vegyes izgalommal tettem az asztalra és mindenki figyelmét felhívtam, hogy ez nem az aminek látszik, ez nem paradicsomszósz minifasirttal, úgyhogy ne azt az ízvilágot várják, mert ez valami nagyon más!:-)
Tényleg finom és különleges attól a jófajta sherrytől, ami a mártásba és a gombócokba belefőtt. Nem marhahúsból készült (pedig abból kellett volna), de a végeredménnyel nagyon elégedett voltam. Még a diót nemszerető Életem Párja is vígan falatozta, a lányok az ismert szlogennel jutalmaztak: „Anya, ez isteni!...”

Hozzávalók 4 személyre:
A sherrys paradicsommártáshoz
2 ek olívaolaj
1 db hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 konzerv (400 ml) hámozott paradicsom
200 ml száraz sherry, a Lajosúrtól
1 tk barna cukor
pici szerecsendió, frissen reszelve
1 tk só
frissen őrölt bors

A sherrys húsgombóchoz
1 szikkadt zsemle, héja nélkül
6 ek száraz sherry
4 ek dió (legközelebb fenyőmaggal is kipróbálom!)
1 kisebb fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
2 marék fekete, magozott olívabogyó
fél kg darált sovány sertéshús
só
1 csipet római kömény, mozsárban megdolgozva
2 ek liszt
1 dl olívaolaj a sütéshez (spanyol, hogy stílusos legyek)

A mártáshoz egy gyorsforralóban felforrósítom az olajat és üvegesre pirítom benne az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Hozzáteszem a hámozott paradicsomot, kicsit besűrítem. Felöntöm a 2 deci sherryvel (kétszer is megnéztem a receptet: nem tévedés, tényleg ennyi kell a mártáshoz!), még pár percig forralom, sózom, borsozom.
A húsgombócokhoz a sherrybe áztatom az eltördelt, szikkadt, hámozott zsemlét. A diót szárazon megpirítom és durvára megtöröm ( zacskóban, húsklopfolóval). Apróra vágom a hagymát, fokhagymát, az olívabogyót és egy keverőtálban a darált hússal, a sherrys zsemlével és a fűszerekkel együtt az egészet összedolgozom. Vizes tenyérrel kis gombócokat formázok, lisztben mindegyiket meghempergetem és a forró olajban rázogatva megsütöm.
A húsgombócokat a mártással együtt tálalom.

Mamma receptje alapján.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Party falatkák

A tegnap estét barátainkkal töltöttük, jó kis beszélgetős, eszegetős, borozgatós este volt. Mivel ebédre degeszre ettük magunkat Lila Füge isteni Marbella csirkéjéből (csak szuperlatívuszokban tudnék róla beszélni), estére nem kívántunk semmi komolyat, így végre terítékre kerülhettek az ikeás kosárkák, kétféle töltelékkel: sonkás-paradicsomos-pecorino sajtos, a gnocchihoz készített szósz maradékából és saját készítésű szárított paradicsom–gorgonzola sajt–fekete olívabogyós . Mindkettő nagyon jó ízkombináció, bár a paradicsomos-sonkást ajánlatos azonnal fogyasztani, mert eláztatja a kosárkát.

Tegnapelőtt vettem pekán diót, amit azonnal ki kellett próbálni, az is nagy sikert aratott. Nagyon jó együtt az édes sárgabarack, a fokhagymás-fűszeres sajtkrém, az üde, friss rozmaring és a pekán dió.

Pár falat

Előfordul, hogy az ember lánya későn ér haza egy fárasztó nap után és ha senkit nem kell etetnie (mert ahányan, annyi fele) de az éhség mardossa, (mert ebéd sem nagyon volt, csak kávé) úgy dönt, hogy gyors, egyszerű és finom falatokkal kényezteti magát. És ha van otthon egy még partiképes kifli meg egy csomag füstölt lazac, hamar kész az egyszemélyes vacsora.(még arra is lusta voltam, hogy megkenjem valamivel a kiflit…) És tényleg sokkal jobb, ha vékonyka szeletelt héjas citrom koronázza meg a falatot, mintha csak citrom levével csepegtetném. Szerencsére árválkodott a hűtőben egy üveg száraz pezsgő amit sikerült is kinyitnom, kortyoltam hát azt is hozzá… Legközelebb ÉP-vel megismétlem!

Baconba tekert csirkemáj tapas

A tapas a spanyol gasztronómia egyik jellegzetessége, a legtöbb bárban és étteremben a szeszes italok mellé szolgálják fel. A tapas rendkívül sokféle, tulajdonképpen bármiből lehet tapas, amit kis adagokra fel lehet osztani: apró szendvics, kolbászkák, sonka stb. Az itt élők gyakran beülnek kedvenc bárjukba, és borozgatás mellett egy-egy falatnyi tapast rágcsálnak.
Ma tapast készítettem: baconszalonnába tekert oregánós csirkemájat, sütve.

Hozzávalók:
csirkemáj, fejenként 2-3 db
szeletelt bacon, annyi szelet, ahány db máj
szárított, morzsolt oregáno
kevés vaj a sütéshez
frissen őrölt bors
fogpiszkáló

A csirkemájat megtisztítom a hártyáktól és mindentől, amit nem szeretek megenni rajta. Mindegyik májat ketté vágom, megszórom morzsolt oregánóval és beletekerem egy fél szelet baconba. Összefogom fél fogpiszkálóval és forró serpenyőbe helyezem. Tekerek rá frissen őrölt borsot és beledobok 2-3 kocka vajat (kb 2 dkg)
Addig sütöm, míg a bacon minden oldala szép pirosra sül. Sózni nem kell, mert a bacon eleve sós. Nálunk stílusosan, spanyol (Tempranillo) vörösbort kísért.

Szárított paradicsom

Régóta kacérkodok a gondolattal, de mindig az aranyára tartott vissza. Mármint a vásárlástól. Ám tegnap reggel vettem a piacon érett, de kemény paradicsomokat, rögtön két fajtát. Megmostam, kimagoztam, alufóliával bélelt, olívaolajjal meglocsolt sütőlapon, sóval, borssal ízesítve kerültek a 110 fokos sütőbe.

Sültek-aszalódtak, jó 10 órán át. Kihűltek és beköltöztek a sterilizált üvegbe jóféle olajba fokhagymával, oregánóval, fekete borssal.
Update: csak olíva olajban eltéve is isteni!

Egyszerű vacsora

Mivel már eltelt 3 nap a sajtpácolás óta és tegnap este nem vágytunk komolyabbra, ez volt a vacsoránk:

Felszeletelt paradicsom, friss bazsalikom levél + pácolt bazsalikom levél, érlelt, krémes, lágy pácolt fetasajt meg annyi olívaolaj ami vele jött amikor kiszedtem, fekete olívabogyó és minderre egy borspuszi. Friss zsemlével tunkoltuk az olívaolajat, hozzá kortyoltunk egy 2006-os Pinotage vörösbort… Hmmmm….

Bazsalikomos - fokhagymás pácolt sajt

Aki még nem szagolt bele egy csokor friss bazsalikomba, kihagyott egy olyan élményt ami nélkül lehet, de nem érdemes élni!..

Hozzávalók:
semleges ízű sajt (én leggyakrabban mini mozarella golyókat, vagy fetát pácolok)
fokhagyma
egész bors
extra szűz olívaolaj
és friss BAZSALIKOM, a nagy kedvenc

Egy (csatos) üveg alját kibélelem friss bazsalikom levelekkel, rászóróm a kockákra vágott sajtot, pár gerezd fokhagymát, szemes fekete borsot. Következik újabb sor bazsalikom levél, sajt kocka, fokhagyma, bors, mindaddig, míg az üveg meg nem telik. Ekkor felöntöm a legjobb, saját magánimportból származó házi, extra szűz dalmát olíva olajammal, lezárom az üveget, beteszem a hűtőbe és úgy 3 napig rá sem nézek. A negyedik napon meg általában el is szokott fogyni némi olívabogyó, friss baguette és vörösbor társaságában.
A visszamaradt olaj újrahasznosítható egy újabb adag elkészítéséhez, vagy saláta öntethez. Ha sikerül olyan helyre pakolnom a hűtőben, hogy 2-3 hétre is "megfeledkezzek" róla, na akkor a legjobb! Bár 3-4 hétnél tovább még sosem bírta :-)

Ideális party falatka egy kocka görögdinnyére szúrva!