Jégnyalóka bodzaszörpből

Jégkrémnek mégsem hívhatom, mert semmi krémes nincs benne, ez kérem a legbodzásabb, leghűsítőbb nyalóka, amit valaha kóstoltak J
Bodzaszörpből készült, hűsítő jégnyalóka, amit fél szelet (bio) citrommal tettem érdekesebbé (ez akár el is hagyható, vagy cserélhető eperre, vagy bármilyen más gyümölcsre).

Hozzávalók:

higított bodzaszörp

jégkrém készítő forma

kezeletlen héjú citrom, szeletelve

A vízzel higított, ám az üdítőnél egy fokkal édesebbre hagyott bodzaszörpöt beleöntöm a jégkrém formákba, amibe előzőleg tettem egy-egy fél citromszeletet. beleállítom a nyeleket, majd néhány órára mélyhűtőbe teszem. Ha megfagyott, a formából kivéve élvezem a hűsítő nyalánkságot.

Bodzás cukor

A levendulás és vaníliás cukor után újabb ízesített cukrot készítettem, ezúttal bodzavirággal.

3 nagy, friss virágzatot száraztam le és késes aprítóban összedolgoztam 250 g kristálycukorral, majd a nagyon illatos, de még picit nedves cukrot egy tálcára terítettem, és megszárítottam. Mivel száradás közben összeállt, újra összedolgoztam a késes aprítóban és jól záródó üvegbe tettem. Istenien illatos, intenzíven bodzás cukromat édességekbe, bártender Dorka lányom koktélokba használja majd.

Bodza likőr

Íme egy isteni, ám pikk-pakk elkészülő likőrt „recept”, ami magában is igen itatja magát, de száraz pezsgővel felöntve, némi jéggel és egy karika citrommal igazi nyári koktélt lehet belőle varázsolni.

Az elkészítése rém egyszerű, ha már van házi bodzaszörp, három decinyi télire készített bodzaszörpöt felöntök hét deci vodkával, (vagy egyéb, 40%-os gabonapálinkával), jól elkeverem és kész a bodzalikőröm!
Állítólag a vele készült mojito is isteni, hamarosan ki fogom próbálni.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Bodzabogyó lekvár

A bodza terméséből készült lekvár teljesen más jellegű, mint a virágából készült illatos csoda. Némi vaníliával megspékelve eszméletlenül finom, mintha nem is ugyanannak a növénynek a termése lenne! Cukor nélkül elkészítve vadhúsok, sültek mellé adom, finoman édesítve pedig pohárkrémbe, palacsintába, tortakrémbe, joghurt, - vagy túrótortába való. Szépen színez (például egy márványozott túrótortát) és olyan íze van, hogy meg kell tőle bolondulni J

Hozzávalók:
1 kg bodza bogyó (tisztítva mérve)

löttyintésnyi (házi) vanília esszencia

cukor, vagy egyéb édesítőszer, ízlés szerint

lekvárzselésítő (pektin)

pár csepp frissen facsart citromlé

sterilizált lekváros üvegek

Ezt a lekvárt a nemesített bodza fajtából szoktam készíteni. A bodzabogyókat leszedegetem a szárról, megmosom és főzöm 8-10 percig. Botmixerrel turmixolom és szitán átpasszírozom a cuccot, így megszabadulok az apró magvaktól és a bogyók héjától. A szűrt levet visszateszem a lekvárfőző edénybe, ha kell, édesítem minimális mennyiségű cukorral (vagy egyéb édesítőszerrel), elkeverek benne pár csepp frissen facsart  citromlevet, beleszórom a pektint (rá van írva a csomagolásra, hogy mennyi gyümölcshöz mennyi pektin kell, de én most kevesebbet tettem bele mert egy hígabb változatra vágytam) és még 3-5 percig főzöm. Elkeverem benne a vanília esszenciát, majd sterilizált* kisméretű üvegekbe szedem. Lezárom, fejtetőre állítom 5 percre (ez alatt vákuum képződik és tuti nem romlik meg a lekvár), majd száraz dunsztban (egy kosárban, plédek között, bebugyolálva) hagyom lassan kihűlni, majd irány a kamrapolc.

 * a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Bodzás eper zselé, cukor nélkül

Kertünk ontja az epret, pár bodzabokrunk is van, így saját termésből készült ez a mennyeien illatos és ízes eper zselé. Miért zselé? mert nem szeretem, ha a fogam alatt ropognak a kis magvak... Hozzáadott cukrot nem tartalmaz, tartósítószert sem, nincs más benne csak eper, bodzavirág, löttyintésnyi házi vanília esszencia, meg egy kevés zselésítő (pektin), hogy ne legyen túl folyós az állaga. Ja, és negyed óra alatt kész!

Hozzávalók:
1,5 kg érett, édes eper

3-4 nagy bodza virág

löttyintésnyi házi vanília esszencia

10 g pektin

sterilizált lekváros üvegek

Az epret megmosom, megpucolom, kivágok belőle minden puhuló részt, nehogy egy rothadó pötty miatt megromoljon a cukormentesség miatt amúgy is csökkentett eltarthatóságú lekvár. Bár az, hogy csökkentett eltarthatóság csak arra vonatkozik, hogy felbontás után 4-6 napon belül el kell fogyasztani, felbontatlan állapotban eláll több évig.

A bodza virágokat letépkedem a zöld szárakról, de nem mosom meg, mert azzal az ízének jó részétől is megszabadulnék és amúgy is pár órával eső után szedtem és a forgalomtól távol eső helyen van a kert.

Rozsdamentes, a szokásosnál is gondosabban elmosogatott edénybe teszem az epret és a bodza virágokat, csak lekvárfőzéshez használt keverőlapáttal kevergetve főzöm 8-10 percig, majd botmixerrel turmixolom és szitán átpasszírozom a cuccot, így megszabadulok a kis magvaktól, meg a bodza virág sűrűjétől. A szűrt levet visszateszem a lekvárfőző edénybe, beleszórom a pektint és még 3-5 percig főzöm. Elkeverem benne a vanília esszenciát, majd sterilizált* kisméretű üvegekbe szedem. Lezárom, fejtetőre állítom 5 percre (ez alatt vákuum képződik és tuti nem romlik meg a lekvár), majd száraz dunsztban (egy kosárban, plédek között, bebugyolálva) hagyom másnapig, azután irány a kamrapolc.

Hétvégén kefires lángoson ettük, meg friss croissanttal, meg vajas kenyéren...

* a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Bodzazselé

Tömény bodzaíz. Magában kanalazva, vajas kenyéren, vagy desszertekhez (nem kell flancos dolgokra gondolni, szerintem egy sima tejbegrízt, vagy kókusztejberizst is képes a mennyekbe repíteni...).

Szörp készítéssel együtt érdemes elkövetni, így tettem én is, a szörpből két liternyit kb a felére beforraltam (így tovább koncentrálódik az íze), majd még 10 percig főztem 2 csomag lekvárzselésítővel. 

Csírátlanított* üvegekbe szedtem, kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a 130 fokos, már kikapcsolt sütőbe, ott hűltek ki szép lassan, másnapig, majd mentek a kamrapolcra.

*A befőttekhez, lekvárokhoz úgy csírátlanítom az üvegeket, hogy kupakjukkal együtt alaposan elmosogatom, még alaposabban elöblítem, lecsurgatom, majd szájukkal felfelé tiszta tepsire sorakoztatom, a kupakokat is melléjük teszem. Betolom a tepsit 120-130 fokos sütőbe legalább 20 percre, vagy annyi időre, ameddig megfő a belevaló.

Akinek van mosogatógépe, sterilizálhatja az üvegeket egy 90 fokos mosogatással, a lényeg, hogy a lekvárt a még forró üvegekbe szedjük, azonnal zárjuk le és fordítsuk fejtetőre pár percre (így vákuum képződik).

Bodzaszörp

Gyerekkoromban a konyha egyik sarkában egy fehér Fram hűtőszekrény állt. Az a fajta, ami kívül nagy, belül kicsi, a fagyasztó része pedig mindössze akkora volt, hogy 2 jégkocka tartó fért el benne. Május végétől, egy hónapon keresztül, a hűtő tetején állt egy ötliteres befőttes üveg, a tartalma hetente cserélődött, aki arra járt, megkeverte a tetején lévő fakanállal: készült a bodzaszörp, amit aztán a világ legjobb ásványvizével, Borszékivel felöntve, jóféle „gyerekpezsgőt” ihattunk. 

A marosvásárhelyi házunk kertjében mindössze egy bodzabokor volt, itt az alföldön dúskálunk a jóban, a jó időnek és korán beköszönő nyárnak köszönhetően már több zsákkal szedtünk, egy része szárad a napon (teának), nagy részéből pálinka készül, a kamrában van már 15 liternyi szörp és bodzazselét is főztem. De vissza a szörphöz!

Hozzávalók:

10 db nagy, teljesen kinyílt bodzavirágzat

1 kg cukor (vagy ennek megfelelő édesítőszer)

4 liter víz

2 db (kezeletlen héjú) citrom

5 dkg borkősav

A teljesen kinyílt bodzavirág-tányérokat szedem csak le, egészséges (nem tetves) bokorról, csendes, érintetlen helyről, messze a kipufogógáztól. Tisztaságmániások hideg vízben leöblíthetik a bodzavirágokat de ezzel az értékes, ízes virágpor egy részét is eltávolítják, én mostanában már nem mosom.

Cukorszirupot készítek: felforralok 4 liter vizet, amelyben oldódásig keverem a cukrot. Miután kihűlt a szirup, beleteszem a bodzavirágokat, a felkarikázott citromot, elkeverem benne a borkősavat és 5 napig hagyom összeérni az ízeket, ezalatt rendszeresen kevergetem. „Azonnali” fogyasztáshoz az ötödik napon, szűrés után tiszta üvegekbe öntöm, majd ízlés szerint forrásvízzel vagy szódával hígítva élvezzük az ízét.

Ha télire készítem, szűrés után rozsdamentes edénybe teszem és forralom 10-12 percig, majd csírátlanított üvegekbe töltöm, lezárom és száraz dunsztba (egy kosárba, plédek között) hagyom másnapig.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.