2014. július 30.

A legjobb steak házilag érlelt marha hátszínből


Imádjuk a steaket, ennénk is gyakrabban, de kisvárosban manapság jó minőségű friss marhahúst is kaland beszerezni, steaknek való érlelt marhát meg szinte lehetetlen. Egyszer megpróbáltam rávenni a hentesem, hogy „felejtsen ott” a hűtőkamrában egy darabka hátszínt úgy három hétre, én boldogan megveszem majd, mert steaket sütnék. Erre ő: inkább pácoljam be jó mustárosan, jó lesz az. Hááát, azt már nem! Inkább étterembe mentem, ha steakre támadt kedvem. Nemrég ettem is a Balaton parton, az egyik barátom által magasztalt helyen. Nem volt rossz, ellenben jó sem. A hús tökéletesen medium rare-re volt megsütve, de sajnos ízélményt, azt nem sokat nyújtott. Hiába, sz@rból nem lehet várat építeni… Az azért elgondolkodtató, hogy egy magára valamit is adó étterem miért nem igyekszik jó húsból főzni és miért enged be a konyhájába pld. hal ízű tápos csirkét (attól, hogy azt olaszos, bazsalikomos paradicsomszószba rejti, a halíz kiérződik belőle, grrr) … Én bajom, miért nem mentem inkább a Kistücsökbe, ott rendes húst tesznek a vendég elé.

Na, szóval évek óta küszködök steak ügyben, ám nemrég fény derengett az alagút végén, ugyanis olvastam, hogy létezik már olyan érlelő tasak, amiben otthon, a saját hűtőmben tudok húst érlelni anélkül, hogy be kellene ruháznom egy spéci hűtő-érlelő kamrára. Be is szereztem egy csomag érlelő tasakot, elzarándokoltam a kecskeméti METRO áruházba, vettem egy majd 3,5 kg-os hátszín darabot és nekiláttam a kísérletnek. 


A leírás szerint annyi volt az utasítás, hogy a húst töröljük szárazra, helyezzük bele az érlelő zacskóba, azt zárjuk le, vagy egyszerűen hajtsuk vissza (így tettem) és tegyük a hűtőszekrény leghidegebb pontjára (nem a fagyasztóba!)  egy rácsra, néhány naponta fordítsuk meg. Ki is számoltam, hogy ha 3 hétig érlelem, épp a nyaralás kezdetén fogunk majd steaket enni az első saját érlelésű húsból.


Hogy működik az érlelő tasak? Ránézésre egy egyszerű nylon tasak, de mégsem az. Anyaga porózus (membránlemezes) az egyik irányból kiereszti a vízpárát és koncentráltan tartja benn az ízeket, közben szemünk láttára megy végbe egy komplett biokémiai folyamat, a hús íze sokkal koncentráltabb, a textúrája pedig lágyabb lesz.
Bevallom, vártam a csodát. Az utolsó héten kicsit kezdtem aggódni, mert a hátszín darabunk vészjóslóan besötétedett, a zsíros részei zöldes árnyalatban pompáztak, az illata is megváltozott, szagolgattuk ÉP-vel, de megállapítottuk, hogy nem romlott hús szaga van, hanem olyan diós, érlelt illat árad a zacskóból, tehát baj nem lehet. 3 hét elteltével a csoda pedig bekövetkezett. A hús gyönyörűen megérett, az állaga mesés, kedvem támadt volna nyersen is megkóstolni. ÉP szépen levagdosta a húsdarab egész felületéről 1-2 mm vastagon a besötétedett réteget, alatta gyönyörű színe volt a húsnak. Levákuumoztam és elutaztunk nyaralni, ahol aznap délben kivettem a húst a hűtőből, hogy sütés előtt tudjon szobahőmérsékletűre melegednimert a hűtőből kivett húst nem szabad azonnal sütni. Este ÉP beizzította a grillt, a húsdarabot megfűszereztem frissen őrölt fekete borssal, elfeleztük és mindenki megsütötte magának kedve szerint. ÉP és Adél lányom képtelenek megenni a húst ha az csak közepesen van átsütve, így az ő darabjukat 2-2,5 cm vastagra felszeleteltük és ÉP átsütötte, de ügyelt arra, hogy ne száradjon ki. Dorka lányommal mi inkább médium rare-re sütve szeretjük, a hús másik felét egy darabban hagyva, élénk parázs fölött minden oldalára kérget sütöttem, majd 8 percig pihentettem, letakarva.  



Mindig nagy dilemma, mikor jó a hús. A legegyszerűbb húshőmérővel megállapítani (60 C-fokos maghőmérsékletnél medium), de hőmérő híján a jó öreg tapintós módszert alkalmaztam. A hús közepe még rugalmas volt, így bíztam benne, hogy jó lesz. Pihentetés után felszeleteltem és szinte sírtam a gyönyörűségtől. TÖKÉLETES volt! És az íze… leírhatatlanul jó!


Ezentúl annyiszor eszünk JÓ steaket, ahányszor akarunk és az érlelő tasaknak hála immár házi vágásból is fogok marhahúst venni, amit eddig nem szívesen tettem. A súlyveszteség ellenére is bőven megéri otthon húst érlelni, anyagilag jobban jövünk ki, mintha valamelyik „sztár” hentesnél vennénk érlelt marhát. A kísérlet sikeres volt, lesz folytatás!

2014. július 22.

Grillezett homár


A homár különleges alapanyag és legalább akkora image övezi, mint a szarvasgombát. Pedig – ugyanúgy, mint a szarvasgomba – nem elérhetetlen annak sem, aki még nem nyerte meg a lottó ötöst. Időnként eszünk homárt. Különleges alkalmakkor, különlegesen elkészítve. A homár thermidor nagy kedvencünk, de tengerparton mégis csak stílusosabb egy grillezett változat, ami sülés közben, egy ízletes páccal kenegetve nyeri el végleges ízét. Kár, hogy a farokrészen és az ollókon kívül csak a lábakban van némi fogyasztható homárhús, de „minden cseppje aranyat ér”, az utolsó apró húscafatot is kipiszkáljuk az igen hasznos homárvillával J

A homárt grillezés előtt megfőzöm (leghumánusabb megoldás, ha főzés előtt egy órával jégbe tesszük – ettől egy kicsit elbambul, hibernálódik, majd fejjel előre merítjük a forró, fűszeres főző lébe. Van, ahol távol-keleti szokás szerint, a tor és a potroh találkozási pontján, a hason fekvő állat hátába szúrnak kicsit srégen egy evőpálcikát, oda, ahol a szíve van, csak utána főzik). A homár nem érez fájdalmat, mert nincsenek idegvégződései, ezért a forró vízbe téve nem visít, a hang a hő hatására összehúzódó páncélból kiáramló levegő hangja. 

Hozzávalók a homárfőző léhez: 
3 dl száraz rozé bor
1 db édeskömény
2 szár angol zeller
1 vöröshagyma
pár szál kakukkfű
csipetnyi koriander mag
1 citrom leve
tengeri só

A főző lé hozzávalóit (a zöldségeket felaprítva) beteszem egy akkora edénybe, amiben a homár is kényelmesen belefér majd, felöntöm hideg vízzel, felforralom és pár perces együtt forralás után mehet bele a homár. 


Egy kg homár pontosan 12 perc főzési időt igényel, és minden egyes további 10 dkg súly, extra 2 perccel hosszabbítja meg a főzési időt. Ha megfőtt, kiveszem és hagyom kihűlni egy tálcán (ezt a műveletet akár reggel is elvégezhetjük, de akkor gondoskodjunk a főtt homár hűtéséről).


Elkészítem a kenegető pácot: 2 dl bort öntök egy gyorsforralóba, dobok bele pár friss babérlevelet, meg 4-5 szál friss tárkonyt. A felére beforralom, hozzáadom egy citrom frissen reszelt héját és kifacsart levét, hagyom az egészet kihűlni, majd leszűröm. 4-5 evőkanálnyi whiskyt (most épp mézes Jim Beam) 2-3 percig forralok, majd beleolvasztok 50 g vajat és hozzáadom a tárkonyos redukciót is. Összeforralom és kezdődhet a grillezés!


A homárokat hosszában elfelezem, felteszem faszénparázs fölé a grillrácsra és a tárkonyos páccal kenegetve hagyom jól átforrósodni. Fejenként egy fél homárral számolok. Friss kenyérrel és jéghideg rozéval kínálom.

2014. július 21.

Aszalt áfonyás, amarántos répatorta


Az amaránt egy Közép-Amerikából származó, kiváló tápanyagtartalmú álgabona, melynek lisztje ötször több vasat, hétszer több kalciumot, négyszer több cinket tartalmaz mint a búzaliszt, jelentős a magnéziumtartalma, aminosav összetétele harmonikusan kiegyenlített, ennek köszönhetően fehérje tartalma kiválóan hasznosul. Az amarántfehérje nem tartalmaz gliadint (a glutén gliadinból és gluteninből áll), ezért az lisztérzékenyek számára is javasolható. Készíthető belőle köret, leves, keverhetjük müzlibe, salátába, panírba, desszertekbe. Én egy répatortát gazdagítottam kicsit a kölesre is emlékeztető, enyhén diós-kesernyés ízű pattogatott bio amaránttal.

Hozzávalók:
25 dkg reszelt sárgarépa
2 tojás
150 g cukor (nálam eritrit)
150 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
100 g darált mogyoró (vagy dió, vagy mandula)
30 g pattogatott bio amaránt 
140 ml mandulaolaj
1 csomag sütőpor
1 evőkanál (házi) vaníliás cukor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
pici frissen reszelt szerecsendió
1 csipet só
5 dkg aszalt vörös áfonya


A sütőt előmelegítem 160 Celsius-fokra, egy gyümölcskenyér sütőformát (vagy 22 cm-es tortaformát) kivajazok, meghámozom és apró lyukú reszelőn lereszelem a répát. A száraz összetevőket jól elkeverem a fűszerekkel, a tojásokat habosra keverem a cukorral (eritrittel), hozzáadom a mandula olajat, belekeverem a reszelt répát, majd elkeverem a száraz összetevőkkel. Belekeverem az aszalt áfonyát, a masszát a kivajazott formába öntöm és az előmelegített sütőben 50-60 perc alatt (tűpróba!) megsütöm. Hagyom teljesen kihűlni, majd magában, vagy keményre vert tejszínhabbal és némi mézzel és vaníliával elkevert mascarpone krémmel, vagy akár vanília fagylalttal, szeletelve tálalom.

Mag, amit akartok facebook oldalán még sok érdekes infó, felhasználási tipp és amarántos receptötlet olvasható.

2014. július 18.

Békebeli pozsonyi kifli


Nálunk a pozsonyi kifli nem karácsonyi, vagy húsvéti sütemény volt, hanem nyári darab, és csakis mákos változatban készült. Sosem indultunk nyaralni Éva Mami pozsonyi kiflije nélkül, hatalmas cipős dobozba csomagolva kaptuk útravalónak és általában ki is tartott, míg nyaraltunk. Nemrég eszembe jutott, hogy meg kellene keresnem a süteményreceptes kockás füzetében, egy lapon meg is találtam és megsütöttem. 


Kétségtelenül finom, de mintha mégsem olyan, mint Anyué volt. Persze lehet, hogy csak a rum aroma, meg a vanilincukor hiányzik belőle, hogy pont olyan legyen (ebbe igazi vanília és Baccardi rum került).

Hozzávalók 40 db (méretes) kiflihez:
90 dkg liszt
30 dkg disznózsír (nem vaj, nem margarin, DISZNÓZSÍR!)
10 dkg cukor (nálam eritrit)
1 kiskanál kristálycukor az élesztő felfuttatásához
csipetnyi só
2 dkg élesztő
2 dl tej (nálam máktej)
3 tojás sárgája
1 tojás a kenéshez

A mákos töltelékhez 60 dkg darált mákot fél liter (mák)tejjel, ízlés szerint édesítve (cukorral vagy mézzel, nálam vaníliás eritrittel) 1 citrom frissen reszelt héjával és egy-másfél dl rummal 20-25 perc alatt, gyakori kevergetés mellett sűrű krémmé főzöm, majd hagyom kihűlni.

A lisztet elmorzsolom a zsírral. Az élesztőt egy kiskanál cukorral (ehhez tényleg cukor kell, a nyírfacukor/xilit/eritrit nem jó az élesztős tésztákhoz) elkevert langyos (mák)tejben hagyom picit felfutni, közben a tojássárgáját habosra keverem a cukorral (eritrittel), majd hozzáadom az élesztős tejjel együtt a lisztes keverékhez és alaposan összegyúrom. Letakarva fél órát pihentetem. Fél óra elteltével a tésztát henger alakúra sodrom, feldarabolom és kb. 40 grammos gombócokat formázok belőle. A tészta jó zsíros, nem ragad, így lisztezni nem kell sem alá, sem a sodrófát. A gombóckákból ovális lapocskákat nyújtok, a közepükbe hosszában belekanalazok egy-egy evőkanálnyi tölteléket, a hosszú oldalak széleit  egymásra hajtom, az illesztést alulra fordítom és az egészet kifli formájúra alakítom, majd sütőpapíros tepsire sorakoztatom mind a 40 kiflit. A maradék tojást szétválasztom, a tojás sárgájával megkenem a kifliket, és lehetőleg hűvös helyen hagyom rászáradni a sárgáját. 


Ezután megkenem őket a fehérjével is, azt is hagyom rászáradni, közben bekapcsolom a sütőt és felfűtöm 180 °C-fokra. A forró sütőbe tolom a tepsit és kb. 20 perc alatt aranybarnára sütöm, majd rácson hagyom kihűlni. Sokáig eláll (ha el nem fogy :-) )

2014. július 17.

Kólás, kávés barbecue szósz


Elvetemült dolog kólából bármit is, főleg úgy, hogy kólát elvből nem iszunk, de láttam már többször alapanyagként használva (emlékeztek Nigella kólás sült sonkájára?). Egyszer élünk alapon vettem egy liter coca colát és nekiláttam, Zé legféltettebb BBQ szósz receptjét használva alapként (mondhatni továbbfejlesztettem), mert a saját változatomba nem tettem bolti chili szószt, ami számomra a „szóba sem jöhet” kategória (párszor próbáltam, de mindig emésztési gondjaim adódtak tőle, hogy finoman fejezzem ki magam). Bolti ketchup helyett is jóféle házit tettem bele, meg darált pritamin krémet (szintén saját eltevés), a csípős ízt meg chilipehellyel értem el, ha lett volna itthon friss chili, azt raktam volna bele. Akkortájt készült, mikor a Nespresso-s Coffee Challenge-re készítettem a kávés fűszerezésű hamburgert, és hirtelen ötlettől vezérelve a barbecue szószomba is tettem egy kevés kávét. Hát nem rontotta el...  A végeredmény baromi finom! Vasárnap tervezem megsütni a 3 hete érlelő zacskóban dédelgetett,  a hűtőben érlelt marha hátszín steaket, na azzal pazar lesz! Bár némi maradék sült csirkemellet is az egekbe repített. Jó, na.

Apropó Nespresso Coffee Challenge: ha Magyarországi lakosként 2014. július 31-ik szavaztok valamelyik blogger „alkotására” (semmi mást nem kell tenni, csak nyomni egy LIKE-ot arra, ami a legszimpatikusabb ezek közül), esélyesek lesztek megnyerni egy Nespresso U kávégépet! Ki ne hagyjátok a lehetőséget! Íme a BBQ szószom receptje:

Hozzávalók kb. 2,5 dl szószhoz:
fél dl olívaolaj
1 fej vöröshagyma
1 liter coca cola (vagy pepsi, de nem zéró és nem diet, hanem a hagyományos, cukros változat)
4 babérlevél (lehetőleg friss, de a szárított is megteszi)
2 dl házi ketchup (ha nincs, akkor bolti)
3 evőkanál szójaszósz (pl. Kikkoman)
3 evőkanál házi darált pritamin paprika (ha nincs, akkor erőspista, netán édesanna)
2 g (kb. negyed kapszula) Nespresso Arpeggio kávé
mokkáskanálnyi chilipehely vagy egy friss chili (opcionális)
1 teáskanálnyi Worchester szósz
frissen őrölt bors

Az apróra vágott  vöröshagymát az olívaolajon aranyszínűre pirítom, majd ráöntöm a liter kólát. Felforralom és hagyom főni, majd amikor már fele mennyiségűre elpárolgott, beledobom a babért és tovább forralom. Ha kb. harmadára forrt, hozzáöntöm a ketchupot, a darált pritamint, a szójaszószt, a kávét, a chilipelyhet és a Worchestert is, majd tekerek bele kevés borsot. Kevergetve addig forralom, míg szép sötétbarna és sűrű lesz.

Zé átszűrte a sajátját, én csak a babér leveleket távolítottam el, így sűrűbb és rusztikusabb az állaga, mintha átszűrtem volna. Bármilyen húst fel lehet vele dobni!

2014. július 15.

Nespresso kávés hamburger

2010 decemberében lettem boldog Nespresso kávégép tulajdonos. Azóta az irodába is vettünk egy Nespresso kávégépet, és bárhová utazom, cipelem magammal az itthonit, mert annyira megszoktam a kávé ízét, hogy minden reggel élvezni akarom. A Nespresso  meghívásos receptversenyt hirdetett 10 gasztrobloggernek (én is köztük voltam), egy szép napon csengetett a futár és autogramért cserében átnyújtott egy csini szalaggal átkötött naaagy fekete dobozt, amit legalább akkora izgalommal bontottam ki, mint gyerekkoromban a karácsonyi ajándékot. 


Volt benne egy tűzpiros kávégép hordozható válltáskában (ejjj, ha lenne egy ilyenem, mennyivel könnyebben cipelném mindenhová a Nespresso gépem... de ezt sajnos vissza kell adnom), pár csomag kávé, sok izgalmas fűszer, amivel akár sós, akár édes étel születhet, kötény, Nespresso magazin, miegymás... klassz kis csomag. Napokig csak gyönyörködtem benne, de mivel közeledett a határidő, kipakoltam és felhasználtam belőle a játékszabályzat szerint 4 fűszert, meg egy kávét. Lett belőle egy igazán izgalmas fűszerezésű hamburger.


Hozzávalók 4 főre:
60 dkg darált marha hátszín
1 adag kávés fűszerkeverék
1 fej salotta hagyma, aprítva

a kávés fűszerkeverékhez:
fél kapszula Nespresso Arpeggio kávé
2 mokkáskanál citrombors
1 csapott mokkáskaná római kömény
2 mokkáskanál Maldon füstölt só
1 csapott mokkáskanál muscovado nádcukor
fél mokkáskanák kakaó
fél mokkáskanál mustárpor
1 csapott mokkáskanák őrölt koriander
csipetnyi cayenne bors

továbbá:
4 db (házi) hamburger zsemle
(házi) ketchup, mustár, majonéz
szeletelt paradicsom és lilahagyma
zöld saláta, szeletelt sajt (opcionális)

A kávés fűszerkeverék hozzávalóit jól összekeverem, majd beledolgozom a darált marhahúsba a finomra aprított salottával együtt. Ha már egynemű a massza, letakarva, hűtőszekrényben hagyom fél órát pihenni, majd 4 húspogácsát formázok belőle és forró serpenyőben (vagy grillen), oldalanként 3-4 perc alatt megsütöm (ha nincs teljesen átsütve, sokkal szaftosabb a húspogácsa).
A (házi) hamburger zsemléket kettévágom, a vágott felét enyhén megpirítom, majd szeletelt hagymával, paradicsommal (zöld salátával), ízlés szerint majonézzel, ketchuppal, mustárral összeállítom a hamburgert. Azonnal tálalom.

2014. július 14.

Mentás dinnye granita


A legjobb nyári házi nyalánkságok egyike. Paleo, glutén-, cukor-, tojás- és tejmentes (naná!), ráadásul megoldást kínál a „vettem egy görögdinnyét, de nem túl édes, mit kezdjek vele?” kérdésre.

Szóval vettünk egy dinnyét, ami bár érettnek tűnt, nem volt édes, így mindenki megkóstolta, de senki nem akarta megenni. Fogtam, kimagoztam, felkockáztam, lefagyasztottam, majd összeturmixoltam friss mentával és pici vaníliás eritrittel. Most kapkodunk a repetáért. Isteni!