Gombakrém

Maradék sült laska és shiitake gombából született ez a kence. Olyan intenzíven gomba íze van, hogy meg kell tőle bolondulni… Friss kenyérre, pirítósra, vagy krékerre kenve, zöldség hasábokkal mártogatva akár party fogásnak is bevethető és készítettem már vegán változatban is, ezzel a vegán termékkel együtt pépesítve.

Hozzávalók:
10 dkg maradék sült gomba (nálam most laska, sárga laska és shiitake gomba)
100 g natúr sajtkrém (a tömlős változat)

A maradék sült gombát (ami így készült) botmixerrel, vagy késes robotgépben krémesítem és összekeverem a sajtkrémmel. Hasábokra vágott zöldségekkel, dip-nek, vagy friss kenyérre/pirítósra kenve tálalom.

A gombákért köszönet a Chefgomba csapatának.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Póréhagymás, sült pulykás tészta

…avagy a maradék pulykasült új élete. Történt, hogy kissé túlméreteztem az adagot és maradt két darab sült pulykamedalion, ami melegítve már nem az igazi, kicsit száraz, nem akartam másnap csak úgy asztalra tenni, ezért kitaláltam, hogy egy tésztaételben teljesül majd ki, amit a sütőben fogok befejezni           .

Hozzávalók 2 adaghoz:
2 db sült pulykamedalion
25 dkg száraztészta (nálam teljes kiőrlésű rigatoni)
1 póréhagyma
1 evőkanál olívaolaj
fél dl száraz fehérbor
2 dl tejszín
10 dkg jól olvadó sajt, finomra reszelve
10-12 dkg füstölt mozzarella, durvára reszelve (a tetejére)
2 evőkanál parmezán, vagy grana padano, frissen reszelve
só és frissen őrölt bors

Egy nagy fazék alaposan megsózott vizet felteszek főni a tésztának, és ha már lobogva forr, a csomagoláson jelzett ideig főzöm benne a tésztát, vigyázva, nehogy túlfőzzem (akkor jó, ha még harapható, azaz al dente).
Közben elkészítem a ragut: a felszeletelt póréhagymát üvegesre dinsztelem egy evőkanál olívaolajon, majd belekeverem az apró falatkákra feldarabolt maradék sült húst és tekerek rá némi borsot. Ráöntöm a bort, majd ha majdnem elforrt, felöntöm a tejszínnel. Ha már forr, belekeverem a finomra reszelt jól olvadó sajtot, egy evőkanálnyi reszelt parmezánt, és kevergetve, pár perc alatt összefőzöm.
Ha megfőtt a tésztám, leszűröm és egy kevéssel a főzővizéből belekeverem a hagymás-húsos raguba, majd az egészet belesimítom egy sütőtálba. Megszórom a tetejét a durvára reszelt füstölt sajttal, meg egy kanálnyi finomra reszelt parmezánnal, majd betolom a 180 Celsius-fokra előmelegített sütőbe, ahol addig sütöm, míg a sajt a tetején kezd szépen pirulni (ez kb. 18-20 perc). Kiveszem a sütőből és azonnal tálalom.


A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Pulykahúsos-gombás nokedli

Szeretem a nokedlit, de a mindenki által imádott tojásos nokedlitől sokkal jobban kedvelem az ilyen ízes egytálételeket. Maradék nokedli felhasználására ideális megoldás, bár annyira finom, hogy ezért önmagában is érdemes nekiállni nokedlit főzni.

Hozzávalók 2 bőséges adaghoz:

 A nokedli tésztához:

20 dkg liszt
1 tojás

1,5 dl víz

ízlés szerint só

A raguhoz:

1 evőkanál olívaolaj

10 dkg baconkocka

1 fej fokhagyma

30 dkg darált pulykahús

25 dkg csiperkegomba

1 dl fehér bor

1 kiskanál morzsolt majoránna

1 kiskanál szárított oregánó

só, frissen őrölt fekete bors

 A tálaláshoz:

frissen reszelt kemény sajt

A nokedli tésztához a tojást felverem, elkeverem a vízzel, megsózom, majd apránként hozzákeverem a lisztet (nem kell alaposan kidolgozni) .
Edényben vizet forralok. Mikor forr, megsózom, és nokedli szaggatóval beleszaggatom a tésztát a lobogva forró vízbe, majd kifőzöm a nokedliket. Miután felszínre jöttek, szűrővel leszűröm és félreteszem, kevés főzőlével együtt. Közben egy serpenyőben felhevítem az olajat és kisütöm rajta a baconkockákat. Hozzáadom a megtisztított, zúzott fokhagymát, a felaprított gombát és a darált pulykahúst is a serpenyőbe teszem, sóval, borssal, majorannával és oregánóval fűszerezem. Erős lángon összepirítom, majd hozzáöntöm a bort, egy keveset a nokedli főző levéből és immár lefedve, mérsékelt tűzön puhára párolom a ragut (jó, ha marad egy kis szaftja is). Ha kész, hozzáadom a nokedlit, alaposan összekeverem és tálaláskor reszelt sajtot szórok a tetejére.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Kovászos uborka krémleves

Jártál már úgy, hogy amíg elkészült, meg is puhult a kovászos uborkád? Én igen, idén már kétszer. Egyszer elmentünk nyaralni és emiatt kb 3 nappal tovább volt a teraszon a kovászos uborka, mint kellett volna… másodszor meg akkor, mikor elkészítettem, kitettem a teraszra, aztán jó pár napig esett, hűvös volt és mire elkészült, meg is puhult egy része. Ám ahelyett, hogy fájó szívvel kidobtam volna, krémleves lett belőle és boldogan kanalaztuk az időközben visszatért kánikulában.

Hozzávalók 1 adaghoz:
2-3 (puha) kovászos uborka
1,5-2 dl a kovászos uborka levéből
50 g friss mozzarella (a lében eltett fajta)
1 kiskanál (házi) bazsalikom pesto
a tálaláshoz pici kefir és friss bazsalikom (opcionális)

Kovászos uborka levest csináltam már jó párszor, de most sem joghurt vagy tejszín, sem friss kapor nem került bele, csak egyszerűen összeturmixoltam a puha uborkát némi lével, meg azzal a fokhagymával, amit a kovászoláshoz mindig beledobálok az üvegekbe. Tálaláskor csurgattam bele pici kefirt, levesbetétnek pedig apró kockákra vágott és bazsalikom pestóban meghempergetett friss mozzarellát tettem. Kiderült, hogy a kapor mellett a bazsalikom is igen jól áll a kovászos uborka ízének! Szóval ha megpuhul a kovászos uborkád, ki ne dobd, ez a krémleves jól behűtve igazi kényeztetés egy meleg napon.

A leveshez a Szarvasi Mozzarella Kft mini mozzarelláját használtam, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Sonkás-spárgás strata, az olasz kenyérpuding

A strata az olasz cucina povera (szegénykonyha) egyik kedvenc fogása, amibe elhasználták a már szikkadt kenyeret. Maga a fogás rendkívül egyszerű, jól variálható. Általában van benne szikkadt kenyér, némi sonka, tojás és sajt , én most spárgával turbóztam fel a saját változatom.

Hozzávalók 4 főre:
4 karéj szikkadt kenyér

15 dkg sajt  (lehet füstölt is)

10 dkg vaj

20 dkg (zöld) spárga

10 dkg füstölt bacon

4 tojás

2 tk  (magos) mustár

2 dl tejszín

só és frissen őrölt bors

A kenyereket nagy falatnyi kockákra vágom, és kivajazott sütőtálba terítem. A sajtot, a bacont  és a vajat kis kockákra vágom és szétosztom a kenyéren, hogy mindenhova jusson mindkettőből. Ugyanígy teszek a spárgával is, miután megtisztítottam. A tojásokat felütöm, elhabarom a tejszínnel, elkeverem a mustárral, sózom, borsozom, majd óvatosan rálocsolom a sütőtálban várakozó alapra. A tálat 180 Celsius-fokra előmelegített sütőbe tolom és nagyjából 35-40 perc alatt megsütöm. Akkor jó, ha alul szaftos, felül pedig kissé ropogós benne a kenyér.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Sonkás, medvehagymás húsvéti kenyér

Ez az a fajta piknik kosárba való, amivel el lehet indulni Húsvét hétfőn kirándulni, lehet vele várni a locsolókat, vagy el lehet benne tüntetni a maradék főtt sonkát. Van  még benne sonka, sajt és medvehagyma, bacon, juhtúró és parmezán, minden falatja maga az ízorgia. Medvehagyma helyett spenóttal is elkészíthető, de akkor tegyünk bele pár gerezd zúzott fokhagymát.

Hozzávalók egy 27 x 11 cm-es püspökkenyér sütőformához:

200 g füstölt, főtt sonka (lapocka, vagy combsonka) 

10 dkg füstölt bacon

1 csokor (100 g) medvehagyma

2 evőkanál tejföl

2 egész tojás
0,5 dl olívaolaj
100 g juhtúró

100 g sajt (nálam gouda)

50 g reszelt pecorino, grana padano vagy parmezán sajt

frissen őrölt bors, ízlés szerint
200 g liszt
10 g sütőpor  

A medvehagymát megmosom, megszárítom (lerázom a levelekről a nedvességet), majd felaprítom. A parmezánt lereszelem és félrerakom, a gouda sajtot, sonkát és bacont apróra kockázom. A bacont kisütöm az olívaolajon, nem csontszárazra, csak annyira, hogy kiadja a zsírját, majd a zsiradékával együtt hozzákeverem a felkockázott medvehagymához, sonkához, sajthoz. A tojásokat felverem, elkeverem a tejföllel és juhtúróval, borsozom és jól összekeverem a szilárd összetevőkkel. Összekeverem a lisztet és a sütőport, majd hozzákeverem a többihez, de nem keverem agyon, csak annyira, hogy a liszt átnedvesedjen. Kanállal egy kivajazott-kilisztezett (vagy szilikonos sütőpapírral bélelt) sütőformába igazgatom a masszát és 180 Celsius-fokra előmelegített sütőben sütöm 35-40 percig (tűpróba!). 5-10 percig a sütőformában hagyom hűlni, majd a formából kivéve, rácsra téve hagyom langyosra hűlni. Szeletelve, még langyosan tálalom, de hidegen is isteni!

Innen az ötlet.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Húsos tekercs

Egy ötlet maradék sült (vagy főtt) hús felhasználására. Vendégeket vártunk vacsorára és sütöttem egy egész malaclapockát, ami persze nem fogyott el az utolsó falatig, mert sok emberre nehéz pontosan kiszámítani, mennyi lesz elegendő úgy, hogy a társaságban vannak jó étvágyú urak és diétázó hölgyek is. Hogy másnap ne újramelegített sültet tegyek az asztalra, inkább sütöttem a maradékból egy húsos tekercset, amit szívesen fogyasztott mindenki.

Hozzávalók:
1 tekercs friss leveles tészta (250 g)

sütőben sült, maradék kicsontozott hús (kb 20-25 dkg), a sütéskor keletkezett szaftjával együtt

10 dkg reszelt sajt (most cheddar)

1-2 ek olívaolaj

1 nagy fej vöröshagyma

1 tojás a tészta lekenésére

A vöröshagymát megpucolom, felaprítom és az olívaolajon megdinsztelem. A maradék sültet kicsontozom, felkockázom és késes robotgépben, kenhető masszává összedolgozom a hagymával és reszelt sajttal, hozzáadva azt a megkocsonyásodott szaftot is, ami a hússütés után a sütőedényben maradt, és még igen sok ízt rejt magában (nem utolsó sorban biztosítva azt, hogy a massza ne legyen túl száraz). Kinyújtom a leveles tésztát, megkenem a húsos masszával, majd feltekerem, mint a bejglit. Koszorúvá alakítom, összedolgozom a „találkozási pontot”, majd bevagdosom két centinként, de nem vágom át teljesen. A kapott szeleteket kifordítom, így alakul ki a szép virágforma. Lekenem a tésztát felvert tojással és 200 Celsius-fokra előmelegített sütőben sütöm 25-30 percig, míg aranybarnára sül. Langyosan az igazi. 

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Burgonya szuflé

Nálad is szokott maradni krumplipüré? Na, ugye... Sosem tudom rendesen „belőni” az adagot... mert van, hogy a krumpli méretétől függően egy-másfél krumpli/fő sem elég, és van, hogy a fele megmarad... na ilyenkor vetem be másnap az átalakító hadműveletet.

Ezúttal burgonya szuflét készítettem, leánykori nevén krumpli felfújt, avagy átlényegült krumplipüré maradékhasznosítás céljából, arra az estre, ha a maradékkal nem kenyeret sütök, vagy pogácsát.

Hozzávalók 4-6 főre:
maradék krumplipüré (nálam kb 40 dkg)
5 tojás

1 fej hagyma

5 dkg bacon (vagy arasznyi darab kolbász)
5 dkg jól olvadó sajt, reszelve

2 ek tejföl
kis csokor friss petrezselyem
5-6 g sütőpor
1 ek vaj
2 ek kukorica dara

Kikenek egy nagy, vagy több egyszemélyes sütőformát vajjal és beszórom kukorica darával (lisztezés helyett).

A maradék vajon, kevergetve pirosra sütöm a felkockázott bacont (és/vagy kolbászt), majd hozzáadom a felaprított hagymát és üvegesre dinsztelem.
Szétválasztom a tojásokat, a fehérjét pici sóval kemény habbá verem, a sárgáját elkeverem egy keverőtálban a krumpli pürével, reszelt sajt felével, tejföllel, aprított zöldpetrezselyemmel, sütőporral, meg a bacon (kolbász) – hagyma keverékkel. Sózom, borsozom, majd belekeverem a fehérje hab felét, gyors mozdulatokkal elkeverem – ezzel fellazítom a masszát – majd hozzákeverem a fehérjehab második felét is, de ezt már óvatosan, hogy ne törjem a habot, minél töb levegő maradjon benne. Belekanalazom a sütőformá(k)ba, megszórom a maradék reszelt sajttal és betolom a  180 C-fokra előmelegített sütőbe. 15 perc után 200 fokra emelem a hőmérsékletet, majd újabb 15 perc után 220 fokon sütöm még 10-12 percig. Azonnal tálalom, friss salátával.

  

Innen az ötlet.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Kalácspuding (kalácsfelfújt)

Karácsony, Húsvét nálunk nincs kalács nélkül. Édesanyám olyan pihe-puha, finom kalácsokat süt, hogy még legalább 20 évet gyakorolhatok, mire a nyomába érnék... Most is sütött az ünnepekre hármat, az utolsó fél kalács meg sehogy sem akart elfogyni...mielőtt megadta volna magát, falatnyira felkockáztam és sütöttem belőle kalácspudingot (kalács felfújtat). Tettem bele csokit, finom házi narancslekvárt és szufléformákban sütöttem egyszemélyes adagokat. Mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána!

Hozzávalók 4 főre:
4 szelet (házi) kalács

3 tojás

3 dl zsíros tejszín (30%-os, NEM főzőtejszín!)

2 evőkanál  kardamomos narancslekvár

1 teáskanál (házi) vanília kivonat

40 g jó minőségű csokoládé

kevés vaj a szufléformák kikenéséhez

A kalácsot falatnyira kockázom, a szufléformákat kivajazom és előmelegítem a sütőt 180 C-fokra.
Felverem a tojásokat, belekeverem a tejszínt, a vanília esszenciát és a narancslekvárt. A kalács kockákkal megtöltöm a szufléformákat (nem egészen tele, csak úgy kétharmadig), teszek mindegyikbe pár fehér-, és étcsoki pasztillát (bármilyen jó minőségű felaprított csoki mehet bele ) és rákanalazom a tejszínes-tojásos-lekváros keveréket. Mivel nem teszek bele tejet, a végeredmény nem lesz olyan szottyos, hanem kellemesen kanalazható, jó állagú. Cukrot sem teszek bele, mert a narancslekvártól, meg a csokitól a mi ízlésünknek épp elég édes a végeredmény. A szufléformákat egy tepsire teszem (így könnyebb mozgatni) és betolom a sütőbe 25-30 percre. Még langyosan, majdnem keményre felvert tejszínnel tálalom.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Gombával töltött krumpli

...avagy maradék sült gomba fazonírozás. A történet a vasárnapi ebédnél kezdődött. A sült kacsa mellé barna csiperkét sütöttem a legújabb játékszeremben, a Tefal kerámiabevonatos wokban. Ez az első kerámiabevonatos edényem és úgy kétnaponta kitalálok valamit, hogy használhassam. Ötvözi minden Tefal serpenyő és minden kerámia bevonat jó tulajdonságát (és tartós használat után sem színeződött el, a mosogatása egy álom!), de egy dologban egyedülálló: pörkanyagot is tud képezni, anélkül, hogy az étel leragadna benne! Nem beszélve a csodálatos oldalívtől, amitől úgy keverem dobálva benne az ételt, mint a profik.

De vissza a sült gombához: laskagombából, barna csiperkéből is készítettem már, jó 10 perces köret. 

Van, hogy teszek bele újhagymát vagy medvehagymát, van, hogy csak gombát sütök. Szórtam már aprított petrezselyemmel vagy szezámmaggal a végén, de ettük már pőrén is.
Mindig úgy készítem, hogy szárazon jól felforrósítom a kerámiabevonatos wokkot, locsolok bele pici olívaolajat, beledobom a mérettől függően egészben hagyott, felezett, vagy negyedelt gombát és nagy lángon, rázogatva-forgatva megsütöm (fűszerezni a végén szoktam, mert a sótól a gomba levet ereszt és inkább párolódik, nem sül).

Ebből a maradék sült gomba köretből lett másnapi ebéd, héjában sült krumpliba töltve. A hozzávalók mennyisége függvénye annak, hogy mennyi a maradék sült gomba, nekem egy közepes méretű krumpliba kb. 2 teáskanálnyi sült gomba fért bele, nagyjából ezzel érdemes számolni, amikor alaposan lesikált héjas krumplit, héját pár helyen megszurkálva betesszük sülni. Én Actifryban sütöttem, keverőlapát nélkül, 20 perc alatt megpuhultak, de sütőben 200 Celsius-fokon is elég nekik max. fél óra. Ha már foghatóra hűltek a krumplik (azbeszt kezűek előnyben), kalapot vágok nekik (a kalapokat azon melegében pici sóval és vajjal bekebelezem), kiskanállal kikaparom a krumplik belsejét, kb. fél centis peremet hagyva, majd betöltöm a sült gombával, megszórom jól olvadó reszelt (füstölt) sajttal, meglocsolom pici olívaolajjal és annyi ideig sütöm, míg a sajt ráolvad, ennyi idő alatt a gomba is átforrósodik. 

Fokhagymás tejföllel jó kis húsmentes ebéd. A másnap újramelegített ételt annyira nem szeretjük, inkább maradékhasznosítunk.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Pappa di pomodoro, avagy az én toszkán paradicsomlevesem

A „szegénykonyhában” születnek a legremekebb ízek és ötletek. A toszkán konyhában eredetileg így használják el a száraz kenyeret és a kissé túlérett paradicsomot, mert ott semmi nem megy a szemétbe. Olívaolaj, fokhagyma és némi Parmigiano Reggiano (parmezán), vagy Pecorino Toscano (érlelt toszkán juhsajt) amúgy is akad(t) mindig (nemcsak) egy toszkán konyhában.

Hozzávalók 4 főre:

4-6 db nagy, kissé túlérett, lédús paradicsom (ökörszív paradicsomból a legfinomabb, én most sárga paradicsomot is tettem bele)

fél dl extra szűz (toszkán) olívaolaj

4 gerezd fokhagyma, aprítva

kis csokor friss bazsalikom

só és frissen őrölt bors, ízlés szerint

2 szeletnyi kockára vágott szikkadt (sótlan) kenyér

frissen reszelt parmezán, vagy pecorino sajt, ízlés szerint

Egy fazékban megmelegítem az olívaolajat és óvatosan megpirítom benne az aprított fokhagymát (csak egy-másfél percig, hogy meg ne keseredjen). Hozzáadom a késes robotgépben aprított paradicsomot, egy kevés friss, aprított bazsalikomot és 10 percig főzöm alacsony lángon. Ízesítem némi sóval és borssal, hozzáadom a felaprított kenyeret és néha megkevergetve még 10 percig főzöm, illetve addig, míg inkább főzelékre, mint levesre hasonlító állagot nem ér el. Ekkor reszelek bele parmezán, vagy pecorino sajtot, összekeverem, így a sajt beleolvad és még besűríti egy kicsit. Tálaláskor tekerek rá borsot és meglocsolom egy kis olívaolajjal.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Expressz bableves, Húsvét utánra

Bő húsz perc alatt az asztalon gőzölög. Már ha nem dobtátok ki a sonka főzőlevét… ugye nem?

Na szóval sonka főzőleve megy egy edénybe, felforralom (ha túl sós lenne, vízzel kellemesen sósra hígítom), bele zuttyintok két konzervnyi (kb. 400 g) leöblített, lecsöpögtetett (fehér és/vagy vörös) babot, összeforralom, majd botmixerrel turmixszolom, dobok bele kevés aprított friss rozmaringot. Levesbetétnek mehet bele maradék főtt sonka, apróra kockázva, esetleg némi fokhagymás kruton, kis újhagyma zöldje aprítva. Jó étvágyat! 

Rozmaring helyett kevés tárkonyos ecettel savanyítva talán még finomabb.

Az ötletet egy ételfotó adta. 

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Juhtúrós tojáskrém

A húsvéti főtt tojások hasznosítására ajánlom, ha másra vágyunk, mint rakott krumpli, vagy  zsidó étel (szándékosan nem nevezem zsidó tojásnak, mert ebben a libazsír helyett szalonna van, gyerekkoromban így készítette Édesanyám). Kenyérre való kence mindig kell, épp volt a hűtőben juhtúró, ez lett belőle. Lett, győzött, elfogyott.

Hozzávalók:

6 keményre főtt tojás

10 dkg juhtúró

1 kiskanál magos dijoni mustár

1 kis salotta hagyma

1-2 evőkanál kacsa pecsenyezsír

só, frissen őrölt bors

citromlé, ízlés szerint

A hozzávalókat késes robotgépben összekeverem, kenhetőre turmixszolom. Pár órára hűtőbe teszem, hogy összeérjenek az ízek , de azonnal is fogyasztható, friss kenyérre, pirítósra kenve.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Húspástétom, reggelire

Az idei év végém mondhatom tökéletesen alakult. Elmaradt a szokásos agybaj, a „sehogy nem állok, pedig itt a Karácsony” szindróma, volt időm nagyjából mindenre, amit szerettem volna. Aztán egy kis légypiszok mégiscsak bekerült életem levesébe, huszonharmadikán délután 3-kor még semmi bajom, 4-kor már több réteg ruhában vacogtam a dunyha alatt, hidegrázás-izzadás felváltva, egy kis gyomorrontással tarkítva, nem kívánom senkinek. Szentestére ÉP halászlét, Édesanyám erdélyi töltött káposztát, meg tyúksültet készített, párnás rizzsel. Persze nem fogyott el minden…

A tyúksült maradékát feldolgoztam és lett belőle reggelire finom húspástétom.

Hozzávalók:

maradék sült hús (nálam most tyúk, de bármilyen sült maradéka jó) apróra darabolva

1 közepes fej salotta hagyma apróra vágva

1-2 keményre főtt tojás

1 evőkanál  (házi) majonéz

natúr sajtkrém

só, frissen őrölt bors

ízlés szerint mustár

Késes robotgépbe teszem a hozzávalókat és krémesre turmixszolom, ha szükséges, friss fűszerrel igazítok az ízén, sajtkrémmel, vagy majonézzel igazítok az állagán. Friss kenyérre, vagy pirítósra kenve tálalom.

Ha reggelire szánjuk, érdemes este bekeverni, pár óra alatt összeérnek az ízek.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Pityókás kenyér

Pénteken „buszos kirándultam” Pestre. Csoportvezetővel, idegenvezetővel, vezetett városnézéssel, ahogy illik. Tiszta turistának éreztem magam:-) A várban már kihagytam a kötelező sétát, felpattantam a 16 buszra és lementem a Hold utcai piacra, ahol épp a II. Street Food Show zajlott.
Gyér látogatottság, átható vaslapon sült húsillat fogadott, némi füsttel keveredve. Sebaj, kicsire nem adunk, jót beszélgettem Axival, hamarosan befutottak Sajtkukac Nikiék, és kóstoltunk, forralt boroztunk, kávéztunk, sütiztünk és beszélgettünk, a hideg és menzaszag ellenére nagyon kellemes délutánunk volt, amit számomra a Bazilika előtti karácsonyi vásárban a fél hatos vetítés koronázott meg. Eközben itthon ÉP összetrombitálta a fiúkat, főzött nekik bográcsban egy pacalpörköltet, amiből nem sok maradt, de a főtt krumpli köretből kicsit több, mint amit kidobnék. Mi legyen vele?

Aki olvas, tudja, mennyire DNK kenyér-fan vagyok, de tegnap megtört a jég, megsütöttem az első dagasztott pityókás kenyerem. És IGEN, nagyon, nagyon finom! Az ünnepek alatt lesz tán még kovászos kenyér is!

Hozzávalók: 

1 kg tönkölyliszt (vagy sima, BL55, vagy BL80-as)

20 dkg főtt, áttört krumpli

4 dl tej

1 dl víz

20 g szárított élesztő (Pakmaya) 

32 g só 

1 teáskanál (nád)cukor

fél dl (olíva)olaj

A dagasztógép táljába szitáltam a lisztet, belekevertem a sót és a szárított élesztőt, ügyelve arra, hogy ne érintkezzenek közvetlenül (a só megöli az élesztőt). Mélyedést csináltam a közepébe, beletettem az áttört, főtt krumplit (pityókát), ráöntöttem a langyos vizes tejet, amiben előzőleg elkevertem a nádcukrot, majd elindítottam a gépet. Amint kezdett összeállni a tészta, belecsurgattam az olajat, majd hagytam, hogy a gép inkább keményebb, mint lágy, rugalmas, sima tésztát gyúrjon. Letakarva, meleg helyen hagytam duplájára kelni, majd lisztes felületen átgyúrtam, megformáztam és beletettem a fedeles Pataki Sába tálamba. Szikével bevagdostam a tetejét és lefedve hagytam kelni addig, amíg a sütőm felmelegedett 250 C-fokra. A kenyérről levettem a fedőt, vízzel megspricceltem a tésztát, majd betettem a sütőbe a lefedett kenyeret. Fél óra elteltével levettem a fedelet, mérsékeltem a hőfokot 200 C-fokra és további fél órát sütöttem, immár fedő nélkül. Legközelebb teszek az edénybe sütőpapírt is, mert 1-2 helyen hozzáragadt a tészta az edény falára, kellett egy kis segítség, hogy kijöjjön az edényből (nem volt annyira lisztezett a nyers tészta, mint egy DNK kenyérnél) és legközelebb akkor is megspriccelem, amikor kiveszem a sütőből (most elmaradt, mert rohantam vele a Mikulás-buliba, a barátainkhoz).

Éva receptje volt az alap.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Vadragus tésztaszósz

Bármilyen  ragumaradék végezheti tésztaszószként. A szarvasragu maradékát krémesre aprítottam késes robotgéppel és összefőztem egy üveg házi paradicsomlével. Tészta, reszelt sajt, boldogság.

Az osso buco maradéka is így végezte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Egy ossobuco utóélete

Tavaly Brüsszel mellett egy olasz étteremben ettem ossobuco-t.

Nem volt rossz, de hiányzott belőle az a kis plusz, így nem került be a „sosem felejtem el az ízét” kategóriába. Kis odafigyeléssel jobbat is ki lehet hozni egy szép szelet lyukas csontú marhalábszárból…

Minap az egyik húsboltban találtam is hozzá alapanyagot, eljött az ideje, hogy magam készítsek, kedvemre valót. Bűvös szakács recept szerint főztem, mert adjuk meg a császárnak, ami a császáré… 

Az ossobuco-ról nem készült fotó (a fenti kép az étteremben fogyasztottat ábrázolja), de maradt belőle jócskán, másnap, újramelegítve már senki nem ette volna meg szívesen. Finom ételt ki nem dobunk, így a maradékhasznosítás jegyében a resztlit szépen leturmixoltam és mártásként, Giuseppe legjobb spagettiját ölelte körül. 

Hozzávalók az ossobuco-hoz, 4 főre:

2 evőkanál olívaolaj
6-7 dkg vaj
4 szelet 4 cm vastag csontos borjúlábszár (formára kötve)
liszt
1 fej salotta (mogyoróhagyma) finomra vágva
fél szál zeller finomra vágva

2 sárgarépa, szeletelve

10 dkg szeletelt, füstölt bacon
2 dl száraz fehérbor
3 dl szárnyas-húsleves
só, frissen őrölt bors

A gremolatához:
1 csokor petrezselyem finomra vágva
1 kis gerezd fokhagyma nagyon finomra vágva
fél kezeletlen citrom héja lereszelve

Kevés vajon, nagyon kis lángon, gyakori kevergetés mellett üvegesre hevítem a kis darabokra vagdosott bacont, majd hozzáadom a zöldségeket (salotta, fokhagyma, zeller) és legalább húsz percig párolom. Közben elősütöm a húst, egy akkora (lehetőleg vastag, öntöttvas) edényben, hogy a húsok kényelmesen elférjenek benne. A velőcsontos szeleteket előbb lisztbe forgatom (leveregetem róluk a lisztfölösleget), enyhén sózom, borsozom, majd vaj és olívaolaj keverékén, közepes lángon megpirítom. Amikor mindkét oldalukon aranybarnára sültek, kiveszem az edényből,  leöntöm a zsiradékot, az edény alján maradt pörzsanyagokat falapáttal felkaparom, felöntöm a fehérborral és felére beforralom. Beleteszem a párolt zöldségeket (sofrito) és a húst, hozzáadom a szeletelt sárgarépát. Lefedem és másfél-két órán keresztül, kis lángon készítem, közben időnként megfordítom a húst. Ha a lé nagyon elpárologna, húslevessel pótolom, egyszerre mindig csak kevéssel.
Ha elkészült, kiveszem a húst és melegen tartom, a mártást zöldségpasszírozón áttöröm, vagy egy szűrőn alaposan átnyomkodom. Hozzáadom a fokhagyma, petrezselyem és citromhéj keverékéből készült gremolata-t. Visszateszem az edénybe, belehelyezem a húst, felmelegítem, majd 10 dekányi kis kockákra vágott jeges vajat keverek bele, több részletben, ez fényesíti és köti a mártást. Sült krumplival tálalom. 

Eddig az ossobuco recept, a folytatás: késes robotgépben ledarálom a maradék húst a maradék szafttal. Felforrósítom egy serpenyőben, hozzákeverek fél liter fűszeres paradicsomszószt, összeforralom és belekeverem az al dente-re főtt spagettit. Aprított friss rozmaringgal megszórva tálalom.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Sonkakrémes kalács

Az all in one kalács, amit Húsvét után készítettem a maradék főtt sonka-főtt tojás eltűntetésére. Laktató, fajsúlyos darab, akár szendvics helyett is bevethető pld. egy pikniken. Van benne főtt sonka, főtt tojás, torma, mustár, sajt.

Hozzávalók:

300 g liszt
120 ml tej
21 g friss élesztő (fél kocka)
50 ml olaj
1 kk só
1 / 2 teáskanál cukor
1 tojás (a kenéshez) + szezámmag a tetejére

A töltelékhez:

kb 20 dkg füstölt, főtt sonka

3 főtt tojással

2-2 evőkanál reszelt torma és mustár

15-20 dkg reszelt, füstölt sajt

A töltelékhez késes robotgépben összedolgozom a főtt sonkát 3 főtt tojással, 2 nagy evőkanál reszelt tormával, ugyanannyi mustárral. Lereszelem a sajtot.

A langyos cukros tejbe belemorzsolom az élesztőt. Hagyom felfutni, majd hozzáadom a szitált liszthez, belekeverem az olajat, a sót és rugalmas, sima tésztát gyúrok. Tiszta konyharuhával letakarom és meleg helyen hagyom duplájára kelni. Kiveszem a kelesztő tálból a tésztát, 3 részre osztom és egyenként, sodrófával mindegyiket kinyújtom olajozott felületen téglalap alakúra. Megkenem a sonkakrémmel, rászórom a reszelt sajtot, feltekerem mint egy bejglit és ugyanígy járok el a másik két tésztával is, majd a 3 tekervényt összefonom. Sütőpapírral bélelt kalácsformába teszem, tojással lekenem, megszórom szezámmaggal és hagyom 10-15 percig pihenni.

Betolom a hideg sütőbe, amit bekapcsolok 170 fokra és amíg a sütő felmelegszik, a kalács még kel egy keveset. Kb. 60 percig sütöm, rácson hagyom kihűlni.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Céklapüré

Újabb maradékhasznosítási projekt eredménye, balzsamos sültcéklából. Kevés olívaolajon megdinszteltem egy fej salottát, meg 2 gerezd szeletelt fokhagymát, rádobtam a balzsamos sült céklát és kevergettem, míg átmelegedett, majd botmixerrel pürésítettem. Aprított rucolával (borsmustár) tálaltam, báránysült köreteként. 

Sült rizsgolyó

Ha flancolni akarnék, mondhatnám, hogy arancini, de nem az, csak egy gabojszásított, szalonnás-sajtos, sült rizsgombóc.

Szicília még rajta van a bakancslistámon, ott majd megkóstolom az eredeti változatot, ám míg eljutok az egyik Palermói utcasarki arancini árushoz, jóízűen falatozom a saját verziómat, töltelék nélkül (a sötét pöttyök a golyókon a saját készítésű bacon kis kockái, amitől íze is lesz a kis golyóknak).

Hozzávalók:

kihűtött, főtt rizs (akár maradék rizsköret)

bacon, apróra kockákra vágva
1 fej hagyma

sajt, reszelve

1 tojás

kenyérmorzsa (panko)

olaj a sütéshez

sózni nem kell, a bacontól és a sajttól általában elég sós

(lehet még ízesíteni borssal, meg bármilyen aprított zöld fűszerrel)

Idén készítettünk több tábla jó húsos szalonnát, abból szeltem egy szép szeletet a rizsgolyókhoz.

A nagyon apróra kockázott bacont forró serpenyőben kisütöm, kissé lepirítom, majd takaréklángon, kevergetve, megdinsztelem rajta az apróra vágott hagymát.
A rizst egy tálba teszem, adok hozzá reszelt sajtot, beleütök egy tojást, majd hozzáadom a sült baconos hagymát. Alaposan elkeverem, vizes kézzel kis golyókat formázok belőle, amiket panko morzsába hempergetek, majd forró olajban ropogósra sütök. Konyhai papírtörlőre szedem, az felitatja a felesleges olajat. Salátával, vagy remoulade mártással kínálom.

Sült rizsgolyók mozzarellával töltött változata itt.

A remoulade mártáshoz:
5-6 ek (házi)majonéz
25 g ecetes uborka
25 g leöblített és aprított kapribogyó
2 ek aprított tárkony (én ecetben eltettet használtam)
2 ek aprított salottahagyma
2 ek aprított petrezselyemzöld
pár tekerésnyi frissen őrölt fehér bors
2 kis szardella filé, aprítva 

A majonézben elkeverem a nagyon apróra felaprított hozzávalókat, tekerek bele kevés borsot és tálalás előtt hűtve érlelem.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.