2012. június 29.

Pirítós csillagok fűszeres túrókrémmel és baconos sült datolya


Két bulikaja, amit bármikor be lehet vetni, egy borozgatós-beszélgetős vacsorán, egy grillpartin, előételnek, vagy akár a szilveszteri vacsorán .

Hozzávalók a fűszeres túrókrémes pirítóshoz :
1 csomag Toast kenyér
1 csokor újhagyma, vagy snidling
negyed kg tehéntúró
2 ek tejföl
1-2 gerezd fokhagyma
fél piros kaliforniai, vagy kápia paprika
só és frissen őrölt bors

A toast kenyér szeletekből csillag alakú kiszúró formával  csillagokat vágok, tepsire helyezem és  5-8 percre (vagy amíg kis színt kapnak) betolom a 200 fokra előmelegített sütőbe. Ha megpirultak, kiveszem és kihűtöm. Jól záródó kekszes dobozba így készen is lehet őket tárolni felhasználásig, nagyobb vendégseregre is elő lehet készülni.

A túrókrémhez az újhagymát (vagy snidlinget) felaprítom, a paprikát nagyon apró kockákra vágom. Egy keveset félreteszek díszítéshez az újhagyma zöldjéből (vagy snidling) és a paprika kockákból is. A túrót villával áttöröm, belekeverem a tejfölt és az aprított újhagymát meg piros paprikát, belereszelem a fokhagymát. Tálalás előtt mindegyik csillagra teszek egy kiskanálnyit  a túrókrémből a, a félretett újhagyma zöldjével (vagy snidlinggel) és a paprika kockákkal díszítem.

A baconos datolyát így készítem és (megmosott) cukorborsón tálalom.

2012. június 28.

Levendulás baracklekvár


Nem csak a szilvalekvár jó levendulával, az alábbi baracklekvár is toplistás nálunk.

Hozzávalók:
1250 g kajszibarack (tisztán, hámozás-magozás után mérve)
250 g nádcukor
1 csapott teáskanálnyi levendula virág
fél citrom leve
egy kupica fehér rum (baccardi)
1 csomag lekvárzselésítő

Sterilizálom a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.

A barackokat megmosom, 8-10 másodpercre gyöngyözve forró vízbe teszem, szűrőkanállal kiveszem, azon melegében (gumikesztyűben) lerántom a bőrét és cafatokra szedem, kidobom a magokat. Rozsdamentes, gondosan elmosogatott fazékba teszem, összekeverem a (nád)cukorral, a lekvárzselésítővel, a citromlével és a levendulával, majd forrástól számítva 5 -8 percig főzöm. Belelöttyintem a rumot és még 1-2 percig kevergetve hagyom főni, majd kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem a lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig ott is maradnak.

2012. június 19.

Retek krém jégcsap retekből


Állandósulni látszik az időhiányom, több mint 2 hétig nem volt új bejegyzés a blogon. Pedig annyi minden történt gasztro vonalon is! Lezárult a Szega Foods receptverseny, volt Gourmet Fesztivál a Millenárison, megjártuk Dániát, mostanában tízen ülünk asztalhoz, majdnem mindennap grillezünk (a tegnapi szűz volt A nagybetűs) és kaptam egy újabb játékszert, egy Moulinex Fresh Express+-t. Na azóta csak reszelek, szeletelek, sorban készülnek a saláták, kencék, zöldségtorták. Mert hálás egy kis gép! Oda vagyok érte. Kint lakik a konyhapulton, mert kicsi és kis helyen elfér az összes rápattintható tartozékával együtt, na meg nem utolsó sorban gyönyörű! (Jól állna nekem egy ilyen színű autó is…)

Feltett szándékom volt részt venni a VKF!legutóbbi fordulóján is, mert a házigazdája, chriesi igazán kreatív és izgalmas témát talált ki: fehér ételt kellett készíteni. A határidőt lekéstem, mert nem volt időm megírni a bejegyzést annak ellenére, hogy készítettem egy jó kis reggeli kencét, jégcsap retekből. Az új kisgépnek köszönhetően egy jókora retek és a hagyma lereszelése is pár másodpercig tartott, az érdemi munka sem volt több úgy 3 percnél.


Hozzávalók:
1 méretes jégcsap retek
fél fej hagyma
3 ek majonéz
1 ek tejföl
1 kiskanál magos mustár
fél citrom reszelt héja és pár csepp a levéből
frissen őrölt bors

A retket jól megmosom, a hagymát meghámozom, és mindkettőt pikk-pakk lereszelem a csodamasinán. Alaposan besózom és békén hagyom 10-15 percig. Kinyomkodom a levét, a kinyomkodott részt tálba teszem és összekeverem a többi hozzávalóval, tekerek bele borsot. Rozskenyér pirítóssal a legfinomabb.

A csodamasinát köszönöm a Moulinex-nek!

2012. június 4.

Kecskesajtos fehérspárga krémleves


Az idei spárgaszezon egyik kedvence (nálam).

Hozzávalók 4 adaghoz:
evőkanálnyi vaj és olívaolaj
fél kg spárga
1 fej vöröshagyma
1 liter spárga alaplé
só, bors
10 dkg krémes kecskesajt
pár csepp szűretlen olíva olaj, a tálaláshoz

A spárgát megtisztítom: előbb alaposan megmosom, majd a végeit levágom, addig a pontig, ahol már nem fás. Krumpli hámozóval meghámozom (majdnem a síp csúcsáig). A lepattintott végéket és a lehámozott részt nem dobom ki, hanem egy fazékba teszem, felöntöm annyi vízzel, hogy épp ellepje, sózom, teszek bele pici cukrot és puhára főzöm, majd leszűröm, ez lesz az alaplevem. A megtisztított spárga fejeket levágom és az alaplében megfőzöm úgy, hogy még roppanósak maradjanak, kihalászom, hosszában elfelezem és félreteszem levesbetétnek.
Az immár fej nélküli spárgasípokat darabokra vágom és az aprított hagymával együtt, vaj-olívaolaj keverékén rövid ideig párolom. Sót és frissen őrölt borsot adok hozzá, felöntöm a spárga alaplével (ha kevés lenne, öntök hozzá egy kis vizet) és lassú tűzön addig főzöm míg a spárga meg nem puhul. Leveszem a tűzhelyről, blenderben pürésítem és sűrű szitán átpasszírozom, így sokkal selymesebb lesz a levesem. Az immár rostmentes, selymes levesbe beleteszem a kecskesajtot, blenderben átkeverem, ha kell, utánízesítem, beleteszem a spárgafejeket és pár csepp szűretlen olíva olajjal megpöttyözve tálalom.

2012. június 3.

Illatok, emlékek


Nemrég egy nagyon érdekes élményben volt részem: részt vehettem az egyetlen magyar parfümőr egy illatbemutatóján (ahol nem mellesleg Mautner Zsófi által készített finomságokat ettük). Zólyomi Zsolt jó előadó, elhallgatnám órák hosszat is, ahogy arról mesél, mennyire összefonódnak az illatok és az emlékek, hogy az illatok fegyverek, behatolnak az elménkbe és belelátnak a szívünkbe. Elmesélte, ahogy  Versailles-ban egy idősek otthonában tartott szagi animációt és egy százhárom éves bácsinak illatanyagokkal gyerekkori emlékeket sikerült felidézni: az amúgy morcos bácsika arca egyszer csak felderült egy illattól… Az illatminta a nagypapája lovagló csizma szárának illatát juttatta eszébe, azokból az időkből, mikor ő kisebb volt, mint ama bizonyos csizmaszár… Egy illat segítségével száz évet utazott vissza az időben!

Magam is sokszor vagyok így, ha nem is száz évet, de párat sikerül nekem is „utaznom vissza”. Érdekes, mennyire hozzátartóznak bizonyos illatokhoz bizonyos emlékek. Minap éreztem valahol egy illatot, kísértetiesen hasonlított a piros műbőr óvódás táskáméra, amiben vittem mindennap a tízóraimat: egy vajas kenyeret és egy almát.
Édesanyám almás pitéjének az illata a mai napig a Marosvásárhelyi házunk konyháját juttatja eszembe…

És vannak „másfajta” illatok. Pénteken vettem 2 csomag francia sajtot, benne nyers tejből készült Saint Marcellin és Rocamadour, meg két fajta kecskesajt. Éjszakára a kocsiban hagytam, ahol aludtam nem volt hűtő. Reggel szállok be a kocsiba, hát azt hittem elájulok, azonnal el kezdtem gondolkodni, mi rothad a csomagtartóban? A Pálpusztai, hogy finoman fejezzem ki magam, tanfolyamra mehetne… de eszembe jutott, hogy az ülésem alatt van egy flakon Ambi Pur Freshelle légfrissítő (mely egy szabadalmaztatott technológia segítségével nemcsak elfedi, hanem megszünteti a kellemetlen szagokat, és friss illatot hagy maga után), így mire elindultam az autóm beltere gyöngyvirág illatban úszott. Nem bírtam volna ki a hazafelé vezető utat nélküle:-) (a sajtot azóta jóízűen elfogyasztottuk, némi bor mellé).

Rétes kosárkák túrókrémmel, eperrel


Az egyik helyi újságban gasztronómiai rovatot vezetek. Hálás munka, a főszerkesztőtől szabad kezet kaptam, igyekszem helyi, egyszerűen beszerezhető, szezonális alapanyagokból könnyen elkészíthető fogásokat bemutatni.
Az alábbi recept a Kistérségi MiÚjság májusi számában jelent meg, épp akkor zajlott Kiskőrösön az Országos Rétes Fesztivál. Rétesnek rétes, csak kicsit másképp:-)

Hozzávalók 24 kosárkához:
1 csomag réteslap
250 g tehéntúró
2 dl tejszín (30%-os)
1 teáskanál vanília kivonat
1 citrom reszelt héja
Ízlés szerint méz (vagy cukor)
friss eper (kb. 30 szem)
olvasztott vaj, vagy szőlőmagolaj

A réteslapot kicsomagolom és mint vízszintesen, mint függőlegesen 3-3 részre vágom, nagyjából négyzet alakúra. Minden kosárkához 3 réteslap négyzetet fektetek egymásra, a 3 lap sarkait kicsit elfordítva egymáshoz képest, így egy csillag alakzatot kapok (mindegyiket megkenem vékonyan olvasztott vajjal, vagy olajjal, így majd ropogósra sülnek). A „csillagokat” muffin sütő tepsi mélyedéseibe igazgatom kosárka alakúra, és betolom a 200 fokos sütőbe 5-7 percre, míg aranybarnára és ropogósra sülnek (vigyázat, gyorsan pirul, hamar bekövetkezhet a "még nem jó - még nem jó - már nem jó") . A töltelékhez felverem a tejszínt, belekeverem az áttört túrót, ízesítem mézzel (vagy egyéb édesítőszerrel), vanília kivonattal, reszelt citromhéjjal. A túrókrémet közvetlenül tálalás előtt töltöm be a kosárkákba (különben eláztatná azokat), felezett eprekkel és némi reszelt citromhéjjal díszítem, az eperre csepegtetek pár csepp balzsamecetet. 20-25 perc alatt elkészíthető desszert.