Zabpehely (granola) kosárkák ricottás mascarpone krémmel és gyümölccsel

Könnyű kis desszert „egészséges” alappal, amihez az alapanyagokat a Nagyvásárcsarnokban kedvenc lelőhelyemen szereztem be. A tölteléke pofon egyszerű, ám annál finomabb, díszíteni meg bármilyen gyümölccsel lehet.

Hozzávalók 6 db 10 cm átmérőjű kosárkához:

250 g zabpehely

120 ml méz 

2 evőkanál kókuszolaj

1 teáskanál (házi) vanília kivonat

1 teáskanál chia mag

csipet őrölt fahéj

csipet só

A töltelékhez:
100 g ricotta

100 g mascarpone

1 teáskanál (házi) vanília kivonat

ízlés szerint méz (vagy egyéb édesítőszer)

friss gyümölcs a díszítéshez

Egy nagy tálban jól összekeverem a kosárkák hozzávalóit, majd egyenletesen eloszlatom a masszát a kókuszolajjal kizsírozott kosárka sütőformákban. Egy teáskanállal vagy zsírozott kézzel mélyedést készítek minden egyes formában, amiben sütés után a töltelék kerül majd. 

160° C-on addig sütöm, amíg aranybarna nem lesz, majd kiveszem a sütőből és hagyom 5 percig a formában pihenni. Óvatosan, egyenként kiszedegetem a sütőformából és egy sütirácson hagyom a kosárkákat teljesen kihűlni, közben elkészítem a tölteléket.
Ehhez krémesre keverem a ricottát a mascarponéval, vanília kivonattal és a mézzel. A krémet a kihűlt kosárkákba kanalazom és friss gyümölccsel díszítem.

A bejegyzést a Szarvasi Mozzarella Kft szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Házi olajos hal „konzerv”

Vettem egy kiló fagyasztott sprotnit és elkészítettem ÉP egyik kedvencét, az olajos halkonzerv házi változatát. Egy ráérős napon jó kis elfoglaltság megpucolni 1 kg sprotnit, a többi már szinte magától megvan.

Hozzávalók:

1 kg mélyfagyasztott sprotni

hidegen sajtolt növényi olaj (olíva, vagy napraforgó)

2 dl víz

2 citrom leve

3 babérlevél

1 kiskanál szemes bors

1 mokkáskanál koriandermag

3 gerezd fokhagyma

1 púpos teáskanál só

steril 2 dl-es befőttes üvegek kupakokkal együtt

Hagyom a halat felengedni, majd megtisztítom: levágom a fejét, az ujjam a hasüregbe dugva felszakítom azt és kiszedem a zsigereit. Ezt a lépést nem érdemes kihagyni, mert ha rajta hagyjuk a fejét és benne hagyjuk a zsigereit, keserű lehet a végeredmény (próbáltam). A halakat folyó hideg víz alatt kívül-belül leöblítem, lecsepegtetem és a fűszerekkel együtt egy edénybe teszem. Ráöntök annyi olajat (olíva vagy napraforgó), hogy majdnem ellepje, hozzáfacsarom 2 citrom levét és adok hozzá1-2 dl vizet. Felforralom, majd nagyon lassú tűzön hagyom jó fél órát főni. Hagyom langyosra hűlni, majd a halakat csírátlanított *2 dl-es üvegekbe teszem, rászűröm az olajat (teleöntöm az üvegeket), rácsavarom a kupakot, majd vizes dunsztba teszem: egy edény aljára teszek egy tiszta konyharuhát, ráhelyezem a lezárt üvegeket, felöntöm annyi vízzel, hogy az üvegek háromnegyedéig érjen, és lassú tűzön hagyom pöszörögve forrni 30 percig. Az üvegeket kiveszem a vízből és száraz dunsztba helyezem (egy kosárba, plédek közé), ott is hagyom másnapig, majd mehetnek a kamrapolcra. Dunsztolás nélkül hűtőszekrényben 3-4 napig tartható el.

Nagyobb halakból is szoktam olajos halat készíteni.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Mac&cheese, avagy a sajtos makarónim

Az én sajtos makarónim annyiban hasonlít az eredeti amerikai receptre, hogy bechamel alapú sajtszósszal készül és többféle sajt kerül bele. Egyszemélyes adagokban szoktam készíteni és bevallom, nem túl gyakran kerül asztalra, mert igazi kalória-, és szénhidrátbomba, cserében igen eteti magát…

Hozzávalók 4 adaghoz:

30 dkg makaróni, vagy szarvacska tészta
5 dkg vaj
5 dkg liszt
5 dl tej
1 teáskanál mustár
20 dkg reszelt füstölt mozzarella sajt

2 csomag (2 X 100 g) mozzarella (a lében eltett változat)
só és frissen őrölt fehér bors

A tésztát alaposan sózott, lobogva forró vízben al dente-re, azaz „fogkeményre” főzöm, és még attól is picit keményebbre, mert a sütőben úgyis elkészül.
Közben elkészítem a sajtmártást: megolvasztom a vajat, elkeverem benne a lisztet amit csak addig melegítek, amíg habzani kezd. Hozzáadom a tejet és habverővel csomómentesre keverem, majd felforralom és kevergetve besűrítem. Ízesítem frissen őrölt fehérborssal és mustárral, majd belekeverem a lereszelt füstölt sajt kétharmadát.
A kifőtt tésztát leszűröm és alaposan elkeverem a sajtmártással, majd elosztom 4 db kivajazott sütőtálban. Mindegyik tetejére teszek mozzarella szeleteket (a lében eltett fajtát, amit tojás szeletelővel szoktam egyforma vastagságúra szeletelni), majd erre szórom a maradék reszelt füstölt mozzarellát. A sütőtálakat tepsire teszem és betolom a 180 C-fokos sütőbe úgy 20-25 percre, addig a teteje épp kezd pirulni. Zöldsalátával, vagy kedvenc paradicsom salátámmal még finomabb.

A bejegyzést a Szarvasi Mozzarella Kft szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Cukormentes levendulaszörp

Tudom, kicsit hatásvadász a cím, mert hogy lehet egy szörp cukormentes? Hát úgy, hogy nem cukorral készült. Több okból minimálisra redukáltam a cukorfogyasztásunkat és igyekszem –amit lehet – másképp megoldani. Egyik évben mindent xilittel főztem be, na olyat többet nem csinálok, mert minket meghajt… egy ideje természetes stevia édesítőt használok, ami 4X édesebb a cukornál, jól oldódik hideg vízben is és nincs mellékíze. Nem olcsó, de valamit valamiért… A levendulát meg szeretjük és idén voltam olyan szerencsés, hogy szedhettem a csodás kiskőrösi levendulásban egy kosárra valót, amiből garázdálkodhatok kedvemre.

Hozzávalók:

1 liter víz

200 g inka sweet stevia 4x

35 g (egy 3 dl-s pohár) levendulavirág (tisztán mérve, szára nélkül)

25 g citromsav (ettől lesz igazán szép színe)

A édesítőszerből (akit nem kötnek diétás tanácsok, főzze nyugodtan cukorból), citromsavból és vízből szirupot főzök, hagyom kicsit hűlni, majd hozzáadom a levendula virágokat. Hagyom állni pár órát (vagy egy éjszakát), majd leszűröm, a virágokat szűrőben jól kinyomkodom, a levet újra felforralom és csírátlanított* üvegekbe öntöm. Az üvegeket lezárom, majd száraz dunsztban (plédek között, egy kosárban) hagyom lassan kihűlni. Másnap-harmadnap mehetnek a kamrapolcra, de felbontás után hűtőben tárolom, mert nincs benne semmi tartósítószer és szobahőmérsékleten pár nap alatt megromlana.

Vízzel, vagy szódával hígítva, jégkockával, esetleg (bio) citromszelettel kínálom üdítőnek, vagy a tömény szirupot kekszekbe, krémekbe, desszertekbe (pld. sajttortába) ízesítőnek használom.
Töményen nagyon intenzíven levendula ízű, ez hígításkor épp kellemesre szelídül, a színe pedig még szódával hígítás után is mesés a citromsavnak köszönhetően, szóval ehhez tényleg érdemesebb citromlé helyett citromsavat használni! (citromlével sárgás szirupot kapunk)

* a szörpös üvegeket nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom 15-20 percre. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Kovászos uborka krémleves

Jártál már úgy, hogy amíg elkészült, meg is puhult a kovászos uborkád? Én igen, idén már kétszer. Egyszer elmentünk nyaralni és emiatt kb 3 nappal tovább volt a teraszon a kovászos uborka, mint kellett volna… másodszor meg akkor, mikor elkészítettem, kitettem a teraszra, aztán jó pár napig esett, hűvös volt és mire elkészült, meg is puhult egy része. Ám ahelyett, hogy fájó szívvel kidobtam volna, krémleves lett belőle és boldogan kanalaztuk az időközben visszatért kánikulában.

Hozzávalók 1 adaghoz:
2-3 (puha) kovászos uborka
1,5-2 dl a kovászos uborka levéből
50 g friss mozzarella (a lében eltett fajta)
1 kiskanál (házi) bazsalikom pesto
a tálaláshoz pici kefir és friss bazsalikom (opcionális)

Kovászos uborka levest csináltam már jó párszor, de most sem joghurt vagy tejszín, sem friss kapor nem került bele, csak egyszerűen összeturmixoltam a puha uborkát némi lével, meg azzal a fokhagymával, amit a kovászoláshoz mindig beledobálok az üvegekbe. Tálaláskor csurgattam bele pici kefirt, levesbetétnek pedig apró kockákra vágott és bazsalikom pestóban meghempergetett friss mozzarellát tettem. Kiderült, hogy a kapor mellett a bazsalikom is igen jól áll a kovászos uborka ízének! Szóval ha megpuhul a kovászos uborkád, ki ne dobd, ez a krémleves jól behűtve igazi kényeztetés egy meleg napon.

A leveshez a Szarvasi Mozzarella Kft mini mozzarelláját használtam, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Gyümölcsös pohárkrém mascarponéval

A legkedveltebb villám-desszertünk, amit variálhatunk kedvünkre és amihez mindig tartok itthon amaretti kekszet. Pár perc összedobni, majd ugyanolyan gyorsan el is tűnik, mint ahogy elkészült. A kertben még mindig érik az eper, így most azzal készült.

Hozzávalók 4 főre:

kb. 35 db amaretti keksz
250 g mascarpone
150 g görög joghurt, vagy tejszín
1 teáskanál (házi) vanília kivonat
15 dkg eper

Egy tálban krémesre keverem a mascarponét a vanília kivonattal és joghurttal, vagy tejszínnel. Ha joghurtot használok, elég kézzel elkeverni, ha tejszínnel készül, inkább kézi robotgépet használok. Édesíteni nem szoktam, nekünk fölösleges, de aki szeretné, tegyen bele pici mézet, vagy egyéb édesítőszert.
Előveszek 4 poharat és mindegyik aljába elmorzsolok 2-3 db amaretti kekszet. Erre kanalazok a vaníliás mascarpone krémből, majd teszek rá egy réteg epret, amit kissé felaprítok. Következik egy újabb réteg kekszmorzsa, krém és eper, mindaddig, míg meg nem telik a pohár. A tetejére is morzsolok kekszet és voila, már lehet is kanalazni!

Csak a krémet érdemes előre elkészíteni, mert ha készre rétegezve áll, a kekszmorzsa elveszíti ropogósságát.

A bejegyzést a SzarvasiMozzarella Kft szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.