2019. június 26.

Gombás töltött karalábé (vegán)



Örök nyári kedvenc, jó kaprosan és csomborosan. Ezúttal nem a hagyományos, darált húsos változat, hanem egy húsmentes, vegán változatot főztem, ami barna csiperkegombával készült és legalább olyan finom még nekem, húsevőnek is, mint a gyerekkori kedvenc.

Hozzávalók:
4 nagy, vagy 6 kisebb karalábé
fél kg barna csiperkegomba
1 ek olívaolaj
1 fej vöröshagyma
l dl rizs
só, frissen őrölt bors
3 gerezd fokhagyma
1 csokor friss petrezselyem
1 csokor friss kapor
1 kiskanál morzsolt csombor
1 l könnyű zöldség alaplé
3 dl natúr növényi joghurt (vegán)

A hagymát megpucolom, felaprítom, és az olajon megdinsztelem. Ha már üveges, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a megmosott rizst, ízesítem sóval, borssal. Addig kevergetem, míg a rizs üveges nem lesz, ekkor leveszem a tűzről és hagyom hűlni. A töltelékhez  a gombát felszeletelem és jól felhevített száraz serpenyőben rázogatva karamellizálódásig sütöm, majd összekeverem a hagymás-fokhagymás rizzsel, aprított kaporral, petrezselyemmel és a csomborral. A karalábét meghámozom, kivájom és betöltöm a töltelékkel. Ha marad töltelék, azt egyszerűen golyókká formázom, és az edénybe teszem a töltött karalábék mellé, amiket egy akkora lábosba teszek a kivájt forgácsokkal együtt, amekkorában kényelmesen elférnek. Öntök rájuk annyi alaplevet amennyi épp ellepi (ha nincs elegendő alaplevem, vízzel kiegészítem), sózom, tekerek rá borsot, majd fedő alatt puhára párolom. A töltelék golyók – mivel nem tettem bele tojást, vagy egyéb „kötőanyagot” – sajnos szétesnek főzés közben, de sebaj, majd ezzel sűrítem be a mártást. Ha már puhák a karalábék, kiveszem őket az edényből, a visszamaradt rizses-gombás pároló léhez adom a vegán joghurtot, botmixerrel simára turmixszolom az egészet, majd visszahelyezem a töltött karalábékat a mártásba. Friss zöldfűszerrel díszítve tálalom.

A gombáért köszönet az AMIGO – a mi gombánknak!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz

2019. június 19.

Bolognai pulykaragu


Szeretek ráérősen főzni. Szeretem megadni a módját, a lehető legjobb alapanyagokat használni, megadni a kellő időt az elkészüléshez és a végén elégedetten hümmögve megállapítani, hogy igen, ez minden egyes percét megérte.
 Az alábbi bolognai ragu ilyen ráérősen készült. Az olasz konyha szentháromságával, sofrito-val indítottam (nagyjából azonos mennyiségű hagyma, sárgarépa és angol zeller), majd ha már minden hozzávaló benne volt, hagytam jó két órán keresztül pöszörögve főni, mielőtt egy része nászra kelt a pár perc alatt al dente-re főtt friss tagliatelle-vel, másik része pedig cannelloni töltelékeként került a sütőbe jóféle házi tésztaszószommal leöntve, bivalymozzarella szeletek óvó takarása alatt.

Hozzávalók egy 4 adagos tésztaételhez:
1 evőkanál olívaolaj
1 nagyobb fej vöröshagyma
1 nagyobb, vagy két kisebb sárgarépa
2 szál angol zeller
2 gerezd fokhagyma, zúzva
500-600 g darált pulyka felsőcomb (az eredeti bolognai ragu marha, netán sertés hússal készül)
1 -1,5 dl vörösbor
500 ml passzírozott paradicsom (passata)
2-300 ml (hús)alaplé
só, frissen őrölt bors
kis csokor friss bazsalikom és oregánó

A hagymát, sárgarépát megpucolom, majd “brunoise” – ra (2-3 mm – es kockákra) vágom, és kevergetve megpirítom a felhevített olívaolajon. Rádobom a zúzott fokhagymát, majd ha megérzem az illatát, hozzáadom a darált húst és azt is megpirítom. Ráöntöm a vörösbort, majd ha már elfőtte az alkoholtartalmát, ráöntöm a passzírozott paradicsomot és az aprított zöldfűszereket. Sózom, borsozom és lassú tűzön, néha megkeverve kb 2 órán át pöszörögve főzöm, az elfőtt folyadékot - ha szükséges - alaplével pótolom.
A végeredmény egy gazdag ízű, sűrű mártás-szerű ragu, aminek az ízével egyszerűen nem lehet betelni.

Ha kész a ragum, többféleképpen tálalhatom:
- bőséges mennyiségű, lobogva forró sós vízben al dente-re főzök 4 -6 főre fél kiló friss tagliatelle (széles metélt) tésztát, majd a raguba szedem, és jól összekeverem. Frissen reszelt parmezánnal megszórva tálalom
- tölthetem száraz cannelloni tésztába, amit enyhén kiolajozott sütőedénybe sorakoztatok, leöntöm 4-5 dl fűszeres paradicsomszósszal, betakarom vastagabbra szeletelt (bivaly)mozzarella szeletekkel és betolom a 180 Celsius-fokra előmelegített sütőbe míg a sajt a tetején szépen megpirul (ez kb 30-35 perc)
- használhatom lasagne-hoz, bechamel mártással és mozzarellával
- használhatom feltétnek pizzához, vagy meleg szendvicshez


A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.




Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

2019. június 16.

Baconos krumplirózsák



A Pinteresten jött szembe a receptvideója ezeknek a gyönyörűségeknek és vacsoravendégeinknek el is készítettem. Ízlett mindenkinek, a lányom meg úgy jellemezte a látványát, hogy „Anya, ez sex on a plate” J


Hozzávalók 6 darabhoz:
18 szelet füstölt, vékonyra szeletelt bacon
3-4 db közepes méretű (új)krumpli
1 evőkanál olívaolaj
1-1 kiskanál szárított (vagy friss) kakukkfű és rozmaring
só és frissen őrölt bors
granulált fokhagyma (opcionális)
muffin sütőforma



A krumplit megmosom és nagyon vékonyra szeletelem, egy tálba teszem, rálocsolom az olívaolajat, rászórom a sót, borsot, kakukkfüvet és rozmaringot és jól összekeverem, hogy lehetőleg minden krumpli szelet mindkét oldalára kerüljön olaj és fűszer.
Minden darabhoz kiterítek 3 szelet bacont és kirakom a krumpli szeletekkel úgy, hogy kissé fedjék egymást, megszórom granulált fokhagymával (ez akár el is hagyható), majd szorosan feltekerem az első szelet bacont, folytatva a másodikkal és harmadikkal (lásd a fenti videóban), így akkora „rózsa” keletkezik, ami belefér és nagyjából ki is tölti a muffinsütő forma mélyedéseit (amiket előzőleg a biztonság kedvéért vékonyan kiolajoztam, de lehet, hogy fölösleges, mert a baconból úgyis sül ki zsír). Ha kész mind a hat rózsám, a muffin sütő formát betolom a 180 Celsius-fokra előmelegített sütőbe 35-40  percre, ameddig a rózsák szélei megpirulnak, de nem égnek meg. Tálaláskor megszórom valamilyen friss zöldfűszerrel (a képen friss, apró levelű bazsalikommal), esetleg reszelek rá némi parmezánt.

Még finomabb a mellé kínált pesztós joghurtmártogatóval, amit úgy készítek, hogy egy fél pohár görög joghurtba elkeverek 1-2 teáskanál zöld pesztót.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2019. június 12.

Zöld(ség) juice


Egy nagyon zöld juice készült ma, csupa zöld zöldségből, a kertből frissen szedett fűszernövényekkel ízesítve. Igazán finom, és bár én reggelire fogyasztottam, akár levesként is bevetném bármelyik kánikulanapon. A préselés után visszamard szárazanyagból – hogy a rostbevitel is meglegyen – jó szokásomhoz híven rántotta készült (forró serpenyőben pár csepp olívaolajon, pár percig kevergetve dinszteltem a préselés után visszamaradt zöldség „szárazanyagot”, majd összesütöttem 2 felvert tojással).

Hozzávalók:
1 kígyóuborka (vagy 2-3 fürtös uborka)
fél szál szárzeller
1 újhagyma
1 negyed fej kelkáposzta
friss bazsalikom, oregánó, lestyán, és fodros petrezselyem, összesen egy kis csokorra való

A hozzávalókat megmosom, mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva, max. 24 órát tárolom a hűtőszekrényben.

Fenti mennyiségből 600 ml juice lett.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2019. június 11.

Süngomba steak



Megtaláltam a tökéletesen húsízű vegán mennyországot! Süngombának* hívják.
Ha csak úgy elém tennék, és nem tudnám mit eszem, azt mondanám, hogy egy istenien szaftos fiatal borjúhússal kényeztetnek. Élvezet volt minden egyes falatja és egy 150 grammos csomagból készült „steak” egyik kedvenc Ottolenghi salátámmal tálalva nem csak kalóriaszegény és diétás, de kiadós és mennyei ebédem volt.

A süngombát szinte füstölésig hevített vasserpenyőben érdemes sütni, minimális zsiradékon (én olívaolajat használtam). Az állaga nekem leginkább egy Szent Jakab kagylóra emlékeztet, és annyira jó az íze, hogy extra fűszerezést nem igényel.
A vastagabb gombákat mosás nélkül (különben megszívná magát vízzel), vízszintesen elfelezve helyezem a forró serpenyőbe és a gombák tetejére egy nehezebb lábast teszek, ezzel enyhe nyomást gyakorlok rájuk, kvázi picit kilapítom őket. 2 percig sütöm mindkét oldalát, majd finoman sózom, borsozom és oldalanként további 2 percig sütöm, közben levet enged, ami el is párolog a magas hőtől és pörk anyag képződik a gomba felületén, ami tovább fokozza a steak feelinget. Salátával körítve azonnal tálalom.



*A süngomba – más néven oroszlánsörény gomba, majomfejgomba,  yamabushitake vagy Pom-Pom blanc, egy ehető gombafaj a galambgomba alkatúak közül (latin neve: Hericium erinaceus, angolul: Lion's Mane mushroom) Mikróbaellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású, csökkenti a vérzsír- és vércukorszintet, a hagyományos kínai gyógyászatban pedig gyomor- és bélbántalmak (gyomorfekély, reflux, gyulladásos bélbetegségek), valamint ideggyengeség és általános kimerültségi állapot kezelésére, de depresszió csökkentésére is használják. Esszenciális aminosav tartalma átlagon felüli, a 19-ből 16-ot , azaz majdnem az összes, az ember számára nélkülözhetetlen aminosavat tartalmazza. Itthon a Bio-Fungi Kft forgalmazza, kapható a METRO és Auchan áruházakban.
A gombáért köszönet az AMIGO – a mi gombánknak!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz

2019. június 6.

Cékla-uborka-rebarbara-narancs juice


Kellemesen savanykás, igazán jóízű reggeli juice született ebből a pár hozzávalóból a lassú présem* segítségével.

Hozzávalók:
1 nagy narancs
1 kígyóuborka
fél citrom (vagy lime)
fél szál rebarbara
1 cékla

A hozzávalókat megmosom, a citromot, céklát és narancsot meghámozom, mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva, max. 24 órát tárolom a hűtőszekrényben.

Fenti mennyiségből 900 ml juice lett összesen 211 kcal, 7 g fehérje, 47 g ch, 1 g zsír volt benne.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2019. június 5.

Könyvajánló: Házi kenyerek, péksütemények



Ha hozzám hasonlóan szereted tudni, mit eszel, és kerülöd az adalékokkal teletömött péktermékeket, akkor a Cser Kiadó gondozásában nemrég megjelent Házi kenyerek, péksütemények című könyv tökéletes eszköz arra, hogy végre bátrabban kezdj el otthon kenyereket, és péksüteményeket sütni a saját, és családod örömére.

Sok, jobbnál-jobb kenyeres könyv van a piacon, ez mégis különleges. Nekem egyből szimpatikus volt, mert tele van olyan receptekkel, amiket elolvasás után azonnal ki akartam próbálni.
Rusztikus zsemlék és zöldséges bagettek, édes és sós péksütemények, kreatív, különleges kenyerek receptjei sorakoznak a könyvben az alapvető tudnivalók után.

Fázisfotók segítségével új formázási technikákat sajátíthatunk el és szuper ötleteket kapunk a különböző sós, pikáns, édes és zöldséges töltelékekre is. Biztos vagyok benne, hogy még azok is találhatnak benne új ötleteket, akik már a kisujjukból rázzák ki a kenyérsütés tudományát. 

Sütöttél már csalános kenyeret? És káposztás bagettet? Na, az ilyen ötletektől jövök én lázba, ha kézbe veszem ezt a könyvet.

Megismerhetjük a gabonafajtákat, a lisztek tulajdonságait, megtanulhatjuk a kovászkészítést és azt is, mikor érdemes szárított élesztőt használnunk.  Megtanulhatjuk a tésztakészítést lépésről lépésre és egyfajta szemléletre tanít, azzal bíztatva, hogy kísérletezzünk bátran a tésztákkal és töltelékekkel. Hétköznapokra és ünnepekre való egyszerű receptekkel, hasznos sütési tanácsokkal és ötletekkel is ellát a két szerző - Ingrid Fröhwein és Eva Maria Lipp, akinek tejtermékes könyvét is szívesen forgattam.

Kedvezményesen itt lehet megvásárolni a könyvet.

Ingrid Fröhwein - Eva Maria Lipp - Házi kenyerek, péksütemények
Cser Kiadó, 2019
104 oldal
2995.-Ft

2019. június 4.

Levendula zselé (cukormentes)



Cukormentes, mivel nem cukorral készült, mert minimálisra redukáltam a cukorfogyasztásunkat és igyekszem –amit lehet – másképp megoldani. Jó ideje természetes stevia édesítőt használok, ami 4X édesebb a cukornál, jól oldódik hideg vízben is és nincs mellékíze. Nem olcsó, de valamit valamiért… A levendulát meg szeretjük és idén is volt nyílt nap szüretelési lehetőséggel a csodás kiskőrösi levendulásban, így készülhet idén is szörp, levendulás cukor, levendulás vaníliafagylalt, meg ez a zselé.
A zselé a szörpkészítéssel szorosan összefügg, ugyanis nem más, mint a kellemes édességűre hígított, majd pektinnel besűrített levendulaszörpöm egy része, amit palacsintába, desszertekbe, fagylaltra téve használok majd el.

Hozzávalók:
levendula szörp
víz
pektin, vagy lekvárzselésítő
csírátlanított, kisméretű üvegek, jól záródó tetővel

A töményen nagyon intenzíven levendula ízű szörpöt vízzel kelelemes édességűre hígítom, felforralom és belekeverem a pektint, vagy lekvár zselésítőt (amiből annyit használok, mintha gyümölcslekvárt főznék). 2-3 percig forralom, majd csírátlanított* üvegekbe öntöm. Az üvegeket lezárom, pár percre fejtetőre fordítom, majd száraz dunsztban (plédek között, egy kosárban) hagyom lassan kihűlni. Másnap-harmadnap mehetnek a kamrapolcra, de felbontás után hűtőben tárolom, mert nincs benne semmi tartósítószer és szoba hőmérsékleten pár nap alatt megromlana. Ugyanúgy és ugyanarra használom, mint bármelyik lekváromat.

* a szörpös üvegeket nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom 15-20 percre. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

2019. június 3.

Könyvajánló: Házi készítésű tejtermékek



Tavaly tavasszal elvégeztem egy sajtkészítő tanfolyamot Kecskeméten, így különösen örültem mikor rátaláltam a Cser Kiadó gondozásában nemrég megjelent Házi készítésű tejtermékek című könyvére.

A szerzők  - Eva Maria Lipp  és Eva Schiefer - maguk is lelkes háziasszonyok, lépésről lépésre elmagyarázzák, hogyan készíthetünk friss termelői tejből mindenféle házi tejterméket. A pontos leírások és a fotók borítékolják a sikert.

Az alapismeretek elsajátítása után megtudhatjuk, hogy készítsünk finom aludttejet, joghurtot és kefirt, túrót és friss sajtokat, lágy,- és kemény sajtokat, írót és natúr, vagy ízesített vajakat.
Ötletes recepteket is találunk a könyvben, melyek az elkészített tejtermékeket használják alapanyagul.

Ha kacérkodsz a saját készítésű joghurt, kefir, túró vagy sajt készítésével, ez a könyv nagy segítséget nyújthat! Nincs más tennivaló, mint találni egy megbízható, jó minőségű teljes tejet értékesítő gazdára, beszerezni néhány eszközt és alapanyagot és már indulhat is az adalékanyagoktól mentes tejtermékek otthoni készítése.

Kedvezményesen itt lehet megvásárolni a könyvet.


Eva Maria Lipp - Eva Schiefer - Házi készítésű tejtermékek
Cser Kiadó, 2019
104 oldal
2995.-Ft

2019. június 2.

Reggeli zöldség juice



Nemrég vettem egy slow juicert* (lassú prés), és reggelente egy-egy finom zöldség-gyümölcs juice-al kezdem a napot. Nagylányom évek óta használ ilyet és sok jó tanácsot kaptam tőle, többek között azt, hogy ideális esetben a juice 80% zöldségből, max 20% gyümölcsből álljon, különben hirtelen megemeli a vércukor szintem és farkaséhes leszek utána. Már több receptet kipróbáltam és nagyon elégedett vagyok, az új gépem klasszisokkal jobb eredményt produkál, mint a hagyományos gyümölcsprés.
Rendszeresen jelentkezem majd hasonló receptekkel, akit érdekel, figyelje az oldalt, vagy kövessen Instagramon, illetve facebookon.

A mait ne a színe alapján ítéljük meg, mert a szerény kinézet mögött csábító ízek rejtőznek. Nyáron, jégkockával tálalva leves helyett fogjuk szürcsölni.

Hozzávalók 3-4 adaghoz:
2 közepes méretű kígyóuborka
1 sárgarépa
1 zöldpaprika
kis csokor friss bazsalikom
1 nagy húsos paradicsom
1 újhagyma
250 g friss spenót

A hozzávalókat megmosom, a zöldpaprikát kicsumázom, mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva tárolom a hűtőszekrényben. 24 órán belül igyekszem elfogyasztani.

A „szárazanyagot” sem dobom ki. Egy következő étkezésnél, tapadásmentes serpenyőben, egy csepp olívaolajon megdinsztelem, sózom, borsozom, öntök rá két felvert tojást és isteni zöldséges rántottát sütök belőle.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.