Évek óta mérgelődök, hogy a legtöbb piacon meg zöldségesnél,
nem veszik a fáradságot, hogy kiírják a krumplik fajtáját. Sokszor nem is
tudják, mit árulnak. Agybajt kapok a pesti zöldségesektől – tisztelet a kivételnek
-, akik csak annyit írnak ki kis tábláikra, hogy „burgi”, alatta az ár. Pedig
engem érdekelne, milyen fajtát vásárolok, melyik, mit tud ízben, állagban, keményítő
tartalomban, melyik mire való, mert nem ugyanaz jó salátának, mint pürének,
vagy sütni. Szerencsére burgonya fronton is lassan, de megindulni látszik
valami, egyre többen nem érjük be azzal, hogy „burgit” (v)eszünk, megszállottan
kutatjuk a jóízű, vagy valamiért különleges burgonyákat. A napokban krumpli
fajtákat tesztelek. Most ezek közül kettőt mutatok, mindkettő elfogadható áron
beszerezhető.
Az első, a Cherie. Francia nemesítésű fajta, szép piros héj
és halványsárga hússzín jellemzi, alakja kiflikrumpli jellegű. Íze kifejezetten
kellemes, nem szétfővő faja, ezúttal töltött Haselback krumplit készítettem
belőle.
fotó: lilaburgonya.hu
A második, a lila krumpli. Életemben először a Brüsszeli
piacon láttam ilyet, a Gare du Midi oldalában, azt mondtam magamnak, hogy ilyen
nincs is, még hogy lila, ami amúgy is kedvenc színem! Haza is hoztam belőle.
fotó: lilaburgonya.hu
Puccos éttermek itthon is használják, sokáig csak a
Culinarisban volt kapható, de a közel kétezer forintos kilónkénti ár igencsak
visszatartott a rendszeres fogyasztásától. A helyzet szerencsére jó irányba változott,
és egyre több helyen kapható (már a kiskőrösi piacon is vettem), az említett ár töredékéért.
Lila krumpliból is több fajta létezik. Ezúttal a perui lilát
próbáltam ki. A színe gyönyörű, márványozott lila, az íze gesztenyére, kicsit mogyoróra emlékeztető és chipsnek elkészítve igencsak addiktív (konkrétan addig
ettük, amíg volt, aztán gyorsan sütöttem még egy adaggal).
Hozzávalók:
fejenként 2-3 közepes méretű krumpli (Cherie fajtájú)
perui lila fajtájú krumpli (sok, kb 2X annyi, mint elsőre gondolnánk...:-))
só, frissen őrölt bors
olívaolaj
A burgonyákat alaposan megmosom. A lila krumplit mandolinnal
(a szeletelő alkalmatosság, nem a hangszer) vékonyra szeletelem és sütőpapírral
bélel sütőlemezre sorakoztatom. Tekerek rá borsot, meg tengeri sót, meglocsolom
kevés olívaolajjal és kb 12-15 perc alatt ropogós-pirosra (na jó, lilára) sütöm
a 200 fokos sütőben.
A hasselback burgonyának való Cherie-t éles késsel, 2 milliméterenként bevagdosom
úgy, hogy nem vágom át teljesen, így szépen egyben marad. A legkönnyebb úgy, ha
egy evőkanálba helyezve vagdosom, mert az megakadályozza, hogy teljesen
átvágjam.
Ha kész a vagdosás, tepsire sorakoztatom és minden
második-harmadik vágásba dugok egy-egy vékony szeletke kolbászt, vagy bacont.
Sózom, tekerek rá borsot, meglocsolom olívaolajjal és betolom a forró, 200
fokos sütőbe 30-35 percre, amíg a külseje szépen megpirul, a belseje puhára sül.