2012. február 8.

Töltött Hasselback burgonya Cherie krumpliból és chips perui lila burgonyából



Évek óta mérgelődök, hogy a legtöbb piacon meg zöldségesnél, nem veszik a fáradságot, hogy kiírják a krumplik fajtáját. Sokszor nem is tudják, mit árulnak. Agybajt kapok a pesti zöldségesektől – tisztelet a kivételnek -, akik csak annyit írnak ki kis tábláikra, hogy „burgi”, alatta az ár. Pedig engem érdekelne, milyen fajtát vásárolok, melyik, mit tud ízben, állagban, keményítő tartalomban, melyik mire való, mert nem ugyanaz jó salátának, mint pürének, vagy sütni. Szerencsére burgonya fronton is lassan, de megindulni látszik valami, egyre többen nem érjük be azzal, hogy „burgit” (v)eszünk, megszállottan kutatjuk a jóízű, vagy valamiért különleges burgonyákat. A napokban krumpli fajtákat tesztelek. Most ezek közül kettőt mutatok, mindkettő elfogadható áron beszerezhető a lilaburgonya.hu-nál.

Az első, a Cherie. Francia nemesítésű fajta, szép piros héj és halványsárga hússzín jellemzi, alakja kiflikrumpli jellegű. Íze kifejezetten kellemes, nem szétfővő faja, ezúttal töltött Haselback krumplit készítettem belőle.


A második, a lila krumpli. Életemben először a Brüsszeli piacon láttam ilyet, a Gare du Midi oldalában, azt mondtam magamnak, hogy ilyen nincs is, még hogy lila, ami amúgy is kedvenc színem! Haza is hoztam belőle.



Puccos éttermek itthon is használják, sokáig csak a Culinarisban volt kapható, de a közel kétezer forintos kilónkénti ár igencsak visszatartott a rendszeres fogyasztásától. A helyzet szerencsére jó irányba változott, és egyre több helyen kapható, az említett ár töredékéért.
Lila krumpliból is több fajta létezik. Ezúttal a perui lilát próbáltam ki. A színe gyönyörű, márványozott lila, az íze gesztenyére, kicsit mogyoróra emlékeztető és chipsnek elkészítve igencsak addiktív (konkrétan addig ettük, amíg volt, aztán gyorsan sütöttem még egy adaggal).

Hozzávalók:
fejenként 2-3 közepes méretű krumpli (Cherie fajtájú)
perui lila fajtájú krumpli (sok, kb 2X annyi, mint elsőre gondolnánk...:-))
vékonyra szeletelt (házi) bacon és paprikás kolbász
só, frissen őrölt bors
olívaolaj

A burgonyákat alaposan megmosom. A lila krumplit mandolinnal (a szeletelő alkalmatosság, nem a hangszer) vékonyra szeletelem és sütőpapírral bélel sütőlemezre sorakoztatom. Tekerek rá borsot, meg tengeri sót, meglocsolom kevés olívaolajjal és kb 12-15 perc alatt ropogós-pirosra (na jó, lilára) sütöm a 200 fokos sütőben.
A hasselback burgonyának való  Cherie-t éles késsel, 2 milliméterenként bevagdosom úgy, hogy nem vágom át eljesen, így szépen egyben marad. A legkönnyebb úgy, ha egy evőkanálba helyezve vagdosom, mert az megakadályozza, hogy teljesen átvágjam. 


Ha kész a vagdosás, tepsire sorakoztatom és minden második-harmadik vágásba dugok egy-egy vékony szeletke kolbászt, vagy bacont. Sózom, tekerek rá borsot, meglocsolom olívaolajjal és betolom a forró, 200 fokos sütőbe 30-35 percre, amíg a külseje szépen megpirul, a belseje puhára sül. 
Szeletekre szedve lehet tunkolni pld. egy kéksajtos joghurt mártogatósba.

Sima Hasselback krumplim itt.

6 megjegyzés:

4Gyerek írta...

ha mondod, akkor neked elhiszem, hogy ezt töltött Hasselback-nak hívják.
nálam csak síma töltött krumpliként van fenn a blogon.

Altair írta...

Jaj, de jól néznek ki!

A krumplifajtákkal teljesen igazad van. Amióta a vírus végzett az Ellával meg a Rózsával, azóta teljesen lutri a burgonyavásárlás. Nem is értem, hogy miért nem írják legalább azt ki, hogy főznivaló vagy sütnivaló?! Mert nem mindegy... Amikor külföldön járok, néha hozok is haza a bevált krumplikból a kocsi hátuljában. Még hogy mezőgazdasági nemzet vagyunk, hahaha!

Gabojsza írta...

Éva, az így bevagdosottat hívják hasselbacknak, arról a svéd étteremről kapta nevét, ahol először szolgálták fel. A töltelék már csak ráadás:-)

nyanyus írta...

Kedves Gabojsza!Hol lehet ilyen csodálatos krumlihoz hozzájutni.Esetleg vető magot venni.Annyira guszta ,beletudnék harapni ha itt lenne.

Gabojsza írta...

Lila krumplit már sok helyen árulnak, itt biztosan kapsz mindkettőből: http://www.lilaburgonya.hu/

Névtelen írta...

Vásároltam a termelőtől vetni való perui lila és svájci kék burgonyát ! Nagyon várom az első termést !Bár még unikumnak tűnik, nem az,hallottam hogy Borbás Marcsi szülőfalujában már régen termesztették !Aztán jött a divatos Desiré és mindent lefújt az asztalunkról !Szeretném újra legalább a családomban hasznosítani !Gizus