Savanyú csalán krémleves

Úgy nő a kert végében a csalán, hogy öröm nézni. Szúrós „természete” ellenére szeretjük, szívesen esszük krémlevesnek, vagy főzeléknek elkészítve. Ezúttal nem a szokásos módon készítettem, hanem besavanyítottam, és milyen jól tettem…

Hozzávalók:
nagy csokor friss, zsenge csalánhajtás
1 közepes méretű vöröshagyma
1 evőkanál olívaolaj

2 szem krumpli
1 szál friss lestyán 

3-4 gerezd fokhagyma
1 liter zöldség alaplé
1-2 evőkanál citromlé vagy almaecet, ízlés szerint
só, frissen őrölt bors 

a tálaláshoz sült hagyma

Gumikesztyűt húzok, és alaposan megmosom a csalán hajtásokat, majd lecsepegtetem (vagy salátacentrifugában kicentrifugázom). A hagymát és burgonyát meghámozom, megmosom, a krumplit nagyobb kockákra, a hagymát apróra vágom. Felmelegítem az olajat egy edényben és a hagymát üvegesre dinsztelem rajta. Hozzáadom a krumplit, a csalánt, az aprított lestyánt és reszelt fokhagymát, sózom, borsozom, felöntöm az alaplével (annyival, hogy jól ellepje) és addig főzöm, míg a burgonya megpuhul.
Blenderbe öntöm, hozzáadom a citromlevet (vagy almaecetet) és simára pürésítem. Ha kell, igazítok a fűszerezésén, savanyúságán és tálaláskor a tetejét megszórom sült hagymával. 

Tejszínes torma házilag

Évek óta csak házilag készült tormát eszünk. Nem nagy kunszt elkészíteni, ha eltekintek a tormareszeléstől, amit úgy szoktam megoldani, hogy tormahámozás után beállítom a gépi reszelőmet a páraelszívó alá, bekapcsolom a páraelszívót és a nagylyukú betétet használva lereszelem a tormát, a lehető legtávolabb állva a reszelőtől. A durvára reszelt tormát a többi hozzávalóval blenderben (ennek hiányában késes robotgépben) lehet krémesre pürésíteni.
A végeredményt magában, vagy egy üveg (házi) mustárral elkeverve szeretjük enni főtt húsok, virslik, vagy sült kolbászokhoz.

Hozzávalók:12 dkg tisztított, reszelt torma (egy nagyobb méretű torma)

2 dl 30% zsírtartalmú tejszín (NEM főzőtejszín és nem hulala!)

csipet aszkorbinsav (ez megvédi az oxidációtól)

0,3-0,5 dl almaecet

1- 2 evőkanál méz (vagy egyéb édesítőszer) 

1/2 csapott teáskanál (parajdi) só

A tejszínt, aszkorbinsavat, ecetet, édesítőszert és a sót hozzáadom az előzőleg megpucolt és a nagy lyukú reszelőn lereszelt tormához, majd blenderben (vagy késes robotgépben) krémesre keverem. Csírátlanított, jól záródó üvegbe teszem és hűtőszekrényben tárolom, míg el nem fogy.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Savanyított spárga

Bevallom, nem hittem, hogy a savanyított spárga képes roppanós maradni, és hogy ennyire finom lesz a végeredmény. Tavaly készült először pár üveggel próbának, idén már bátrabban teszem majd el szezon végén, amikor már olcsóbb a spárga.

Hozzávalók:
zöld spárga

A felöntő léhez:

1 liter víz

2,5 dl almaecet

12 dkg cukor (vagy ennek megfelelő egyéb édesítőszer)

1 evőkanál só

2 babérlevél

1 mokkáskanál mustármag és szemes bors

egy nagy csipet borkén

 A spárgának lepattintom a fás végét és alaposan megmosom.

A csírátlanított, hosszúkás üvegekbe függőlegesen beleállítom a spárga sípokat, majd elkészítem a felöntő levet. Hogy tudjam, mennyi lére van szükségem, felöntöm a spárgával megtöltött üvegeket vízzel, majd ezt a vizet egy mérőkancsóba öntöm, és már tudom is, nagyjából mennyi ecetes levet kell készítenem (picivel több lesz mindig, az ecet, cukor és só hozzáadása miatt, de a maradékban lehet pld. retket savanyítani). Egy fazékba teszem a megmért vizet, majd minden liter vízhez teszek egy nagy csipet borként, amitől ropogós marad a zöldség és a színét is jobban megőrzi. Hozzáadok literenként egy evőkanál sót, 12 dkg cukrot (lehet kicsit többet, vagy kevesebbet, attól függően ki mennyire édesen, vagy kevésbé édesen szereti), a mustármagot, szemes borsot, 2 babérlevelet és végül az ecetet. A levet felforralom, majd hagyom kicsit hűlni, és az üvegekben lévő spárgára öntöm. Lezárom az üvegeket, majd szárazdunsztban (kosárban, plédek között) hagyom kihűlni. Kb. két hét múlva már fogyasztható is.

Ha nincs hosszúkás üveg kéznél, 2-3 cm-es darabokra aprítom a spárgasípokat és normál savanyúságos üvegekbe teszem el.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Házi magos mustár

Jó ideje már a mustárt is házilag készítem. Sokkal jobb, mint a bolti mustárok és az alábbi alap, natúr mustárt sokféleképpen lehet variálni különböző fűszerekkel, gyümölcsökkel, a variációs lehetőségeknek tényleg csak a képzelet szab határt.

Hozzávalók:

5 dkg fehér mustármag 

1 dl Tokaji érlelt Jonatán almaecet 

1 dl száraz fehérbor (vagy almalé, vagy víz)

negyed mokkáskanál stevia, vagy 2 kiskanál méz 

1 teáskanál kurkuma 

1 teáskanál reszelt torma

egy csipet só 

A mustármagot egy tálkába teszem, felöntöm az almaecettel és hagyom, hogy 2-3 óra alatt a mustármag teljesen beszívja a ecetet. Öntök rá egy dl fehérbort és hagyom az egészet 2 napig ázni. 2 nap után leöntöm róla a felesleges bort és félreteszem, mert ezzel tudom a mustár állagát hígítani, ha túl sűrű lenne. Hozzáadom a reszelt tormát, egy teáskanálnyi kurkumát és az édesítőt, majd botmixerrel krémesre pürésítem az egészet.
Ha túl csípősnek érezném, lehet hozzákeverni egy kis reszelt almát, az enyhíti a csípősségét, de én direkt élvezem a jó kis csípős ízét. Sterilizált kisüvegekben, hűtőszekrényben tárolom.

Zsófi és Vali is hasonlóan készítik.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.