kép innen.
„Egyforma, mint két tojás” – tartja a mondás. De a tojások csak látszólag egyformák. Van, amelyiket olyan tyúk tojt, amelynek egész életében csupán egy A4-es lapnyi hely jut, egészen az olyan szárnyasokig, akik természetes körülmények között élnek (ők a kapirgálós tyúkok).
A csomagolás és a tojás jelölését a 74/2003 (VII. 1) FVM rendelet valamint a 557/2007/EK rendelet szabályozza. A tojáson lévő számok sok mindent elárulnak. Lássuk, mit is!
Az első számjegy az alkalmazott állattartási technológia kódja
• 0 – biotojás, ökológiai tartásból;
• 1 – szabadtartás, kifutós tartási rendszerből;
• 2 – alternatív vagy mélyalmos tartási mód;
• 3 – ketreces tartásmód.
Utána következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében „HU”.
Ezután az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja:
01 – Baranya
02 – Bács-Kiskun
03 – Békés
04 – Borsod-Abaúj-Zemplén
05 – Csongrád
06 – Fejér
07 – Győr-Moson-Sopron
08 – Hajdú-Bihar
09 – Heves
10 – Komárom-Esztergom
11 – Nógrád
12 – Pest
13 – Somogy
14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg
15 – Jász-Nagykun-Szolnok
16 – Tolna
17 – Vas
18 – Veszprém
19 – Zala
20 – Budapest
Ezt követi az állategészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölése „T”, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, és a legvégén általában perjellel elválasztva az istálló száma.
Vásárlás előtt érdemes kinyitni a dobozt, és megnézni a tojás kódját is, ugyanis hiába derül ki a dobozról, hogy Magyarországon csomagolták, a tojás még származhat külföldről.
A piacon történő értékesítéskor legfeljebb 50 db tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét. Ilyen módon hetente legfeljebb 360 db tojást szabad értékesíteni, ennél nagyobb mennyiség esetén a tojást jelölni kell. Ebben az esetben legfeljebb emberismereti képességünkre hagyatkozhatunk, ha ki akarjuk deríteni, hogy a kofa milyen tartásmódból származó tojást árul.
A fenti okosságot a Tudatos Vásárlók Egyesülete juttatta el hozzám, két videóval együtt. Az egyik a tojásokról, a másik a húsvéti sonkákról szól. Érdemes mindkettőt megnézni, nagyon tanulságos!