2010. március 7.

Articsókás túrókrém


Maradékhasznosítási projekt, mert tele a hócipő a sok kisüvegtől a hűtő ajtajában, egyikbe pár szem olajbogyó, másikba maradék pácolt articsókaszív, harmadikba pár szem aszalt paradicsom, negyedikben némi pácolt kecskesajt, maradék pesto és így tovább…

Hát akkor nagy levegő, és csináljunk túrós kencét! A héten a Lidl-ben békahátsóalatti áron volt a cotage cheese, meg tudja valaki magyarázni, ilyenkor mi indulhat be az ember agyában, hogy úgy érzi, egyből kettőt kell venni, mert olyan olcsó???

Mindegy, ha már megvettem, szélesítem a reggelire tálalható repertoárt egy jó kis mediterrán ízvilágú túrós kencével.

Hozzávalók:
4 fél pácolt articsókaszív
pár szem zöld olajbogyó
pár szem aszalt paradicsom
125 g friss túró
provence-i fűszerkeverék
1 kis salotta, aprítva
1 gerezd fokhagyma, reszelve
só és frissen őrölt bors

A hozzávalókat beteszem a konyhai aprítóba és krémesre keverem (botmixerrel is menne). Ha nem lenne elég krémes, adok hozzá egy keveset abból a jóízű olívaolajból, amiben az aszalt paradicsomok csücsültek. Pirítósra kenve egyszer meg lehet enni (azért csak egyszer, mert elfogy…).

A tetejét paprika pehellyel szórtam meg. Ez nem valami úri huncutság, hanem a paprikaőrlésnél keletkezett melléktermék, ami „fennakadt” a szitán, ugyanis ősszel magunk őröltük a fűszerpaprikát, egy régi kuktából átalakított „paprikaőrlőben”. Így lett nekem szép, új, rozsdamentes kuktám, de ez már egy másik történet…

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Nincsenek megjegyzések: