Élesztőmentes túrós-sajtos stangli

A világ legegyszerűbb receptje, még megjegyezni is könnyű, mert  egyenlő mennyiségű tehéntúró, vaj és liszt van benne. Plusz só, a tetején némi reszelt sajt, vagy magvak. Ennyi. Ugye, hogy egyszerű?

Hozzávalók 2 tepsihez:
25 dkg tehéntúró

25 dkg vaj

25 dkg liszt

ízlés szerint só

a tetejére reszelt (füstölt) sajt (vagy köménymag, mák, szezám)

A lisztet tálba teszem, a reszelő nagy lyukú oldalán belereszelem a fagyos vajat, közben megszórom a liszttel, hogy ne ragadjon össze. Hozzáadom a túrót, megsózom és összeállítom a tésztát,1 cm vastagságúra nyújtom, tetejét felvert tojással megkenem és tetszés szerint sajttal, köménnyel, szezámmaggal, vagy mákkal megszórom. Derelyevágóval csíkokra vágom (ha keskenyebb, ropogósabb a végeredmény, ha szélesebb, picit puhább), sütőpapírral bélelt tepsiben 200 fokos sütőben kb 20 perc alatt világosra sütöm. Állítólag sokáig eláll...

Vékonyabbra kinyújtva kiflit is szoktam a tésztájából sütni.

A legtutibb rágcsálnivaló szilveszteri partyra: fűszeres magvak

Kellemesen sós, fűszeres, egészen enyhén csípős a cayenne-i borstól és ellenállhatatlan a friss rozmaringtól. Került bele dió, mogyoró, mandula, kesudió, pisztácia, pekándió és földimogyoró, mind-mind a kedvenc lelőhelyemről, ahol pont annyit vehetek mindenből, amennyire épp szükségem van és mivel jó a forgalmuk, mindig friss az árú.
Az eredeti recept szerint vajjal készülne, sütőben, de én serpenyőben készítettem, olívaolajjal és a végeredmény így is tökéletes. Nagy sikere lesz szilveszterkor, jól lehet rá inni.

Hozzávalók:
40 dkg vegyes magvak
2 ek olívaolaj
1-2 ág friss rozmaring levélkéi, apróra vágva (kb 2 evőkanálnyi)
1 ek barna nádcukor
1 tk cayenne bors
1 tk tengeri só

A magokat száraz serpenyőben rázva-keverve 4-5 percig pirítom, majd meglocsolom az olívaolajjal, megszórom a cukorral, cayenne borssal és sóval, meg a nagyon apróra vágott rozmaringgal. 3-4 percig sütöm, közben rázva kevergetem. Langyosan kínálom.

Alaprecept: Nigella Lawson: Nigella Falatozója
(Diófélék Union Square-módra, 97.oldal)

Sertésbőr snack, ropogósra sütve

Életem első sertésbőr snackje egy svéd termék volt. Az a fajta, amelyik hólyagosra sült, mesésen ropog és bekapva szinte elolvad az ember szájában. Annyira ízlett, hogy elkezdtem foglalkozni a gondolattal, hogy lehetne ilyet házilag „gyártani”. Bőrös malachúst már sütöttem hólyagos-ropogósra többször, ám bőrkét eddig csak bő zsiradékban sütve sikerült megfelelő állagúra készíteni. A megoldást végül a „kérdezd a hentest” ausztrál sorozat egyik epizódjában leltem és igen, ez az!
Az állaga TÖKÉLETES, bőrkét pedig olcsón lehet minden hentesnél kapni.

Hozzávalók:
50 dkg sertésbőrke
3 evőkanál ecet
3 evőkanál só
1 evőkanál durva szemű só
1 evőkanál olívaolaj

A bőrkét kéttenyérnyi (vagy tetszés szerinti méretű) darabokra vágom és eltávolítok róla minden zsiradékot (a belső felét jól megkapargatom a kés fokával). Éles késsel átlósan bevagdosom, ügyelve, hogy ne vágjam át a bőrt.

Forralok egy liter vizet, ha lobogva forr, leöntöm vele a bőrkéket, békén hagyom 2-3 percig, majd leszűröm és konyhai papírtörlővel szárazra törölöm mindegyiket.

Összekeverem a sót az ecettel és a keveréket jól bemasszírozom a bőrkékbe, majd az egészet hűtőbe teszem 2 órára.
Felfűtöm a sütőt 220 fokra, kiveszem a bőrkéket a hűtőből és alaposan letörlöm róluk az ecetes sót, a cél, hogy jó száraz legyen a bőrke. Ha már száraz, finoman beolajozom, megszórom a durva szemű sóval és a sütő rácsára fektetem, a sütő aljába teszek egy edénybe vizet, hogy sülés közben a kicsöpögő zsír ebbe landoljon és ne füstöljön az egész. 50 percig sütöm, ez idő alatt a bőr mesésen hólyagos- ropogósra és aranybarnára sül.
Langyosan már lehet kóstolgatni... illékony cucc. Én szóltam.

Anthony Puharich receptje, az Ask The Butcher sorozatból.