Év végén tettünk ÉP-vel meg a lányokkal egy nagy erdei sétát, útba
ejtettünk pár kökény bokrot is, aminek terméséből évek óta készülök
kökénylekvárt főzni, de eddig mindig elmaradt... vagy túl korán jártunk a
kökénybokrok felé és még nem csípte meg a fagy, vagy túl későn, és már nem igen
volt mit szedni... De most jött el az ideje az én kökénylekváromnak! Volt már
mínusz 7 fok is, a szemek még nem indultak aszalásnak, kukacosnak sem
látszottak, szedtünk hát egy fél szatyorral, aztán Újév napjának délutánján meg
is nyitottam a 2018-as befőzőszezont.
A kökénylekvár (vagy szörp) készítése egyszerű, de nem a pikk-pakk munkák egyike, mert kissé munkaigényes. Ki kell válogatni a szép, ép szemeket, majd le kell szárazni őket. Több vízben megmosni, majd főzni, passzírozni, majd a gyümölcsvelőt újra főzni.
Így utólag azt mondom, megérte. Isteni finom kökénylekvárom lett úgy is, hogy semmivel nem fűszereztem, mindössze egy kevés természetes, Inka Sweet steviával édesítettem, mert magában ehetetlenül fanyar lett volna.
A kiválogatott, leszárazott és alaposan megmosott kökényt magostól,
annyi vízben amennyi majdnem ellepi, felteszem főni. Forrástól számítva 12-15
percig főzöm, ez alatt a szemek megpuhulnak, lehet magtalanítani passzírozással,
akkora lyukú szűrőn, amin a magok nem mennek át.
A magmentes, amúgy sűrű gyümölcsvelőt ismét felforralom, ízlés szerint édesítem, majd forrástól számítva kb.15 percig kis lángon kevergetve főzöm (mivel magas a pektin tartalma, nem kell túl sokáig főzni), közben sterilizálom* a lekváros üvegeket és kupakjaikat.
A magmentes, amúgy sűrű gyümölcsvelőt ismét felforralom, ízlés szerint édesítem, majd forrástól számítva kb.15 percig kis lángon kevergetve főzöm (mivel magas a pektin tartalma, nem kell túl sokáig főzni), közben sterilizálom* a lekváros üvegeket és kupakjaikat.
A kész kökénylekvárt még forrón a sterilizált üvegekbe
töltöm, a szintén steril tetőkkel lezárom és kihűlésig száraz dunsztban tartom.
Szörpöt nem igen iszunk, de ha innánk, a „törkölyből” főznék
kökényszörpöt úgy, hogy a passzírozás után visszamaradt részt felönteném
vízzel, és cukorral (vagy édesítőszerrel) összefőzném. Szűrés után sterilizált
üvegekbe önteném és száraz dunsztban hagynám kihűlni.
*A lekváros üvegeket nagyon alaposan elmosogatom, még
alaposabban elöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal
együtt. Leggyakrabban betolom a 120-130 Celsius-fokra előmelegített sütőbe és
ott is hagyom, míg elkészül a lekvár. Mosogatógépben, 90 fokos programon is
tökéletes a csírátlanítás és olyan is van, aki mikróban csírátlanít.
Mivel most nem főztem be nagy mennyiséget és pár pici üveg miatt luxusnak tűnt felfűteni a sütőt, a csírátlanítást a SmartChef szakácsrobotban végeztem. Tettem az edényének aljába egy pont beleillő szilikonlapot, erre pakoltam az elmosogatott üvegeket, melléjük a kupakokat, meg a weck üvegek gumi tömítéseit. Öntöttem az edénybe ujjnyi vizet és 130 fokon, 15 percig jártattam a gépet.
Mivel most nem főztem be nagy mennyiséget és pár pici üveg miatt luxusnak tűnt felfűteni a sütőt, a csírátlanítást a SmartChef szakácsrobotban végeztem. Tettem az edényének aljába egy pont beleillő szilikonlapot, erre pakoltam az elmosogatott üvegeket, melléjük a kupakokat, meg a weck üvegek gumi tömítéseit. Öntöttem az edénybe ujjnyi vizet és 130 fokon, 15 percig jártattam a gépet.
Tökéletes megoldás, ha csak
pár darab kisméretű üveget kell csírátlanítani.
Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.