Pulykahúsos-gombás nokedli

Szeretem a nokedlit, de a mindenki által imádott tojásos nokedlitől sokkal jobban kedvelem az ilyen ízes egytálételeket. Maradék nokedli felhasználására ideális megoldás, bár annyira finom, hogy ezért önmagában is érdemes nekiállni nokedlit főzni.

Hozzávalók 2 bőséges adaghoz:

 A nokedli tésztához:

20 dkg liszt
1 tojás

1,5 dl víz

ízlés szerint só

A raguhoz:

1 evőkanál olívaolaj

10 dkg baconkocka

1 fej fokhagyma

30 dkg darált pulykahús

25 dkg csiperkegomba

1 dl fehér bor

1 kiskanál morzsolt majoránna

1 kiskanál szárított oregánó

só, frissen őrölt fekete bors

 A tálaláshoz:

frissen reszelt kemény sajt

A nokedli tésztához a tojást felverem, elkeverem a vízzel, megsózom, majd apránként hozzákeverem a lisztet (nem kell alaposan kidolgozni) .
Edényben vizet forralok. Mikor forr, megsózom, és nokedli szaggatóval beleszaggatom a tésztát a lobogva forró vízbe, majd kifőzöm a nokedliket. Miután felszínre jöttek, szűrővel leszűröm és félreteszem, kevés főzőlével együtt. Közben egy serpenyőben felhevítem az olajat és kisütöm rajta a baconkockákat. Hozzáadom a megtisztított, zúzott fokhagymát, a felaprított gombát és a darált pulykahúst is a serpenyőbe teszem, sóval, borssal, majorannával és oregánóval fűszerezem. Erős lángon összepirítom, majd hozzáöntöm a bort, egy keveset a nokedli főző levéből és immár lefedve, mérsékelt tűzön puhára párolom a ragut (jó, ha marad egy kis szaftja is). Ha kész, hozzáadom a nokedlit, alaposan összekeverem és tálaláskor reszelt sajtot szórok a tetejére.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Vendégváró hidegtál Kertecske lekvárokkal

Erika gyermekkori álmát válthatta valóra, amikor lett egy kertecskéje és gondosan nevelt gyümölcsökből, nagymamája régi, családi receptjeit használva, sok-sok szeretettel, hagyományos módon készült birsalmasajtot és lekvárokat (rebarbara, cékla, sütőtök), meg zöld dió befőttet kezdett el készíteni. Küldött belőlük egy-egy üveggel, hogy kóstoljam meg, én meg – mivel épp barátainkat vártuk egy beszélgetős-borozgatós vacsorára – sajtokkal, sonkával párosítva kínáltam őket, egy pazar hidegtálat készítve.

Jómagam is minden évben főzök lekvárokat, chutney-kat és gyümölcs-sajtokat, jobbára cukormentesen, mert az évek múltával már sokkal kevésbé édesen szeretünk mindent, de élmény volt ezeket a lekvárokat kóstolni. Érződik az, mennyi odafigyeléssel, szeretettel készültek. A vacsoravendégeknél a mentás rebarbara lekvár volt az überkedvenc, egy friss kecskesajttal párosítva. A birs lekvár isteni volt brie sajttal, de parmezán darabkákkal is élmény volt, a sütőtök pedig a lágy kékpenészes sajthoz passzolt a legjobban a mi szánk íze szerint. Ettünk még jóféle érlelt sonkát, friss fügét és szőlőt, meg többféle magvas kenyeret, krékert. A zöld dió pedig a legjobb volt, amit eddig kóstoltam! Hajrá Kertecske, csak így tovább!

Ha meg szeretnéd kóstolni a Kertecske termékeit, itt tudsz vásárolni belőlük.

Cékla - lila káposzta – áfonya juice

Beállt az őszi idő, a szomorkás reggeleket igyekszem feldobni egy-egy csupa vitamin, élénk színű juice-al, amit a lassú présemmel készítek, és ha nem fogy el reggelire, szívesen kortyolok napközben is. Az alábbi juice bevallom, nem „kezdőknek” való… A cékla földes íze, az áfonya fanyarsága és a lila káposzta enyhe csípőssége nekem bejön magában is. Akinek nem, tegyen hozzá 2-3 almát, az tompít, kerekít az ízélményen.

Hozzávalók:
2-3 db cékla (mérettől függően)

2-3 alma (opcionális)

250 g áfonya

negyed lila káposzta

A hozzávalókat megmosom, a céklát meghámozom (az almát kicsumázom) és mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva, max. 24 órát tárolom a hűtőszekrényben.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Sült bébi tintahal

Idén úgy alakult, hogy nem májusban, vagy szeptemberben töltöttük el a szokásos horvát tengerparti hosszú hétvégénket az isztriai Moscenicka Draga-ban, hanem augusztus második felében, és nem egy hétvégét, hanem 10 teljes napot sütkéreztünk édes semmittevésben.
Az utazás hirtelen ötlet volt, így érthető módon a szokott szállásunk teltház miatt nem tudott fogadni, de szerencsénkre a házigazdánk testvérénél épp szabad volt egy 2 fős apartman, amiről kiderült, hogy még jobb helyen van, mint az, ahol évek óta rendszeresen megszálltunk.

A nyilvános strand végénél, mindössze 22 lépcső választott el a parttól. Régi kőház, 45-50 cm vastag falakkal (így légkondicionáló hiányában is kellemesen hűvös), este 10-ig beszűrődött a közeli parti bar kellemes zenéje, utána hallgattuk a hullámokat, hajnalban pedig sirálybőgésre ébredtünk.
Pihentető nyaralás volt. Az a fajta, amikor nem csinálsz semmit és még azzal is vársz egy keveset. 

A hajnali kávénkkal lesétáltunk a még zárva lévő beach-bár teraszára megnézni a napfelkeltét, majd ha megláttuk a halászhajót, ami minden reggel fél 7 körül jött be a friss fogással, elballagtunk a parton a mindössze 5 percre lévő kikötőbe friss halat venni az aznapi reggelihez, vagy vacsorához. Enni mindig kiültünk az árnyas teraszra, ahonnan beláttuk az egész öblöt, meg az óvárost. Pazar volt a kilátás, mi meg éleztük a mindennapi, ráérős pezsgős reggeliket, hal és tengeri herkentyűs vacsorákat. 

Ez a bébi sült tintahal volt az egyik kedvenc, de a sült tonhal steaket, vagy bármelyik halvacsoránkat szívesen megismételném bármikor.
Olyan friss halat, tengeri herkentyűt csak tengerparton lehet kapni, főleg, ha közvetlenül a halászoktól vásárolunk akkor, amikor befutnak a kikötőbe és pakolják ki a zsákmányt.

Hozzávalók 2 adaghoz:

500g bébi tintahal (calamari)

3 gerezd fokhagyma

1 csokor zöldpetrezselyem

1 citrom

1-2 evőkanál extraszűz olívaolaj

tengeri só és frissen őrölt bors, ízlés szerint

A bébi tintahalat megtisztítom*, megmosom, lecsöpögtetem, és konyhai papírtörlővel megszárítgatom, hogy lehetőleg minden nedvességétől megszabadítsam. Egy forró, száraz serpenyőbe teszem és picit le is nyomkodom őket, hogy amikor sisteregve sülnek, némi pírt is kapjanak. Egy perc elteltével megspriccelem extraszűz olívaolajjal, hozzáadom a zúzott fokhagymát, majd keverve-rázva sütöm még maximum 2-3 percig (nem érdemes túlsütni, mert rágós lesz, olyan, mintha befőttes gumit rágna az ember). Megsózom, megszórom aprított petrezselyemmel, összekeverem és azonnal tálalom. Citrom gerezdeket adok hozzá, meg friss kenyeret, amivel ki lehet tunkolni az isteni szaftot.

*A tintahal tisztításáról itt egy jó kis videó:

Baconos-kakukkfüves sült gomba sajtmártással

A sült gomba az egyik kedvencem. Bébi csiperkéből mindegyik falat kis ízorgia, ezzel az ínycsiklandó parmezános sajtmártással elkészítve lehet laktató főétel egymagában, netán főtt tésztára halmozva (pld. tagliatellével), de körete is lehet egy szelet natúr sültnek. Nem egy kalóriamentes fogás, de valamit valamiért.

Hozzávalók 4 adaghoz:
fél kg bébi csiperke gomba

fél kg bébi barna csiperke gomba

1 ek olívaolaj és/vagy 50 g vaj

100 g füstölt bacon szalonna
1 dl száraz rozé bor
3-4 gerezd fokhagyma
frissen őrölt bors, ízlés szerint
4-5 ág friss kakukkfű
2 dl tejszín
100 g mascarpone
100 g jól olvadó reszelt sajt
50 g frissen reszelt parmezán

A bacont nagyon apróra vágom és egy akkora edényben, amibe majd a gomba is kényelmesen elfér, pörcösre sütöm a zsiradékon. Kiveszem az edényből és félreteszem. A visszamaradt zsiradékon, erős lángon, kevergetve megsütöm a gombát. A cél, hogy süljön, ne párolódjon, akkor lesz igazán jó íze, ha aranybarnára sülnek a gombafejek. Előbb-utóbb levet eresztenek, azt hagyom elfőni, még pirítom pár percig, majd ráöntöm a bort és hagyom, hogy felére redukálódjon. Borsozom, hozzáadom a kakukkfű leveleit és a zúzott fokhagymát, majd ráöntöm a tejszínt és belekeverem a mascarponét. Belekeverem a reszelt sajtot és parmezánt majd hagyom 2-3 percig bugyogva főni, közben a sajt elolvad és mártássá sűrűsödik a szaft, gyengéden körülölelve a sült gombákat.
Rászórom és belekeverem a sült bacon pörcöket, megszórom még pici friss kakukkfűvel és kész, lehet enni!

A gombáért köszönet az AMIGO – a mi gombánknak!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITTmegteheted. Instagramon is követhetsz. 

Pulykasonkás panini

A panini szendvicsek, amit az olaszok a köznyelvben egyszerűen pirítósnak hívnak, bordás betétes szendvicssütőben melegített/pirított két szelet kenyérből áll, amit sonkával és pár szelet sajttal töltenek, alaposan összesütnek és a rádörzsölt fokhagymán kívül minden egyéb mártás, vagy ízesítő nélkül kínálnak. Minőségi alapanyagokból készítve igazán jó, és reggelire, vagy vacsorára tökéletes, ha kevés hozzávalóból kell pár perc alatt összedobni valami finomat.

A képen látható változatot Moscenicka Draga-ban készítettem pár napja, és laktató reggelink volt, amit parti szállásunk teraszán költöttünk el, ahonnan pazar kilátás nyílt az egész öbölre, meg az óvárosra. Némi főtt tojást, koktél paradicsomot és lilahagymát ettünk hozzá.

Hozzávalók:

szeletelt kenyér
szeletelt pulykasonka

jól olvadó, szeletelt sajt

1 gerezd fokhagyma

pici puha vaj

főtt tojás, koktél paradicsom és lilahagyma (opcionális)

Két szelet kenyeret beteszek a bordás betétes szendvics sütőbe és aranybarnára pirítom. Pirított oldalukat bedörzsölöm egy gerezd fokhagymával, és összeállítom a szendvicset. Az első szelet kenyér pirított oldalát megpakolom a szendvics töltelékkel: sajt, pulykasonka, majd megint sajt, ráborítom a másik szelet kenyeret (pirított oldalával befele), majd a szendvics külső oldalait finoman megvajazom. Visszateszem a szendvics sütőbe és hagyom aranybarnára pirulni a külső oldalát is, ami a vajtól még ízletesebb lesz. Háromszögekre vágva azonnal kínálom.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Perzsa fokhagymás-paradicsomos padlizsán, tojással (mirza ghasemi)

Ezt a nagyszerű perzsa ételt Angliában kóstoltam múlt héten, Adél lányom iráni származású barátnője készítette nekünk pazar perzsa vacsorája egyik fogásaként. Ő tojás helyett – hogy Adél (aki vegán) is ehessen belőle - tofuval készítette, hát az is isteni volt, de itthon az eredeti, tojásos verziót próbáltam ki. Grillrácson füstösre sült padlizsánból, jó érett, ízes paradicsomból, rengeteg fokhagymával készítettem, és nem akarom agyondicsérni, de baromi finom! Gyakori vendég lesz az asztalunkon.

Hozzávalók 4 adaghoz:

2 nagy padlizsán

1 evőkanál olívaolaj

1 egész fej fokhagyma

1 kiskanál kurkuma

3 nagy, érett paradicsom

2 evőkanál paradicsompüré

1 csipet cukor

só és frissen őrölt bors

4 nagy tojás

A padlizsánokat nyílt lángon szenesen feketére sütöm, majd ha már foghatóra hűltek, megszabadítom őket a szenes héjuktól, és egy műanyag szűrőben hagyom, hogy a leve kicsepegjen (alternatív megoldásként 220 ° C sütőben 40–45 perc alatt is meg lehet sütni, de így a füstös íz nem lesz benne, pedig ez az egyik alapeleme az ételnek).

Egy nagy serpenyőben, olívaolajon, közepes lángon, lassan megdinsztelem a zúzott fokhagymát. Elkeverem benne a kurkumát, hozzáadom a kis kockákra vágott paradicsomot, a paradicsompürét, cukrot és kb. 15-20 percig főzöm, majd hozzáadom a padlizsán aprított húsát, sózom, borsozom, alaposan összekeverem, és főzöm további 6-8 percig, alkalmanként megkeverve.

Felverem a tojásokat, majd belekeverem az ételbe és kevergetve azt, hagyom a tojásokat megszilárdulni. Ezután hagyom a keveréket 15-20 percig hűlni, mivel langyosan szokás tálalni, lapos kenyérrel (esetleg dió szórással).

Fetás-bazsalikomos dinnyefalatkák

Nem egy Michelin csillagos recept, de a mai kánikula után igazán jól esik ez a pár falat vacsorára. Mint minden olyan ételhez, amihez kevés hozzávaló kell, érdemes a lehető legjobb minőséget választani.

Hozzávalók kb. 30 falatkához:

1 másfél ujjnyi vastag szelet görögdinnye
1 darab fetasajt (kb 100 g)
friss bazsalikom
extraszűz olívaolaj
balzsamecet

A dinnyét falatnyi kockákra, a fetát picit kisebb kockákra vágom. A dinnyekockák tetejére egy-egy bazsalikomlevélkét teszek, rá egy-egy kocka fetát, majd mindegyikbe fogpiszkálót szúrok. Spriccelek az egészre egy kis olívaolajat és balzsamecetet. Frissen tálalom.

Pácolt déli tőkegomba

A déli tőkegomba az egyik kedvencem. Már a rómaiak és a görögök is nagyra becsülték, kitűnő ízű étkezési gomba, mely változatosan elkészíthető. Előételnek szánva, ezúttal pácolt gombát készítettem belőle.

Hozzávalók:

25 dkg déli tőkegomba

2 evőkanál olívaolaj + a tetejére

1 kis fej (salotta)hagyma

2 gerezd fokhagyma

1-1 kiskanál morzsolt oregánó, kakukkfű és bazsalikom

fél dl száraz fehérbor

só és frissen, durvára őrölt bors

1 kiskanál sötét, melaszos nádcukor

2 evőkanál fehérborecet

A déli tőkegombát levágom a tönkjéről úgy, hogy 1-2 cm-es szára maradjon (egyéb tisztítást nem igényel). Egy serpenyőben 2 evőkanál olívaolajon üvegesre dinsztelem az aprított hagymát, a zúzott fokhagymával együtt. Rádobom a déli tőkegombát, megszórom az oregánóval, kakukkfűvel és bazsalikommal, felöntöm a borral, sózom, tekerek rá durvára őrölt borsot és kevergetve pár percig párolom. Megszórom a nádcukorral, majd ha elolvadt, meglocsolom a borecettel és jól összekeverem.
A gombát csatos üvegbe szedem a levével együtt (jó, ha ellepi), majd olívaolajat öntök a tetejére. Lezárom, és miután kihűlt, hűtőszekrényben érlelem pár napot, majd 1-2 héten belül elfogyasztom. Ha hosszabb tárolásra szánom, vizes dunsztban hőkezelem.

A gombáért köszönet az AMIGO – a mi gombánknak!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITTmegteheted. Instagramon is követhetsz. 

Zöldséges, fűszeres pulykamell

Ilyen fajta zsebes megoldással töltött húst készítettem korábban is, ám ez a pulykamell filé, amit ízletes zöldfűszeres páccal kentem be töltés és sütés előtt olyannyira finom és szaftos lett, hogy bekerült azonnal a repertoárba. Ha fél óra alatt kell olyat tenni az asztalra ami nem csak finom, hanem szemet gyönyörködtető is, ezt ajánlom!

Hozzávalók:

1 darab pulykamell filé

2-3 evőkanál extra szűz olívaolaj

1 evőkanál apróra vágott kapor

fél citrom leve

kis csokor apróra vágott petrezselyem

1 fej hagyma

20-25 dkg füstölt mozzarella sajt

fél cukkini és padlizsán, szeletelve
fél citrom, vékonyra szeletelve

1 paradicsom, szeletelve

só és frissen őrölt bors

0,5 dl száraz fehérbor

A húst 2-2,5 centinként bevágom úgy, hogy az alján nem vágom át teljesen, így tölthető „zsebek” keletkeznek benne. Egy kis tálban összekeverem az olívaolajat, a citromlevet, az aprított kaprot, petrezselymet és a zúzott fokhagymát. Ezzel a keverékkel fűszerezem a húst kívül-belül, megszórom sóval, borssal, és minden „zsebbe” teszek szeletelt hagymát, padlizsánt, cukkinit, paradicsomot és citromszeletet. Olívaolajjal kikent sütőtálba teszem, a tetejére szórom a reszelt sajtot, aláöntöm a bort és 200 Celsius-fokra előmelegített sütőben sütöm 25-30 percet, ezalatt a sajt is ráolvad és enyhén megpirul. Salátával tálalom.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Barna csiperkés, újhagymás csirkemell

Május eleje óta nagyon odafigyelek arra, mit, és főleg mennyit eszem. Szigorúan mérek mindent, számolom a kalóriákat, és igyekszem laktató, de alakbarát fogásokat készíteni. Az alábbi egytálétel is ebben a koncepcióban készült, az Amigo, a mi gombánk bébi barna csiperke gombájával.

Hozzávalók 4 adaghoz:
1 csirkemell filé
1 csokor újhagyma
250 g bébi barna csiperke
2 evőkanál olívaolaj
kis csokor petrezselyem
pár szál friss kakukkfű
pár csepp citromlé
só és frissen őrölt bors

A csirkemellet falatnyi darabokra kockázom, sózom, borsozom, majd fehéredésig pirítom az olívaolajon. Kiszedem az edényből és a visszamaradt ízes zsiradékon megsütöm a negyedelt gombát, a felszeletelt újhagymával együtt. Ha a gomba is megsült, visszateszem az edénybe a csirkemell kockákat, összekeverem a sült hagymás gombákkal, csepegtetek rá kevés citromlevet és rászórom a kakukkfű levélkéket, meg az aprított petrezselymet. Natúr rizskörettel, vagy zöldsalátával tálalom, de magában is igazán finom, alacsony kalóriatartalmú ebéd.

Gombás töltött karalábé (vegán)

Örök nyári kedvenc, jó kaprosan és csomborosan. Ezúttal nem a hagyományos, darált húsos változat, hanem egy húsmentes, vegán változatot főztem, ami barna csiperkegombával készült és legalább olyan finom még nekem, húsevőnek is, mint a gyerekkori kedvenc.

Hozzávalók:
4 nagy, vagy 6 kisebb karalábé
fél kg barna csiperkegomba
1 ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma

l dl rizs
só, frissen őrölt bors

3 gerezd fokhagyma

1 csokor friss petrezselyem
1 csokor friss kapor

1 kiskanál morzsolt csombor

1 l könnyű zöldség alaplé
3 dl natúr növényi joghurt (vegán)

A hagymát megpucolom, felaprítom, és az olajon megdinsztelem. Ha már üveges, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a megmosott rizst, ízesítem sóval, borssal. Addig kevergetem, míg a rizs üveges nem lesz, ekkor leveszem a tűzről és hagyom hűlni. A töltelékhez  a gombát felszeletelem és jól felhevített száraz serpenyőben rázogatva karamellizálódásig sütöm, majd összekeverem a hagymás-fokhagymás rizzsel, aprított kaporral, petrezselyemmel és a csomborral. A karalábét meghámozom, kivájom és betöltöm a töltelékkel. Ha marad töltelék, azt egyszerűen golyókká formázom, és az edénybe teszem a töltött karalábék mellé, amiket egy akkora lábosba teszek a kivájt forgácsokkal együtt, amekkorában kényelmesen elférnek. Öntök rájuk annyi alaplevet amennyi épp ellepi (ha nincs elegendő alaplevem, vízzel kiegészítem), sózom, tekerek rá borsot, majd fedő alatt puhára párolom. A töltelék golyók – mivel nem tettem bele tojást, vagy egyéb „kötőanyagot” – sajnos szétesnek főzés közben, de sebaj, majd ezzel sűrítem be a mártást. Ha már puhák a karalábék, kiveszem őket az edényből, a visszamaradt rizses-gombás pároló léhez adom a vegán joghurtot, botmixerrel simára turmixszolom az egészet, majd visszahelyezem a töltött karalábékat a mártásba. Friss zöldfűszerrel díszítve tálalom.

A gombáért köszönet az AMIGO – a mi gombánknak!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Bolognai pulykaragu

Szeretek ráérősen főzni. Szeretem megadni a módját, a lehető legjobb alapanyagokat használni, megadni a kellő időt az elkészüléshez és a végén elégedetten hümmögve megállapítani, hogy igen, ez minden egyes percét megérte.
 Az alábbi bolognai ragu ilyen ráérősen készült. Az olasz konyha szentháromságával, sofrito-val indítottam (nagyjából azonos mennyiségű hagyma, sárgarépa és angol zeller), majd ha már minden hozzávaló benne volt, hagytam jó két órán keresztül pöszörögve főni, mielőtt egy része nászra kelt a pár perc alatt al dente-re főtt friss tagliatelle-vel, másik része pedig cannelloni töltelékeként került a sütőbe jóféle házi tésztaszószommal leöntve, bivalymozzarella szeletek óvó takarása alatt.

Hozzávalók egy 4 adagos tésztaételhez:
1 evőkanál olívaolaj
1 nagyobb fej vöröshagyma
1 nagyobb, vagy két kisebb sárgarépa
2 szál angol zeller

2 gerezd fokhagyma, zúzva
500-600 g darált pulyka felsőcomb (az eredeti bolognai ragu marha, netán sertés hússal készül)
1 -1,5 dl vörösbor
500 ml passzírozott paradicsom (passata)
2-300 ml (hús)alaplé
só, frissen őrölt bors
kis csokor friss bazsalikom és oregánó

A hagymát, sárgarépát megpucolom, majd “brunoise” – ra (2-3 mm – es kockákra) vágom, és kevergetve megpirítom a felhevített olívaolajon. Rádobom a zúzott fokhagymát, majd ha megérzem az illatát, hozzáadom a darált húst és azt is megpirítom. Ráöntöm a vörösbort, majd ha már elfőtte az alkoholtartalmát, ráöntöm a passzírozott paradicsomot és az aprított zöldfűszereket. Sózom, borsozom és lassú tűzön, néha megkeverve kb 2 órán át pöszörögve főzöm, az elfőtt folyadékot - ha szükséges - alaplével pótolom.
A végeredmény egy gazdag ízű, sűrű mártás-szerű ragu, aminek az ízével egyszerűen nem lehet betelni.

Ha kész a ragum, többféleképpen tálalhatom:
- bőséges mennyiségű, lobogva forró sós vízben al dente-re főzök 4 -6 főre fél kiló friss tagliatelle (széles metélt) tésztát, majd a raguba szedem, és jól összekeverem. Frissen reszelt parmezánnal megszórva tálalom
- tölthetem száraz cannelloni tésztába, amit enyhén kiolajozott sütőedénybe sorakoztatok, leöntöm 4-5 dl fűszeres paradicsomszósszal, betakarom vastagabbra szeletelt (bivaly)mozzarella szeletekkel és betolom a 180 Celsius-fokra előmelegített sütőbe míg a sajt a tetején szépen megpirul (ez kb 30-35 perc)
- használhatom lasagne-hoz, bechamel mártással és mozzarellával
- használhatom feltétnek pizzához, vagy meleg szendvicshez

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Baconos krumplirózsák

A Pinteresten jött szembe a receptvideója ezeknek a gyönyörűségeknek és vacsoravendégeinknek el is készítettem. Ízlett mindenkinek, a lányom meg úgy jellemezte a látványát, hogy „Anya, ez sex on a plate” J

Hozzávalók 6 darabhoz:
18 szelet füstölt, vékonyra szeletelt bacon
3-4 db közepes méretű (új)krumpli
1 evőkanál olívaolaj
1-1 kiskanál szárított (vagy friss) kakukkfű és rozmaring
só és frissen őrölt bors
granulált fokhagyma (opcionális)
muffin sütőforma

A krumplit megmosom és nagyon vékonyra szeletelem, egy tálba teszem, rálocsolom az olívaolajat, rászórom a sót, borsot, kakukkfüvet és rozmaringot és jól összekeverem, hogy lehetőleg minden krumpli szelet mindkét oldalára kerüljön olaj és fűszer.

Minden darabhoz kiterítek 3 szelet bacont és kirakom a krumpli szeletekkel úgy, hogy kissé fedjék egymást, megszórom granulált fokhagymával (ez akár el is hagyható), majd szorosan feltekerem az első szelet bacont, folytatva a másodikkal és harmadikkal (lásd a fenti videóban), így akkora „rózsa” keletkezik, ami belefér és nagyjából ki is tölti a muffinsütő forma mélyedéseit (amiket előzőleg a biztonság kedvéért vékonyan kiolajoztam, de lehet, hogy fölösleges, mert a baconból úgyis sül ki zsír). Ha kész mind a hat rózsám, a muffin sütő formát betolom a 180 Celsius-fokra előmelegített sütőbe 35-40  percre, ameddig a rózsák szélei megpirulnak, de nem égnek meg. Tálaláskor megszórom valamilyen friss zöldfűszerrel (a képen friss, apró levelű bazsalikommal), esetleg reszelek rá némi parmezánt.

Még finomabb a mellé kínált pesztós joghurtmártogatóval, amit úgy készítek, hogy egy fél pohár görög joghurtba elkeverek 1-2 teáskanál zöld pesztót.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Zöld(ség) juice

Egy nagyon zöld juice készült ma, csupa zöld zöldségből, a kertből frissen szedett fűszernövényekkel ízesítve. Igazán finom, és bár én reggelire fogyasztottam, akár levesként is bevetném bármelyik kánikulanapon. A préselés után visszamard szárazanyagból – hogy a rostbevitel is meglegyen – jó szokásomhoz híven rántotta készült (forró serpenyőben pár csepp olívaolajon, pár percig kevergetve dinszteltem a préselés után visszamaradt zöldség „szárazanyagot”, majd összesütöttem 2 felvert tojással).

Hozzávalók:
1 kígyóuborka (vagy 2-3 fürtös uborka)
fél szál szárzeller
1 újhagyma
1 negyed fej kelkáposzta
friss bazsalikom, oregánó, lestyán, és fodros petrezselyem, összesen egy kis csokorra való

A hozzávalókat megmosom, mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva, max. 24 órát tárolom a hűtőszekrényben.

Fenti mennyiségből 600 ml juice lett.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Süngomba steak

Megtaláltam a tökéletesen húsízű vegán mennyországot! Süngombának* hívják.
Ha csak úgy elém tennék, és nem tudnám mit eszem, azt mondanám, hogy egy istenien szaftos fiatal borjúhússal kényeztetnek. Élvezet volt minden egyes falatja és egy 150 grammos csomagból készült „steak” egyik kedvenc Ottolenghi salátámmal tálalva nem csak kalóriaszegény és diétás, de kiadós és mennyei ebédem volt.

A süngombát szinte füstölésig hevített vasserpenyőben érdemes sütni, minimális zsiradékon (én olívaolajat használtam). Az állaga nekem leginkább egy Szent Jakab kagylóra emlékeztet, és annyira jó az íze, hogy extra fűszerezést nem igényel.
A vastagabb gombákat mosás nélkül (különben megszívná magát vízzel), vízszintesen elfelezve helyezem a forró serpenyőbe és a gombák tetejére egy nehezebb lábast teszek, ezzel enyhe nyomást gyakorlok rájuk, kvázi picit kilapítom őket. 2 percig sütöm mindkét oldalát, majd finoman sózom, borsozom és oldalanként további 2 percig sütöm, közben levet enged, ami el is párolog a magas hőtől és pörk anyag képződik a gomba felületén, ami tovább fokozza a steak feelinget. Salátával körítve azonnal tálalom.

*A süngomba – más néven oroszlánsörény gomba, majomfejgomba,  yamabushitake vagy Pom-Pom blanc, egy ehető gombafaj a galambgomba alkatúak közül (latin neve: Hericium erinaceus, angolul: Lion's Mane mushroom) Mikróbaellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású, csökkenti a vérzsír- és vércukorszintet, a hagyományos kínai gyógyászatban pedig gyomor- és bélbántalmak (gyomorfekély, reflux, gyulladásos bélbetegségek), valamint ideggyengeség és általános kimerültségi állapot kezelésére, de depresszió csökkentésére is használják. Esszenciális aminosav tartalma átlagon felüli, a 19-ből 16-ot , azaz majdnem az összes, az ember számára nélkülözhetetlen aminosavat tartalmazza. Itthon a Bio-Fungi Kft forgalmazza, kapható a METRO és Auchan áruházakban.
A gombáért köszönet az AMIGO – a mi gombánknak!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Cékla-uborka-rebarbara-narancs juice

Kellemesen savanykás, igazán jóízű reggeli juice született ebből a pár hozzávalóból a lassú présem* segítségével.

Hozzávalók:
1 nagy narancs
1 kígyóuborka
fél citrom (vagy lime)
fél szál rebarbara
1 cékla

A hozzávalókat megmosom, a citromot, céklát és narancsot meghámozom, mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva, max. 24 órát tárolom a hűtőszekrényben.

Fenti mennyiségből 900 ml juice lett összesen 211 kcal, 7 g fehérje, 47 g ch, 1 g zsír volt benne.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Könyvajánló: Házi kenyerek, péksütemények

Ha hozzám hasonlóan szereted tudni, mit eszel, és kerülöd az adalékokkal teletömött péktermékeket, akkor a Cser Kiadó gondozásában nemrég megjelent Házi kenyerek, péksütemények című könyv tökéletes eszköz arra, hogy végre bátrabban kezdj el otthon kenyereket, és péksüteményeket sütni a saját, és családod örömére.

Sok, jobbnál-jobb kenyeres könyv van a piacon, ez mégis különleges. Nekem egyből szimpatikus volt, mert tele van olyan receptekkel, amiket elolvasás után azonnal ki akartam próbálni.
Rusztikus zsemlék és zöldséges bagettek, édes és sós péksütemények, kreatív, különleges kenyerek receptjei sorakoznak a könyvben az alapvető tudnivalók után.

Fázisfotók segítségével új formázási technikákat sajátíthatunk el és szuper ötleteket kapunk a különböző sós, pikáns, édes és zöldséges töltelékekre is. Biztos vagyok benne, hogy még azok is találhatnak benne új ötleteket, akik már a kisujjukból rázzák ki a kenyérsütés tudományát. 

Sütöttél már csalános kenyeret? És káposztás bagettet? Na, az ilyen ötletektől jövök én lázba, ha kézbe veszem ezt a könyvet.

Megismerhetjük a gabonafajtákat, a lisztek tulajdonságait, megtanulhatjuk a kovászkészítést és azt is, mikor érdemes szárított élesztőt használnunk.  Megtanulhatjuk a tésztakészítést lépésről lépésre és egyfajta szemléletre tanít, azzal bíztatva, hogy kísérletezzünk bátran a tésztákkal és töltelékekkel. Hétköznapokra és ünnepekre való egyszerű receptekkel, hasznos sütési tanácsokkal és ötletekkel is ellát a két szerző - Ingrid Fröhwein és Eva Maria Lipp, akinek tejtermékes könyvét is szívesen forgattam.

Kedvezményesen itt lehet megvásárolni a könyvet.

Ingrid Fröhwein - Eva Maria Lipp - Házi kenyerek, péksütemények

Cser Kiadó, 2019
104 oldal
2995.-Ft

Levendula zselé (cukormentes)

Cukormentes, mivel nem cukorral készült, mert minimálisra redukáltam a cukorfogyasztásunkat és igyekszem –amit lehet – másképp megoldani. Jó ideje természetes stevia édesítőt használok, ami 4X édesebb a cukornál, jól oldódik hideg vízben is és nincs mellékíze. Nem olcsó, de valamit valamiért… A levendulát meg szeretjük és idén is volt nyílt nap szüretelési lehetőséggel a csodás kiskőrösi levendulásban, így készülhet idén is szörp, levendulás cukor, levendulás vaníliafagylalt, meg ez a zselé.
A zselé a szörpkészítéssel szorosan összefügg, ugyanis nem más, mint a kellemes édességűre hígított, majd pektinnel besűrített levendulaszörpöm egy része, amit palacsintába, desszertekbe, fagylaltra téve használok majd el.

Hozzávalók:
levendula szörp

víz

pektin, vagy lekvárzselésítő

csírátlanított, kisméretű üvegek, jól záródó tetővel

A töményen nagyon intenzíven levendula ízű szörpöt vízzel kelelemes édességűre hígítom, felforralom és belekeverem a pektint, vagy lekvár zselésítőt (amiből annyit használok, mintha gyümölcslekvárt főznék). 2-3 percig forralom, majd csírátlanított* üvegekbe öntöm. Az üvegeket lezárom, pár percre fejtetőre fordítom, majd száraz dunsztban (plédek között, egy kosárban) hagyom lassan kihűlni. Másnap-harmadnap mehetnek a kamrapolcra, de felbontás után hűtőben tárolom, mert nincs benne semmi tartósítószer és szoba hőmérsékleten pár nap alatt megromlana. Ugyanúgy és ugyanarra használom, mint bármelyik lekváromat.

* a szörpös üvegeket nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom 15-20 percre. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Könyvajánló: Házi készítésű tejtermékek

Tavaly tavasszal elvégeztem egy sajtkészítő tanfolyamot Kecskeméten, így különösen örültem mikor rátaláltam a Cser Kiadó gondozásában nemrég megjelent Házi készítésű tejtermékek című könyvére.

A szerzők  - Eva Maria Lipp  és Eva Schiefer - maguk is lelkes háziasszonyok, lépésről lépésre elmagyarázzák, hogyan készíthetünk friss termelői tejből mindenféle házi tejterméket. A pontos leírások és a fotók borítékolják a sikert.

Az alapismeretek elsajátítása után megtudhatjuk, hogy készítsünk finom aludttejet, joghurtot és kefirt, túrót és friss sajtokat, lágy,- és kemény sajtokat, írót és natúr, vagy ízesített vajakat.
Ötletes recepteket is találunk a könyvben, melyek az elkészített tejtermékeket használják alapanyagul.

Ha kacérkodsz a saját készítésű joghurt, kefir, túró vagy sajt készítésével, ez a könyv nagy segítséget nyújthat! Nincs más tennivaló, mint találni egy megbízható, jó minőségű teljes tejet értékesítő gazdára, beszerezni néhány eszközt és alapanyagot és már indulhat is az adalékanyagoktól mentes tejtermékek otthoni készítése.

Kedvezményesen itt lehet megvásárolni a könyvet.

Eva Maria Lipp - Eva Schiefer - Házi készítésű tejtermékek

Cser Kiadó, 2019
104 oldal
2995.-Ft

Reggeli zöldség juice

Nemrég vettem egy slow juicert* (lassú prés), és reggelente egy-egy finom zöldség-gyümölcs juice-al kezdem a napot. Nagylányom évek óta használ ilyet és sok jó tanácsot kaptam tőle, többek között azt, hogy ideális esetben a juice 80% zöldségből, max 20% gyümölcsből álljon, különben hirtelen megemeli a vércukor szintem és farkaséhes leszek utána. Már több receptet kipróbáltam és nagyon elégedett vagyok, az új gépem klasszisokkal jobb eredményt produkál, mint a hagyományos gyümölcsprés.
Rendszeresen jelentkezem majd hasonló receptekkel, akit érdekel, figyelje az oldalt, vagy kövessen Instagramon, illetve facebookon.

A mait ne a színe alapján ítéljük meg, mert a szerény kinézet mögött csábító ízek rejtőznek. Nyáron, jégkockával tálalva leves helyett fogjuk szürcsölni.

Hozzávalók 3-4 adaghoz:
2 közepes méretű kígyóuborka
1 sárgarépa

1 zöldpaprika

kis csokor friss bazsalikom

1 nagy húsos paradicsom

1 újhagyma

250 g friss spenót

A hozzávalókat megmosom, a zöldpaprikát kicsumázom, mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva tárolom a hűtőszekrényben. 24 órán belül igyekszem elfogyasztani.

A „szárazanyagot” sem dobom ki. Egy következő étkezésnél, tapadásmentes serpenyőben, egy csepp olívaolajon megdinsztelem, sózom, borsozom, öntök rá két felvert tojást és isteni zöldséges rántottát sütök belőle.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.

Könyvajánló: Erdők-mezők gombái

Gyerekkoromban sokat gombásztunk a szüleimmel a mezőségen. Mostanság – mivel kevés gombát ismerek fel nagy biztonsággal - leginkább tavasszal szedünk kucsmagombát, így nagyon örültem a Cser Kiadó gondozásában megjelent gyakorlatias útmutatónak, az Erdők-mezők gombái könyvnek, mely a Magyarországon megtalálható, feltűnő, elsősorban közepes és nagy termetű fajokat mutatja be, amelyekkel az erdőt, mezőt járva gyakran találkozhatunk. Valamennyi étkezési szempontból fontos gomba és mérgező párja is szerepel a könyvben, továbbá megtalálható a hivatásos szakellenőri tanfolyamokon oktatott összes gombafaj is. 

555 gombafaj kerül ismertetésre, ebből 371 színes felvételen is. A gombákat természetes élőhelyükön, a lényeges bélyegeket kiemelve, gyönyörű fotókkal illusztrálva mutatja be a könyv, melynek belső borítóján rajzos, szemléletes ábrák könnyítik meg a gombafajok beazonosítását, a legfontosabb gombacsoportok elkülönítését. 

Az egyes gombafajok leírása tömör és lényegre törő. Határozás szempontjából a legfontosabb tulajdonságokat vastag betűvel kerültek kiemelésre. A leírások melletti ikonok egyértelműen jelzik a gombák étkezési értékét, gyógyhatását, árusíthatóságát, védettségét, előfordulási helyét és idejét. Külön ikonnal hívják fel a figyelmet a hasonló gombafajok oldalszámára.

A könyv mindazoknak ajánlott, akik kedvet éreznek a hazai gombafajok alapos, biztos megismeréséhez. Valamennyi gombagyűjtő és természetjáró fontos, és praktikus segédeszköze.

Kedvezményesen itt lehet megvásárolni a könyvet.

Locsmándi Csaba Vasas Gizella -Erdők-mezők gombái

Cser Kiadó, 2019
396 oldal
4495.-Ft

Pulykasonkás tortilla tekercs (wrap)

Útravalónak, tízórainak, irodai ebédnek, vagy - mint a képen – felszeletelve remek vendégváró. A tölteléke lehet bármi, amit szeretünk. Kenhetjük majonézzel, avokádókrémmel, vagy hummusszal, tehetünk bele reszelt, vagy szeletelt sajtot, felvágottat vagy maradék sültet, zöld salátát, vagy egyéb zöldséget.
A tortillát készíthetjük házilag, vagy vehetjük készen (én mindig tartok itthon egy csomaggal, jól jön, ha elfogy a kenyér, vagy azonnal pizzát ennénk).
A mostani változatba zöldfűszeres túró (cottage cheese) és finom pulykasonka került.

Hozzávalók fejenként:
1 tortilla lap
zöldfűszeres cottage cheese
újhagyma zöldje
pulykasonka
kaliforniai paprika, csíkokra vágva

A tortillalapot megkenem a túrókrémmel, megszórom a felszeletelt újhagyma zöldjével, betakarom pulykasonka szeletekkel, ezekre helyezek egy sor kaliforniai paprikát csíkokra vágva és szorosan feltekerem. Frissentartó fóliába csomagolom és hagyom a hűtőben egy órát, hogy összeérjenek az ízek, majd bedobom az úti csomagba, vagy - ha vendégvárónak szánom - ujjnyi vastagra felszeletelem és tálra rendezve kínálom. Jó kis partykaja.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Egyszerű spárga krémleves (vegán)

Kedvenc ételeimet megpróbálom a lehető legdiétásabban elkészíteni. A napokban főztem ezt az egyszerű, ám annál finomabb spárga krémlevest, aminek egy adagja alig több, mint 100 kcal és került bele a gyönyörű Violetta fajtájú spárgából is.

Hozzávalók 2 adaghoz:

500 g zöld/lila spárga (tisztítva mérve)

1 evőkanál (10 g) olívaolaj

60 g aprított vöröshagyma

só és frissen őrölt bors, ízlés szerint

kb. 350 ml víz, vagy zöldség alaplé
pár csepp frissen facsart citromlé
pár szál friss petrezselyem és snidling virág a tálaláshoz

A spárga kemény végét egyszerűen lepattintom, ott fog eltörni, ahol már nem fás. Megmosom, lecsepegtetem, majd 1-2 cm-es darabokra vágom, és a rügyet félreteszem a tálaláshoz, levesbetétnek. Az apróra vágott hagymát üvegesre dinsztelem az olívaolajon, majd hozzáadom a spárgát, vízzel (vagy zöldség alaplével) felöntöm, úgy hogy épp ellepje. Fűszerezem sóval, borssal és fedő alatt puhára párolom. Botmixerrel pürésítem, megkóstolom, igazítok az ízén pár csepp frissen facsart citromlével, és ha kell, sóval, borssal. A zsenge nyers rügyekkel, friss petrezselyem zölddel és snidling virággal díszítve tálalom.

Sonkával-sajttal töltött pulykacomb tekercs

Kicsit retro, de igazán finom ebédünk volt ez a töltött pulykacomb. Érdemes jól olvadó sajtot, meg füstölt sonkát tekerni bele, a sülés közbeni kiszáradástól pedig baconnal megvédeni a hústekercset.

Hozzávalók 2-3 adaghoz:

egy pulyka felső combfilé

só és frissen őrölt bors, ízlés szerint

6-8 szelet jól olvadó sajt
4-6 szelet füstölt (fekete erdei) sonka
6 szelet füstölt bacon
1 evőkanál olívaolaj
1 dl száraz fehérbor

1 fej hagyma

pár gerezd fokhagyma

A pulykacomb filét könyvszerűen szétnyitom és finoman kiklopfolom, a lehető legnagyobb téglalapot nyerve belőle, igyekezve, hogy nagyjából mindenütt egyforma vastag legyen. Sózom, borsozom és ráterítem a sajtszeletek felét, majd a sonka szeleteket és ezekre fektetem a maradék sajtszeleteket. Feltekerem, beburkolom a bacon szeletekkel, és sütőtálba teszem. Meglocsolom olívaolajjal, aláöntöm a bort és mellédobom a hámozott, negyedelt hagymát és a fokhagyma gerezdeket. Alufóliával letakarom és betolom a 200 Celsius-fokra előmelegített sütőbe, ahol 45-50 percig sütöm. Ha már puha a hús, leveszem a fóliát és a szaftjával locsolgatva, grill alatt pirosra sütöm. Tálalás előtt hagyom legalább 10 percet pihenni a húst, majd vastagabbra szeletelve, friss salátával tálalom.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.