Vaníliás Meyer lemon curd

Pár éve itthon is tombol a Meyer citrom láz és azt is tudjuk egy ideje, mi az a lemon curd (angol citromkrém).

A Meyer citrom a citromok rollszrojsza. Színe narancssárgába hajlik, felülete fényes és sokkal simább, mint egy közönséges citromé. Kettévágva a héja vékony és puha, egész olyan illatú és ízű mint egy kumquat. Lédús, magvas és jóval édesebb mint a sima citrom.

Hozzávalók kb. 3,5 dl krémhez: 

125 ml friss facsart, átszűrt Meyer citromlé

65 g cukor (ha sima citromlével készítjük, akkor kicsit több)

2 nagy tojássárgája (L vagy XL)

2 nagy egész tojás (L vagy XL)

1 rúd vanília kikapart belseje

1 csipet só

85 g vaj, kockázva

Egy kis lábas fölé teszek egy szitát és a kezem ügyébe készítem, hogy majd tudjam azonnal átszűrni a krémet, ha elkészült. Egy edénybe vizet teszek, a tetejére meg egy keverőtálat, de vigyázok, hogy a keverőtál alja ne érjen a vízbe, így ha már forr a víz, kényelmesen tudok vízgőz fölött főzni.

Kifacsarom a citromok levét, átszűröm, a keverőtálba öntöm, beleteszem a cukrot, a tojássárgáját, egész tojásokat, vanília kaviárt és a csipet sót, majd habverővel alaposan elkeverem. Beleteszem a vajkockákat és takaréklángon folyamatosan kevergetem, míg a vaj el nem olvad. Ha elolvadt, feljebb tekerem a hőmérsékletet és folyamatos kevergetés közben, pár perc alatt sűrű puding állagúra főzöm, majd azonnal a szűrőbe teszem és átpasszírozom (így gyönyörű, krémes és homogén lesz a végeredmény).

Csatos üvegekbe töltöm és ha kihűlt, hűtőszekrényben tárolom, maximum egy hétig.

David Lebovitz receptjét turbóztam fel vaníliával.

Könyvajánló: Rosenstein szakácskönyv

Minden kóser, ami jó.

„A mondat anyai nagyanyámtól származik, aki már gyerekkoromban látta rajtam, mennyire érdekel minden, ami a konyhában történik. A nehezebb időkben nem mindig tudtunk kóser módon étkezni, nagyanyám sajátos „védekező mechanizmusa” volt ez a mondat” - meséli Rosenstein Tibi bácsi, aki szerint az étterem nem csak lakomahely, hanem a lélek és a szellem feltőltődési helye is egyben. És a Rosenstein, a Mosonyi utcában feltétlenül ilyen hely. A béke szigete, ahol képes az ember otthon érezni magát, mert vendégül látják.
A nemrég megjelent kötetben három generáció letisztult, jól követhető receptjei, családi történetek és sok sok családi fotó gyűlt össze. Tibi bácsi a hagyományos kóser fogásokat mutatja be, azokat az ételeket, melyek kedvesek neki, vagy végig kísérték az életét. Benne vannak az emblematikus harcsapacal, pájsli és sólet receptjei meg a nagymamák főzelékei is.

Rosenstein Róbi apja mellett nőtt fel a konyhában és igazi vendéglős lett, a szó legnemesebb értelmében. A „rosensteines” ízeket modern, kreatív formába öltözteti. Az általa összeállított receptsorban ott a kedvenc malacfülsaláta, a libahotdog és a tavalyi gourmet fesztiválon oly nagy sikert aratott flódni sütinyalóka receptje is.

A harmadik részben a családi fogásokat találjuk, némi mediterrán beütéssel, mivel a Rosenstein család rajong az olasz konyháért. Van lasagne, házi focaccia és pizzakenyér, töltött borjúszegy és osso bucco. Kedvenceim a desszertek, de ha  barcheszt akarnék sütni, ahhoz is van recept.  És nem csak ahhoz...

Rosenstein szakácskönyv

Kossuth Kiadó
2014
200 oldal
3.990,- Ft

Hajtogatott töpörtyűs pogácsa

Ilyenkor télen ritkán veszek töpörtyűt, mert kapunk kóstolót a baráti, szomszédi disznóvágásokból. A Nemes Sanyi bácsi töpörtyűje sosem végzi pogácsában, mert annyira finom, hogy meg frissen elcsipegetjük, a többiből meg készül töpörtyűkrém, meg pogácsa.

A hajtogatott fajta időigényesebb, mint az, aminek csak a tésztájába kerül a töpörtyű, de a hajtogatások közötti fél órákban lehet mást csinálni, így a pogácsa készítéssel együtt azért halad más házimunka is. Aki hozzáfog, számítson rá, hogy jó 3,5 óra múlva fogja kivenni a sütőből az első pogácsákat.

Hozzávalók 2 tepsinyi, kb. 50 pogácsához:

60 dkg liszt

10 dkg disznózsír

2 dl tejföl

1 dl tejsavó (vagy friss tej)

1 tojás

16 g parajdi só (más sóból több/kevesebb kellhet)

0,5 dl száraz bor (nálam rozé)

1 kiskanál cukor

7 g szárított élesztő (vagy 30 g friss)

A krémhez:

0,5 kg töpörtyű

1-2 evőkanál száraz bor

só, frissen őrölt bors

A kenéshez: 1 tojás sárgája

A lisztet, disznózsírt, tejfölt, tejsavót (vagy tejet), tojást, sót, bort, cukrot és szárított élesztőt a dagasztógép táljába teszem és rugalmas, sima tésztává dolgoztatom a géppel, majd huzatmentes, meleg helyen, letakarva hagyom 30 percig kelni. Közben elkészítem a töpörtyűkrémet: húsdarálóval, vagy késes robotgépben, 1-2 ek borral kenhetőre darálom a töpörtyűt, majd bőkezűen sózom, borsozom és jól összekeverem. Minek a bor a darált töpörtyűhöz? Kenhetőbb állagú lesz a krém tőle és az ízének sem árt.

Ha letelt a tészta pihenési ideje, lisztezett felületen kb. 1 cm vastagra kinyújtom, megkenem töpörtyűkrémmel, gondolatban a tésztát három részre osztom, jobbról és balról is a középső részre hajtom. Az így kapott csíkot is megkenem töpörtyűkrémmel, majd a tésztát fentről és lentről is visszahajtom. Letakarom egy konyharuhával és hagyom 30 percig pihenni, A nyújtást, töpörtyűkrémmel lekenést és hajtogatást még 2x megismétlem, közte 30 perc pihentetéssel. Végül jó ujjnyi vastagra (kb. 1,5 cm vastagra) kinyújtom, a tetejét éles késsel berácsozom, 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatom, a kiszaggatott pogácsákat sütőpapírral kibélelt tepsire ültetem és hagyom őket 20- 25 percig pihenni (a leeső részeket összegyúrom, kinyújtom, berácsozom, kiszaggatom, mindaddig, míg el nem fogy). Sütés előtt a tojás sárgáját elkeverem egy kortynyi vízzel és ezzel lekenem a pogácsák tetejét, ügyelve, hogy a tojás ne csorogjon le az oldalán. 180-190 fokra előmelegített sütőben kb. 17-20 percig sütöm. Rácson hagyom langyosra hűlni.

Kalácsfelfújt

Karácsony, Húsvét nálunk nincs kalács nélkül. Édesanyám olyan pihe-puha, finom kalácsokat süt, hogy még legalább 20 évet gyakorolhatok, mire a nyomába érnék... Most is sütött az ünnepekre hármat, az utolsó fél kalács meg sehogy sem akart elfogyni...mielőtt megadta volna magát, falatnyira felkockáztam és sütöttem belőle kalácsfelfújtat. Tettem bele csokit, finom házi narancslekvárt és szufléformákban sütöttem egyszemélyes adagokat. Mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána!

Hozzávalók 4 főre:
4 szelet (házi) kalács

3 tojás

3 dl zsíros tejszín (30%-os, NEM főzőtejszín!)

2 evőkanál  kardamomos narancslekvár

1 teáskanál (házi) vanília esszencia

40 g jó minőségű csokoládé

kevés vaj a szufléformák kikenéséhez

A kalácsot falatnyira kockázom, a szufléformákat kivajazom és előmelegítem a sütőt 180 C-fokra.
Felverem a tojásokat, belekeverem a tejszínt, a vanília esszenciát és a narancslekvárt. A kalács kockákkal megtöltöm a szufléformákat (nem egészen tele, csak úgy kétharmadig), teszek mindegyikbe pár fehér-, és étcsoki pasztillát (én ilyet használok, de bármilyen, jó minőségű felaprított csoki mehet bele ) és rákanalazom a tejszínes-tojásos-lekváros keveréket. Mivel nem teszek bele tejet, a végeredmény nem lesz olyan szottyos, hanem kellemesen kanalazható, jó állagú. Cukrot sem teszek bele, mert a narancslekvártól, meg a csokitól a mi ízlésünknek épp elég édes a végeredmény. A szufléformákat egy tepsire teszem (így könnyebb mozgatni) és betolom a sütőbe 25-30 percre. Még langyosan, majdnem keményre felvert tejszínnel tálalom.

BÚÉK 2015!

Egészségben, jólétben, szerelemben, bizalomban, felismerésekben, sokszínűségben, együttműködésben, nagyvonalúságban, érzelmekben, bátorságban, szenvedélyben, odafigyelésben, gazdagságban, tudásban, hitben, nagyszerűségben, könnyedségben, finom falatokban, szabadságban és szólásszabadságban bővelkedő Új Esztendőt kívánok!

Kép innen.

Sonkás-sajtos-mustáros csiga

Reggelire, ha kényeztetni akarjuk a szeretteinket, vendégvárónak, ha csak fél óránk van valamit „produkálni”, vendégségbe, ha nem akarunk üres kézzel menni, vagy akár a szilveszteri svédasztalra. Gyors, fájdalommentes, mutatós és még finom is. Kell ennél több? J

Hozzávalók:
1 tekercs készre nyújtott friss leveles tészta (enyém Lidl beszerzés)
10 dkg hajszál vékonyra szeletelt füstölt sonka

5 dkg jól olvadó sajt (nálam fehér cheddar)

1 evőkanál mustár (bármilyen)

Letekerem a készre nyújtott  leveles tésztát, megkenem mustárral (itt van lehetőség némi villantásra, mert más-más lesz a végeredmény magos mustárral, dijoni csípőssel, vagy pld. szedermustárral. Betakarjuk a leveles tésztát vékony füstölt sonka szeletekkel, majd reszelünk rá sajtot. Bejgliszerűen feltekerjük, majd egy éles késsel a rudat kb, másfél cm vastag szeletekre vágjuk. Sütőpapírral bélelt (akár azzal, amin a leveles tészta volt) tepsire sorakoztatjuk a csigákat, egymástól 2-3 ujjnyi távolságra, majd betoljuk a 220 Celsius-fokra előmelegített sütőbe 18-22 percre. Langyosan az igazi.

Ezzel a könnyű kis csigával kívánok minden olvasómnak sikeres, boldog új esztendőt, 2015-ben teljesüljön minden kívánságotok! BÚÉK!

Könyvajánló: Jamie 15 perces kajái

Jamie Oliver ismét fakanalat ragad és még nagyobb kihívás elé állítja magát: 15 perc alatt elkészít egy ebédnek, vagy meleg vacsorának beillő főfogást gyakorlatilag a nulláról, azaz nyers alapanyagokból. A tv sorozatát elnézve, nem lehetetlen küldetés, ha rendelkezel az alapvető, szükséges konyhai felszereléssel és a kamarpolcod is rendesen fel van töltve (az „alapkészlet” beszerzése még Pesten is igényel majd némi utánajárást, de megéri). Jamie megtanít a munkaszervezésre, megtanít gyorsnak és produktívnak lenni a konyhában, mindezt a tőle megszokott laza stílusban.
A kézzel kevert salátái, a deszkán tálalt ételei mutatósak, színesek, gusztusosak és ezúttal arra is külön figyelt, hogy minél egészségesebben főzzön, alacsony zsírtartalmú alapanyagokból (a könyv végén minden receptre kitérő dietetikai információkat is találunk).
Az ételek nagyrésze mediterrán és keleties ízvilágú, a könyvben vannak csirke, marha, sertés, bárány és halból készül fogások (minden esetben salátával és körettel), van tészta, leves és szendvics, meg ínycsiklandozó vega fejezet (engem ez hozott lázba leginkább, pedig húsevő vagyok). Külön élvezet a reggeli fejezet, az ötletes melegszendvicsekkel, pazar gyümölcssalátákkal és szuper smoothiekkal.
„Ha a 30 perceseket szeretted, ettől el fogod dobni az agyad.” állítja Jamie. És tényleg!

Jamie Oliver - Jamie 15 perces kajái
Park Könyvkiadó
2014
288 oldal
6900.-Ft

Könyvajánló: Hegyi Barbara - Alkalomadtán

„Szeretném, ha ez a – most még igazán szép – szakácskönyv hamarosan szamárfülesen, zsírtól, olajtól foltosan, szafttól pecsétesen, mártásoktól tarkítva élné konyhai életét, mindig a kezük ügyében. Valahol a tűzhely és a konyhaasztal között. Kívánom, hogy legyenek maszatos ujjlenyomatok az oldalain, és lapjai közül cukor, prézli – netán quinoa – hulljon alá. Mert ez a könyv azoké, akik éppen annyira nem szakácsok, mint én. Akiknek a főzés öröm, alkotás, kreativitás, játék, élvezet, fantázia. Azoké, akik „fellépnek” a konyhában, hogy főztjükkel sikert arassanak, és a tapsra még mosogatás közben is szívesen gondolnak vissza.” üzeni Hegyi Barbara.

Második szakácskönyvében olyan menüsorokat állított össze, melyeket egy-egy rendkívüli vagy teljesen hétköznapi alkalom ihletett. A hagyományos ünnepeken kívül böjtre, váratlan vendégre, csajbulira, szexi reggelire, gyerekbulira, vagy akár egy esős vasárnapra is meríthetünk ötletet belőle. Ha könnyen beszerezhető alapanyagokból gyorsan elkészíthető egyszerű, finom ételekre és jó hangulatú ételekre vágyunk, az Alkalomadtán mindig kapóra jön. Ám engem nem csak a receptek, hanem a minden menü előtt lévő kis történet, „szösszenet” fogott meg.
Mindegyik családi történet, jó volt olvasni, nagyon.

Hegyi Barbara - Alkalomadtán
Park Könyvkiadó
2014
280 oldal
5500.-Ft

Sütőtök krémleves sült vargányával és parmezánnal

Igazán ünnepi, gazdag ízű krémlevest készítettem Karácsonyra, a nagy családi ebédre. Ez már a sokadik fajta sütőtök krémlevesem, de eddig ez a legfinomabb. Ha sütőtök krémleves készítésre adnád a fejed, javaslom, ezzel kezd J

Hozzávalók 4-6 főre:
egy kb. 1 kg-os sütőtök

1 fej fokhagyma

pár ág friss rozmaring

5 evőkanál olívaolaj

egy fej vöröshagyma

késhegynyi reszelt szerecsendió

5 dl (hús)alaplé
5 dkg frissen reszelt parmezán sajt

2 dl tejszín
só, frissen őrölt fekete bors

4 db (fagyasztott) vargánya gomba

A sütőtököt vízszintesen elfelezem, kikaparom a magjait, a két fél tököt tepsire teszem, enyhén sózom, borsozom. A fokhagymát pucolatlanul vízszintesen elfelezem és néhány rozmaring ággal együtt a tök üregébe teszem, meglocsolom pici olívaolajjal és 160-170 fokos sütőben 45-50 percig sütöm. 

A tök üregébe ezalatt jó sok folyadék gyűlik össze, ezt gondosan kikanalazom és félreteszem.
A hagymát megtisztítom, finomra aprítom és egy fazékban, a maradék olívaolajon megfonnyasztom. A sült tök húsát kikaparom a héjából és hozzáadom a hagymához, a félretett lével, meg a héjukból kinyomkodott sült fokhagymagerezdekkel együtt. Fűszerezzem egy kevés reszelt szerecsendióval, hozzáadom a reszelt parmezánt, felöntöm kb. 5 deci alaplével (Gordon eredetileg füstölt sonka főzőlevét öntötte rá, így ha lenne kéznél, azt használjuk). Kb. tíz percig kis lángon forralom, majd botmixerrel pürésítem, hozzáadom a tejszínt, jól elkeverem és ha szükséges, még sózom.

Közben felszeletelem a vargányát  és egy forró serpenyőben, olívaolajon megpirítom, finoman sózom, borsozom. (ha fagyasztott gombából készítem, akkor azt félig fagyosan kezdem pirítani)
A levest a sült gombával és durvára reszelt (vagy szeletelt) parmezánnal díszítve tálalom.

Gordon Ramsay receptje alapján.

A tökéletes mákos bejglim

Volt családi receptem, de a bejglim nem mindig sikerült úgy, ahogy szerettem volna. Volt, hogy kirepedt akkor is, ha megszurkáltam, a tésztája kicsit száraz, fojtós. Nyáron elkészítettem anyósom békebeli pozsonyi kiflijét és annyira jó állagú volt a tészta, hogy akkor eldöntöttem, e recept alapján sütöm a bejglit is. És akkor is, ha önfényezésnek hat, azt kell mondanom, hogy végre TÖKÉLETES bejgliket sütöttem. Nem repedt ki egyik sem, a tészta és a töltelék sem száraz, mesésen márványos, egyszerűen hibátlan. Disznózsírt nem használok amúgy, de ezt nem készíteném mással.

Hozzávalók 4 rúd bejglihez:

90 dkg liszt

30 dkg disznózsír

10 dkg cukor

csipetnyi só

2 dkg élesztő

2 dl tej

3 tojás sárgája

1 tojás a kenéshez

A mákos töltelékhez 40 dkg darált mákot fél liter tejjel, ízlés szerint édesítve (cukorral vagy mézzel), 1 citrom frissen reszelt héjával és egy-másfél dl rummal 20-25 perc alatt, gyakori kevergetés mellett krémesre főzöm, majd hagyom kihűlni.

A lisztet elmorzsolom a zsírral. Az élesztőt egy kiskanál cukorral elkevert langyos tejben hagyom picit felfutni, közben a tojássárgáját habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom az élesztős tejjel együtt a lisztes keverékhez és alaposan összegyúrom. Letakarva fél órát pihentetem. Fél óra elteltével a tésztát négy fele osztom és egyenként, téglalap alakúra, fél cm vastagra kinyújtom. A tészta jó zsíros, nem ragad, így lisztezni nem kell sem alá, sem a sodrófát. A kinyújtott tésztára rákenem a máktöltelék egynegyedét, és elegyengetem. A tészta két oldalát picit visszahajtom, majd az aljától tekerve szorosan felcsavarom, hogy levegő ne maradjon közte. Átemelem sütőpapíros tepsire, majd hasonlóan járok el a másik hárommal is. A maradék tojást szétválasztom, a tojás sárgájával megkenem a bejgli rudakat, és lehetőleg hűvös helyen hagyom rászáradni a sárgáját. Ezután megkenem őket a fehérjével is, ezt is hagyom rászáradni, közben bekapcsolom a sütőt és felfűtöm 170 °C-fokra. A bejgliket megszurkálom (erre egy bambusz saslikpálcát használok), majd forró sütőbe tolom a tepsit és kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöm. Rácson hagyom kihűlni, mielőtt felszeletelem.

Rozmaringos malaccomb

Egy újabb comfort food, amit akár előző nap is előkészíthetünk, majd tálalás napján csak betolunk a sütőbe és készre sütünk. Ünnepi asztalra vele!
A maradéka hidegen, vékonyra szeletelve jobb, mint bármelyik bolti felvágott.

Hozzávalók 4 főre:
kb. 1,5 kg malaccomb, kicsontozva

2 fej fokhagyma

1 (bio) citrom
pár ág friss rozmaring

2 kanál (házi) chili krém (vagy harissa, sambal oelek, netán erős pista)
2 dl olívaolaj
1,5 dl száraz fehér, vagy rozé bor
só, frissen őrölt bors
konyhai kötözőzsineg

A malaccombot éles késsel könyvszerűen megnyitom, hogy minél nagyobb legyen a felülete. Sózom, borsozom és megszórom a száráról leszedett friss rozmaring levelekkel meg 4-5 gerezdből vágott vékony fokhagyma szeletekkel. A húst feltekerem és konyhai kötözőzsineggel összekötözöm, hogy sülés közben megtartsa formáját. Kívülről is ízesítem sóval és frissen őrölt borssal, majd egy füstölésig hevített serpenyőben, kevés olívaolajon minden oldalát megkérgezem (körbepirítom). Kiveszem a serpenyőből, vékonyan megkenem chili krémmel és a zsineg alá dugdosok pár rozmaring ágacskát. A serpenyőben maradt ízes pörcökre öntöm a bort, egy fakanállal fellazítom azokat és 1-2 percig forralom, majd leveszem a tűzről és beleöntöm abba az edénybe (egy magas falú sütőtálba, vagy egy vaslábosba), amiben a húst sütni fogom. Megágyazok a húsnak pár rozmaring ággal, ráhelyezem a megkérgezett, chili krémmel bekent húst, teszek rá 1-2 szelet citromot, mellé dobok egy vízszintesen elfelezett, pucolatlan fej fokhagymát és a maradék fokhagyma gerezdeket (szintén héjastól), a maradék citromot és rozmaringot. Meglocsolom az egészet a maradék olívaolajjal, lefedem és betolom a 180 fokra előmelegített sütőbe puhulásig (75-90 percre). Ha a hús megpuhult, kinyomkodom a sült citromok levét, meglocsolom a húst az edény alján lévő szafttal és fedő nélkül visszatolom a sütőbe pár percre, míg a felülete picit megpirul. A sütőből kivéve, letakarva, legalább 5-8 percig pihentetem, majd eltávolítom a kötöző zsineget és felszeletelem a húst, 2 cm vastag szeletekre.  Paszternákos krumplipürével, zöld salátával tálalom.

Könyvajánló: Mautner Zsófi – Főzőiskola felsőfokon

Mautner Zsófit, a Chili&Vanília blog szerzőjét nem hiszem, hogy be kellene mutatnom bárkinek, aki kicsit is figyelemmel kíséri a honi gasztronómiát és amióta elindult az Ízes élet, naponta találkozhatunk vele az RTL Klub-on is.
2006-ban épp tavaszi tekercs receptet kerestem a neten, amikor „belebotlottam” blogjába, ha jól emlékszem majdnem öt órára ott ragadtam a gép előtt és gyakran elhangzott az „húúú, ezt is kipróbálom” olvasás közben. Amikor következő évben Brüsszelbe készültem, ugyanonnan tájékozódva állítottam össze a „must see” gasztro-bakancslistámat és hamarosan úgy hozta a sors, hogy személyesen is megismerhettem. Zsófi ugyanolyan kedves és közvetlen az életben is, mint a képernyőn. Vagy még kedvesebb J

Most jelent meg a hatodik könyve, a Főzőiskola sorozat befejező kötete.

Zserbó vagy bejgli receptje mindenkinek van. Olyan azonban, amely hibátlanul mindig beválik, keveseknek. A Főzőiskola - Felsőfokon elsősorban ünnepi, különleges alkalmakra szánt, hagyományos és modern fogások gyűjteménye. Mautner Zsófi ezúttal is a tőle megszokott közvetlen stílusban osztja meg bombabiztos receptjeit. Halászlé és francia hagymaleves, pulykasült és garnéla, flódni és crème brulée, birsalmasajt és narancslekvár – mind megférnek egy mai főzőrepertoárban. 

Ezzel a harmadik kötettel válik a Főzőiskola-sorozat teljessé. A könyvekben szereplő ételekkel megteremthetjük az „otthon ízét”, hiszen minden hétköznapi és ünnepi pillanatra találunk jól bevált recepteket.

Eddig a könyvajánló fülszövege, ami tényleg összefoglalja a lényeget a most megjelent kötetről. Aki jobban szereti Zsófit nézni, mint olvasni, annak jó hír, hogy a könyvhöz DVD melléklet is jár, rajta minden recepttel, ami a könyvben szerepel.

Mautner Zsófi – Főzőiskola felsőfokon
Libri Könykiadó
2014
96 oldal
3990.-Ft

Kardamomos narancslekvár

Narancslekvárt kezeletlen héjú gyümölcsből érdemes főzni, a jó narancslekvár alapja pedig a jó ízű narancs. Az alapanyag kedvenc olajdílerem, Giuseppe közreműködésével egyenesen Dél-Olaszországból érkezett és az hagyján, hogy frissen, magában finom, de olyan jó ízű lekvár lett belőle, hogy azt szavakba önteni meg sem próbálom. Nem is fűszereztem agyon, csak egy leheletnyi kardamommal tettem izgalmasabbá.
Mivel elsőre nem volt elegendő üvegem, két menetben főztem narancslekvárt. Az első főzésnél a narancsot vízben tettem fel főni, a végeredmény hígabb lett, az állaga hasonló kedvenc dán narancslekváromhoz (az íze klasszisokkal jobb :-) ). Másodjára sokkal kevesebb cukorral és folyadékkal készítettem és nem vízzel, hanem frissen facsart narancslével, a végeredmény jóval sűrűbb lett, az íze még koncentráltabb és éppen elég édes. Januárban – a legközelebbi narancs szállítmány érkezésekor – ki fogok próbálni egy cukormentes változatot is. Ha baromi finom, kezeletlen héjú narancsot (és citromot) vennétek, itt érdemes. Nem olcsó, de az íze...

Hozzávalók a hígabb változathoz:
2 kg kezeletlen héjú narancs

1 (bio) citrom frissen facsart leve
2 liter víz

70 dkg cukor

5 g őrölt kardamom

Hozzávalók a sűrűbb változathoz:
2 kg kezeletlen héjú narancs

1 (bio) citrom frissen facsart leve
 0,5 liter frissen facsart narancslé

30 dkg cukor

5 g őrölt kardamom

A narancsokat alaposan megmosom és csíkokra darabolom, héjastól. Ha csak pár naranccsal kell ezt a műveletet elvégezni, nincs is gond, elő egy éles kést és hajrá! De nekem összesen 4 kg narancsom volt... és akkor bevetettem legújabb szárnysegédem, „aki” pikk-pakk felcsíkozta a narancsokat. Kockázni is tud :-)

A héjastól felcsíkozott narancsokat, a citrom levével együtt 2 liter vízben(illetve fél liter narancslében) felteszem főni. Ha felforrt, másfél órán át alacsony lángon, gyöngyözve főzöm, majd belekeverem a cukrot és azzal is főzöm még fél órát. 10 perccel a vége előtt beleszórom az őrölt kardamomot, majd sterilizált* üvegekbe szedem és száraz dunsztban hagyom kihűlni. Fenti képen a hígabb változat látható, a második főzés egészen zselés lett. Kb. 2 liter lekvár a végeredmény.

* a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom legalább 20 percre. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Könyvajánló: Bereznay Tamás - Süteményeskönyv

December negyedikén ÉP szülinapos volt, én meg pesti programot szerveztem magunknak, édes kettesben. Délelőtt könyvbemutatón voltunk, utána elrohantunk a Buono-ba magunkhoz venni a megrendelt kezeletlen héjú narancs és citrom szállítmányt (ami azóta lekvárrá és kandírozott citrushéjjá változott), utána karácsonyi vásároztunk egyet a Vörösmarty téren, estére meg leteszteltük Wang mester új éttermének konyháját.

A könyvbemutató helyszíne az ország legjobban felszerelt főzőiskolája, a METRO Gasztroakadémia volt, a bemutatott kötet pedig Bereznay Tamás Süteményeskönyvének második kiadása. Az első kiadás 2010-ben jelent meg és még abban az évben elnyerte a "Best Chef Book in Hungary 2010" elismerést a tekintélyes "Gourmand World Cookbook Award"-on.

„Egy receptkönyv éppen olyan, mint egy sütemény: akkor tudjuk, hogy jól sikerült, ha mind elfogy”. És bizony elfogyott. Mind. És ha már újra kellett nyomni, egy kicsit frissítettek rajta, gyakorlatilag újrafotózták, újratördelték, és ha már lúd, legyen kövér alapon, bővült egy új fejezettel, amiben a gesztenye a főszereplő. Az egész könyv nagyon szép lett, szellős, átlátható, a fotók gyönyörűek, határozottan öröm kézbe venni!  Árad belőle a sütés öröme, a pozitivitás és az a jókedv, ami Bereznay Tamást jellemzi.

A könyvbemutató egy rövid köszöntéssel, köszönetnyilvánítással és őszinte beszélgetéssel kezdődött, utána kóstoltunk egy remek máktortát, amit Tamás a könyvbemutatóra sütött, majd átvonultunk a látványkonyhába, kötényt kötöttünk és  túrógombócot készítettük a könyv 168.-ik oldalán lévő recept alapján. Mindenki kedve szerint gyúrt, gombócolt, főzött, majd hempergetett, ki-ki ízlése és fantáziája szerint készíthette el a saját túrógombóc változatát.  Születtek zsemlemorzsás, diós, mákos, áfonyával töltött és borban párolt aszalt szilva szósszal tálalt darabok (utóbbit Mirelle-el közösen agyaltuk ki és le a kalappal a METRO cspata előtt, mert azonnal odahozták a szükséges extra alapanyagokat). Tamás túrógombóc receptjére meg bátran mondhatom, hogy egyszerűen tökéletes, mert gyakorlott háziasszonynak, konyhában kevésbé jártas újságírónak, de túrógombócot még sosem készített ÉP-nek is remegősre, könnyűre, mesésre sikeredett!

  

A könyvet azóta is szinte naponta előveszem. A receptek (szám szerint hetvenöt) jól követhetőek, a képeken valódi, házi desszertek és sütemények vannak, melyekről elhiszem, hogy én is, meg Te is meg tudjuk csinálni. Ajánlom édesszájúaknak, kezdő és haladó konyhatündéreknek, és meg azoknak is, akik csak tervezik, hogy „jó lenne már sütni”, de eddig még nem merészkedtek egy tepsi közelébe.

Néhány kép a jó hangulatú közös gombócolásról itt.

Gyors pizza

Mondhatnám a leggyorsabb, amit valaha...mert a szükség nagy úr és ha éhes vagy és pizzát ennél... J
A pizza tésztája nem más, mint a készen kapható bolti tortilla lap! Fejenként egyet megkenek (házi) ketchuppal, szórok rá pici oregánót, és megpakolom azzal, amit épp találok a hűtőben. Mehet rá vékonyra szeletelt füstölt (fekete erdei) sonka, vagy szalámi, reszelt sajt, mozzarella. Forró sütőben 8-10 perc elég neki, utána lehet rá tenni friss ruccolát, hagymacsírát. Ettől gyorsabb pizza nincs J

Könyvajánló: Stahl Judit: Gyors konyha - Receptek 10-20-30-45 perc alatt

Stahl Judit neve fogalom és én kicsit elfogult vagyok vele szemben. A kétezres évek elején épp itthon dolgoztam, minden reggel megnéztem a főzőműsorát és délben általában azt ettük, amit ő aznap bemutatott. Akkoriban, a műsora hatására kezdtem el friss fűszernövényeket használni, akkor kezdtem el vajjal, meg olívaolajjal főzni és frissen őrölni a borsot. "Stahlt főzni" mára sok-sok családban jelenti a gyors, finom és egyszerűen elkészíthető ételt.

Ha jól számolom, a Gyorskonyha - Receptek 10-20-30-45 perc alatt Judit tizenkettedik szakácskönyve és azoknak szól, akik kevés időt tudnak, vagy szeretnének eltölteni a konyhában. A receptek többsége 30 perces: finom hétköznapi vacsorák, emlékezetes hétvégi ebédek, előre elkészíthető vendégváró falatok és gyors levesek, olaszos tészták, különleges melegszendvicsek, egzotikus ételek gyűjteménye. Bőven található köztük 20, 15 vagy akár 10 perc alatt összehozható fogás is, némelyikhez még tűzhely sem kell. Olyan viszont egyetlen se, amely 45 percnél tovább tart. A maximum öt hozzávalós ételekhez nincs szükség időrabló bevásárlásra; az egyetlen edényben készülő tányérra valók után nem tornyosul a mosogatnivaló; a szinte főzés nélküli fogások nem igényelnek hatalmas, jól felszerelt konyhát.
Mindegyik recept jól követhető - ahogy minden Stahl-szakácskönyvnél - ezt is civil próbafőzők tesztelték a megjelenés előtt, akik eltérő tapasztalattal rendelkeztek a főzés-sütés terén. Ez garancia rá, hogy bárki sikerre számíthat, aki fakanalat ragad, és kipróbálja ezeket a pompás, gyors ételeket.

Ma a könyvben megjelent fetakrémet készítettem reggelire, megyek is, kenek még belőle egy szelet pirítósra. Szuperjó!

Stahl Judit: Gyors konyha - Receptek 10-20-30-45 perc alatt
Alexandra Kiadó
2014
208 oldal
4.999.- Ft

Juhtúrós cukkinis tartelette

Kevés alapanyagból is lehet finomat. Akár előételnek, az ünnepre. Tejföl, fokhagyma, tojás nagyjából mindig van otthon, egy (két) salátacukkinit,  némi juhtúrót meg egy tekercs friss leveles tésztát nem nagy utánajárás beszerezni, másra meg nincs is szükség ehhez a friss pitéhez. A paradicsom és a tálaláshoz használt bazsalikom opcionális.

                     

Hozzávalók 6 egyszemélyes tartelette-hez:
1 csomag friss leveles tészta (a sütőpapírra feltekert fajta)

200 g juhtúró (brindza)

1 dl tejföl

2 gerezd fokhagyma

3 tojás

1-1 sárga és zöld salátacukkini

1 paradicsom

kevés olívaolaj

só, frissen őrölt bors

friss bazsalikom levélkék a tálaláshoz (opcionális)

A leveles tésztát kiterítem és  hat egyenlő részre osztom (sütőpapírostól). A tészta darabokkal kibélelek 6 egyszemélyes piteformát (ilyet), de a sütőpapírt nem fejtem le a tésztáról, mert erre teszem majd a vaksütéshez használt cuccot (vizuális típusúaknak: piteforma, benne a tészta, azon a sütőpapír). A forma szélein végiggörgetem a nyújtófát, ezzel levágom a tésztafelesleget, de a sütőpapírt nem, mert a túllógó széleire szükség van a vakon sütéshez. Beleszórom a tésztával kibélelt, sütőpapíros formákba a vakon sütésre használt borsómat (ehhez egy fél kilónyi sárgaborsót áldoztam be anno, amit jó pár éve csak erre használok. A vaksütésre kapható kerámia „sütőbab” nem olcsó).
220 fokos, előmelegített sütőben 8-10 percig elősütöm a tésztát, így biztosítva, hogy ne púposodjon fel és az alja ne legyen „szalonnás”. Közben előkészítem a tölteléket: a cukkinit megmosom és zöldségszeletelővel vékonyan felszeletelem. Felverem a tojásokat, belereszelem a fokhagymát, belekeverem a juhtúrót és egyneműsítem a keverékkel.  Ha az elősütött tészta pihent pár percet, beleöntöm a túrós-tojásos keveréket és kirakom a cukkini szeletekkel, tetőcserépszerűen. Középre teszek egy-egy szelet paradicsomot (ha nincs, oda is egy szelet cukkinit), meglocsolom pár csepp olívaolajjal, finoman sózom (a juhtúró sós!), tekerek rá borsot és betolom a forró (180 fokos) sütőbe, úgy 25-30  percre. 

Bazsalikom levelekkel díszítve, langyosan tálalom.

Könyvajánló: Olasz tészták - Hagyományos ételek - 400 szívből jövő recept

Biztosan tudod, milyen tészta a spagetti, lasagne, vagy a penne, de tudod azt is, milyen a cappeletti, a casonsei, vagy a reginette? Az Olasz tészták - Hagyományos ételek - 400 szívből jövő receptből ezt is megtudhatod. Ez nem egy trendi fotókkal tűzdelt szakácskönyv (bár azokat is nagyon szeretem), hanem nosztalgikus illusztrációkkal díszített bájos, közel 400 oldalas könyv 400 recepttel, amiből – ha nem is mindent – de nagyon sok mindent megtudhatsz az olasz tésztákról és kísérőiről: a finom ragukról és mártásokról, melyben zamatos zöldségek, a tenger gyümölcsei és ínycsiklandó sajtok kísérik a pasta szimfóniát.

Az olasz tésztáknak lenyűgöző a méret- és formagazdagsága, de ami nekem  leginkább tetszik, az a területenként, tartományonként változó klasszikus ízek. Minden tartományban mást jelent a nagymama raguja és a könyvben ott vannak a legjobb gnocchik, malfattik és canederlik receptjei is, a sok-sok friss zöldséggel, hússal, tenger gyümölcsivel készült mártások, vagy töltött tészták szívből jövő receptjei mellett. Ha eddig csak gondolkodtam rajta, a könyv hatására most már biztosan tudom: a következő beruházásom egy tésztagép lesz J

Olasz tészták - Hagyományos ételek - 400 szívből jövő recept
Alexandra Kiadó
2014
384 oldal
3.399,- Ft

Erdélyi töltött káposzta

Nálunk a karácsonyi halászlé huszonharmadikán kerül asztalra, évek óta hagyomány, hogy ilyenkor összejön a baráti társaságunk és tizen-egynéhányan ÉP halászlevével köszöntjük az Ünnepet. Szentestén mindig erdélyi töltött káposztát vacsorázunk és az az igazi „szezonnyitó” a saját készítésű savanyított káposztából.

Hozzávalók:
1 kg darált hús (pld. sertés lapocka)
3 dl rizs, addig mosva hideg vízben, míg a víz tiszta nem lesz (miért dl? ne kérdezzétek, Édesanyám így csinálta, maradok az anyai receptnél J)
3 nagy fej hagyma, aprítva, ebből egy fejnyi kevés olajon üvegesre dinsztelve
egy darab füstölt csülök vagy házi sonka, de beletesszük a sonka bőrke részét is
pár szelet füstölt erdélyi szalonna
2 -3 fej savanyú káposzta,egy része apróra gyalulva
2-3 gerezd fokhagyma
só, bors, csombor, meg kevés őrölt fűszerpaprika

A savanyú káposztákat ilyenkor még nem szükséges kimosni. A leveleket leválasztom a káposzta fejről, a vastag középső eret levékonyítom, vagy ha nagyok a levelek – kivágom, és a leveleket elfelezem. Erdélyben apró töltelékeket készítenek, egyrészt gusztusosabbak, másrészt jobb a töltelék – káposzta arány, ergo a végeredmény is jobb ízű.

Disznóvágás után leginkább kolbászmasszából készül a töltelék, amihez már csak a dinsztelt hagymán átfuttatott, majd kihűtött rizst kell hozzá adni. Ha nem kolbász masszából készül, akkor a darált húst borssal, csomborral és kevés fűszerpaprikával fűszerezem. Tojást soha nem teszek bele, mert attól kemény lesz a töltelék! A sózással is érdemes vigyázni, mert az edény aljára kerülő füstölt szalonna, a csülök és sonka darab is sós!  Az egyik fej aprított hagymát kevés olajon (vagy zsíron) üvegesre dinsztelem, majd megfuttatom rajta a jól megmosott rizst. Keverek bele egy teáskanál őrölt fűszerpaprikát, leveszem a tűzről és hagyom kihűlni, majd jól összekeverem a darált hússal és egy-két maréknyi darált savanyú káposztával. Ezt a trükköt Alíztól tanultam, Szárhegyen így készítik a töltött káposztát és tény, hogy szaftosabbá, ízletesebbé teszi a tölteléket. A masszát a savanyú káposzta-levelekbe töltöm, lazán, mert a nyers rizs főzés közben még dagad. Édesanyám mindig a sparhelt platniján főzte, de szerintem sütőben (netán kemencében), cserépedényben sokkal finomabb!

Egy Pataki kerámia cserépedény alján egy pár szelet (saját készítésű) füstölt erdélyi szalonnával indítok, erre jön egy sor töltelék, azt megszórom aprított nyers hagymával, egy kis őrölt fekete borssal, rá egy réteg aprókáposzta, egy darab füstölt hús, vagy csülök. Újabb sor töltelék, aprókáposzta, hagyma, füstölt hús, mindaddig, amíg a hozzávalók el nem fogynak. A tetejére aprókáposzta kerül, majd az egészet betakarom pár egész káposztalevéllel. Felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és betolom a 180 fokos sütőbe. Fél óra után visszaveszem a hőmérsékletet 160 Celsius-fokra és 2 órát sütöm, majd megkóstolom és ha szükséges, adok még neki pár percet a sütőben. Frissen is jó, de ha lehet, a tálalás előtti napon készítem, mert a töltött káposzta melegítve mindig jobb! Tejföllel és friss kenyérrel tálalom.

Könyvajánló: Jens Priewe: A borokról könnyedén - Minden, amit a szőlőről és a borról tudni kell

Talán nem véletlen, hogy ennyi boros könyv jelenik meg mostanában. Bort kóstolni, borokról beszélni trendi dolog, de ahhoz, hogy tudatosan kóstoljunk és beszélni is tudjunk róla, szükséges némi alapismeret. Ha fapadosan közelítjük meg a témát, egy lényeges kérdés van: ízlik vagy nem? Sokaknak mindössze ez a két szempont lényeges, de a helyzet sokkal árnyaltabb, ha borválasztásra adjuk a fejünket. Ha egy bor jó, akkor jó. Ez igaz, de mitől jó, és mi az, amitől nekünk ízlik?

Ha ezekre a kérdésekre keresed a választ, ez a könyv jó választás. Tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat a különféle szőlőfajták tulajdonságairól, a szőlészet és borászat biológiájáról, a bortermelés apró trükkjeiről és a bor helyes tárolásáról. Megtudhatod azt is, mit árul el egy boros címke, mivel és hogyan nyissuk ki a palackot, mi is az a dekantálás, melyik bort milyen pohárból kóstoljunk, milyen az ideális hőmérséklet és mennyit töltsünk a pohárba belőle. 

A szerző, Jens Priewe Németország egyik legismertebb borászati szakírója. Mestere a lényegre törő, pontos és tömör fogalmazásnak, magyarázatai könnyen érthetőek. A kötetben számtalan szép fotó és ábra is segíti a tájékozódást.
Ha elolvasod ezt a könyvet, nemcsak többet fogsz tudni a borról, hanem beszélni is jobban tudsz majd róla, és több örömödet leled majd benne. Mindent tudni a borról és a szőlőről szinte lehetetlen, de a könyvből megtudhatod mi az a húsz fogalom, amit okvetlenül ismerni kell ahhoz, hogy megértsd a borszakértőket.

Jens Priewe: A borokról könnyedén - Minden, amit a szőlőről és a borról tudni kell
M-érték Kiadó
2014
168 oldal
3.999,- Ft

Brokkoli saláta csírával

A magvak csíráztatása nem új találmány, már a föníciaiak, egyiptomiak és kínaiak is csíráztattak magvakat, mert gyógyító erőt tulajdonítottak a csíráknak. Megfelelő hőmérséklet és nedvesség hatására a magban levő tápanyagok biokémiailag átalakulnak és a mag kicsírázik. A csíra könnyen emészthető formában tartalmazza az összes tápanyagot, ami szükséges az élethez és télvíz idején igencsak jót teszünk magunkkal, ha ezzel tuningoljuk szervezetünket. Jómagam már pár nap csíra fogyasztás után olyan energia szintet tapasztaltam meg, amit már évek óta nem... pörögtem, mint egy „duracell nyuszi” a családom már mosolygott azon, hogy mennyire bírom a tempót!

A csírákat gyakorlatilag mindenhez fogyaszthatjuk: tehetjük a reggeli vajas kenyerünkre vagy a smoothie-ba, a délben fogyasztott salátába, előételhez, vagy a főételhez - akár köretnek, szendvicsbe, vagy csak úgy, magában, az íze kedvéért! Ha macerásnak tűnik otthoni csírákat nevelni szerencsére van, aki elvégzi helyettünk a munkát és bármikor hozzá tudunk jutni friss, jó minőségű biocsírákhoz.

A csírák az egészségre is jótékony hatással vannak. Tudtátok, hogy pld. a zsázsacsíra 80%-ban tartalmaz telítetlen zsírsavakat és rendszeres fogyasztásával megelőzhető a szívinfarktus? Magas az E-vitamin tartalma, értágító, alvadásgátló hatású, vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Erősíti az immunrendszert, késlelteti az öregedést, csökkenti a gyulladást, segít a mellrák és a vastagbélrák megelőzésében, növeli a férfierőt.
És azt, hogy a vöröskáposzta csíra kálciumtartalma megegyezik a tejével? Nem mellesleg javítja a látást, táplálja a bőrt, tisztítja a vért, javítja a keringést. Nekem a legeslegjobban a retekcsíra ízlik (abból is a sángó retek), mely nem csak finom, hanem egészséges is: természetes antibiotikum, tisztító, méregtelenítő és immunerősítő hatású. Elősegíti a légzőszervek tisztulását, megfázás esetén megszünteti a homlok- és orrmelléküreg dugulását. Vizelethajtó, csökkenti a reumatikus fájdalmakat, szépíti a bőrt. De a csírák nem csak egészségesek, még finomak is!

Nemrég ettem egy isteni brokkoli salátát barátainknál (receptje a kaskantyúi fodrásztól származik), itthon én is elkészítettem és mivel nagyjából mindenbe teszek csírákat mostanság, ebbe is tettem.

Hozzávalók:
1 kis fej brokkoli

10 dkg füstölt, szeletelt bacon

1 fej salotta hagyma

fél marék napraforgó mag

2 evőkanál szezámmag

friss hagymacsíra és/vagy retekcsíra

Az öntethez:
2-3 evőkanál majonéz

1-2 evőkanál tejföl

pici méz és mustár

A brokkolit rózsáira szedem és lobogó vízben pár perc alatt roppanósra főzöm. Leszűröm és hagyom kihűlni. Közben apróra vágom a bacont és ropogósra sütöm, megpucolom a hagymát és félkarikára szelem, majd száraz serpenyőben picit megpirítom a szezámmagot és a tisztított napraforgó magot. Összekeverem az öntet hozzávalóit és összeállítom a salátát: egy tálban összekeverem a brokkoli rózsákat a sült baconnal, a hagyma szeletekkel, magvakkal és csírákkal. Tálaláskor meglocsolom az öntettel és csírával díszítem.

Személyes tapasztalat: ha energia-hiányos vagy, egyél naponta legalább 50 g friss csírát! Úgy bírod majd a tempót, mint én J

Kóser séta Budapesten

Nemrég ÉP-vel részt vettünk egy budapesti kóser sétán. Egy olasz barátom fogalmazta meg a lényeget: ahhoz, hogy elfogadd, az a minimum, hogy megpróbálod megismerni őket. A vallásukat, a szokásaikat, a napi életüket, a kultúrájukat. Mennyire igaza van!
Egyszer olvastam egy blogbejegyzést Fűszeres Eszternél a mikvéről és rájöttem, hogy a pászkán (macesz, pészah), meg a Hanukán kívül, mennyire nem tudok semmit a zsidókról. Épp ideje volt „rendet tenni” a fejemben ezzel kapcsolatban, mert a zsidó vallásról, a kóserságról máig sok tévhit él az emberekben. 

A kóser séta az egyik budapesti rabbinátus vezetőjének, Oberlander Báruch rabbi  lakásán kezdődött.

Egy autentikus kóser konyhában hallgattuk meg a kóserság eredetét és alapszabályait, Oberlander Batsheva rebbecen a legfontosabb kósersági tudnivalókat be is mutatta a saját konyhájában.
Ezután átsétáltunk a Kazinczy utcába az edénymerítő mikvébe, ahol a rendkívül rokonszenves Zev Páskesz kalauzolt minket. Megtekintettük a női mikvét is, amiről Eszter blogján olvastam évekkel ezelőtt, majd átsétáltunk a Carmel Glatt Kóser étterembe ebédelni. 

Egy finom maceszgombóc leves és a sólet fogyasztása közben a kósersági szabályok mellett Eszter mesélt a hagyományos zsidó ételekről, receptekről, étkezési szokásokról is.

Ebéd után ellátogattunk a Dohány utcai Obláth kósermarketbe, ahol számbavettük a Budapesten is elérhető kóser élelmiszer- és húskínálatot, illetve megismerhettük a kósersági felügyeletet bizonyító különböző pecsétek (hechserek) rejtelmeit. (Jómagam le is csaptam pár csomag kóser panko morzsára :-) )

A séta végén egy vadonatúj kiadványt is kaptunk, amelyben az alapvető kósersági szabályok mellett ízletes receptek is találhatók, szintén Fűszeres Eszter tollából.

Hasonló sétákat az EMIH szervez az érdeklődő közönségnek januártól kezdődően minden hónapban, jelentkezni a koserseta@zsido.com címen lehet, a dátumokról és a részvétel feltételeiről ezen az oldalon lehet érdeklődni.

Kóser séta időpontok 2015-ben:

Január 11.
Február 8.
Március 8.
Április 12.
Május 10.
Június 14.
Július 12.
Augusztus 9.
Szeptember 13.
Október 11.
November 8.
December 13.

Javaslom mindenkinek, nekünk különösen érdekes volt.

Mandarin Bistro

Fotó: Wessely Márta

Wang mester újabb éttermet nyitott, az eddigiektől teljesen eltérő stílusút: egyszerű, letisztult butik bisztrót a belvárosban. Az enteriőr visszafogott, de barátságos, és mindössze 28 vendég befogadására alkalmas. A kínai elemek visszaszorultak egy-egy apró részletre: egy pici szobor a bejáratnál, szép sárkányos kilincsek az ajtókon, sormintaként ismétlődő kínai pálinkás üvegek egyik falon, a vele szemben lévőn pedig az élet értelmét megfogalmazó szöveg, melyet ugyan nem értek, de látványában igazán hangulatos.

Nyitás előtt ÉP-vel a kivételezettek között lehettünk, akik végig kóstolták a teszt üzemmód egyik vacsoráját a Pilvax közben (fotók a vacsoráról itt).

Visszafogott méretű fogásokat kaptunk, de a degusztációs menüsor végére még a jó étvágyú pasik sem maradtak éhen. A kiszolgálásra nem volt panasz, a fogások is ízletesek voltak, az egész sokkal inkább fine dinning-ra hajazott, mint egy szokásos kínai éttermi vacsorára. A terv szerint az étlap szűk lesz, fúziós, ázsiai jellegű kínálattal, melyet francia stílusú tányérszervizben prezentálnak. Az étlap még alakul, de mindenképp érdemes lesz figyelemmel kísérni Wang mester legújabb éttermét.

Mandarin Bistro

1052 Budapest
Petőfi Sándor u. 7.(Bejárat a Pilvax közben)
+36-1-792-9567

 www.bistromandarin.hu

Kínai ötfűszer keverékes sült oldalas, vöröskáposzta csírával

Az egyik legjobb dolog, ami egy oldalassal történhet, ha frissen őrölt kínai ötfűszer keverékkel megszórva vajpuhára sütjük. A fűszerkeveréket megvehetjük készen is, de pár perc alatt otthon is elkészíthetjük, ha fűszeres fiókunkban ott lapulnak a hozzávalók: csillagánizs, szegfűszeg, fahéj (lehetőleg cassia), édeskömény és szechuáni bors. A saját változatomba belecsempésztem egy kis fekete kardamomot is, nem rontott rajta. Sőt. Jól záródó üvegben 2-3 hónapig eláll, a sertésen kívül kacsához is isteni, de érdemes kipróbálni a vele megszórt sült sütőtököt is!

Hozzávalók:

egy kilós darab sertés oldalas

pici olívaolaj

1 dl száraz bor

Az ötfűszer keverékhez:

4-5 szem csillagánizs

1 teáskanál szegfűszeg

1 teáskanál szecsuáni bors

1 teáskanál őrölt fahéj, vagy 4-5 db cassia fahéj

1 teáskanál édesköménymag

2 hüvely fekete kardamom (opcionális)

A fűszereket mozsárban, fűszerőrlő malomban, vagy alaposan kitisztított kávédarálóban porrá őrlöm.
Az oldalast feldarabolom és minden oldalát megszórom a fűszerkeverékkel, majd megsózom. Pici olívaolajjal kikent sütőtálba teszem, aláöntöm a bort, lefedem alufóliával és 180 fokra előmelegített sütőben vajpuhára sütöm. Vöröskáposzta csírával tálalom.

Apropó csírák. Rájuk vagyok kattanva. A hideg idő beálltával ezzel pótolom a vitamint és naponta fogyasztom a reggeli smoothieba, a vajas kenyérre, a salátába, a pizzára, köretnek, bárminek. Majd mesélek!

Sajtkrémes puffancsok

Az égetett tésztát egyszerű elkészíteni, a kis puffancsokat pedig tölthetjük kedvünk szerint bármilyen sós krémmel, könnyen (akár kézzel) fogyasztható előétel lesz belőle, amit egy házibulin is be lehet vetni. A puffancsokat előző nap is megsüthetjük, de a krémet csak tálalás előtt töltsük be, hogy ne puhuljanak el túlságosan.

Hozzávalók kb. 20-25 darabhoz:
20 dkg liszt
10 dkg vaj
5 tojás
2 dl víz
csipet só

A töltelékhez:
250 g sajtkrém (lazacos és a snidlinges  Philadelphia)

2-3 evőkanál tejföl

kevés frissen őrölt bors
friss hagyma és retekcsíra

A tésztához a vizet felforralom a sóval és a vajjal. Egyszerre hozzáadom az egész lisztet és addig keverem, amíg a massza el nem válik az edény falától. Leveszem a tűzről, hagyom 3-4 percet hűlni, majd alaposan beledolgozom egyenként a tojásokat, és elektromos habverővel jól kikeverem, mert ettől lesz szép üreges, levegős a megsült fánkok belseje.

A sütőt előmelegítem 200 °C-ra, az aljára beteszek egy forró vízzel feltöltött kisebb tepsit, mert a fánkok növekedéséhez-felfújódásához gőzre van szükség.

A tésztát nyomózsákkal, vagy egyszerűen kanállal kiadagolom a sütőpapírral bélelt tepsire, 3-4 cm távolságra egymástól (ugyanis sütés közben megnőnek!), majd betolom a sütőbe, ott 25-30 perc alatt aranysárgára sülnek. A sütő ajtaját sütés közben nem szabad kinyitni, mert összeesik a tészta! A sütőből kivett puffancsok tetejét még melegen, fűrészfogú késsel levágom, hogy a gőz távozhasson a belsejükből, különben elvesztik ropogóságukat. Hagyom őket egészen kihűlni, majd tálalás előtt nem sokkal megtöltöm a kevés tejföllel kikevert, borssal ízesített snidlinges és lazacos sajtkrémmel. Hagyma, és/vagy retekcsírával díszítem.

Zsályás, mandulás hokkaido tök krémleves, gabonatej főzőben

Jó dolog ez a gabonatej főző. Úgy rászoktunk, hogy még nyaralni is elvittük. Na nem a gép nyaralt, hanem mi, ő közben dolgozott serényen.
Azt szeretem benne leginkább, hogy nem csak magtej készítésre alkalmas, hanem krémlevest is főzhetünk benne. Most épp hokkaido tökből.

Hozzávalók:
1 evőkanál olívaolaj
400 g hokkaido tök (tisztítva mérve)
5 dkg mandula (az enyém durvára darált volt, de egész mandulával is elbánik a gép!)
1 fej salotta hagyma
1 kiskanál szárított zsálya (friss épp nem volt)
só, frissen őrölt (pondichery) bors
2 evőkanál rizsnyák (az előzőleg főzött rizstej szürleménye)

Az előkészítő munka egyszerű. Meghámozom és felaprítom a sütőtököt meg a hagymát, majd egyszerre bele teszem a gépbe a hozzávalókat. Felöntöm a max. jelzésig vízzel, elindítom a gépet (full bean milk gombbal), majd 30 perc múlva dallam jelzi, hogy kész a leves. Semmi macera, nem kell kevergetni, külön mixelni, pepecselni.
Beteg Babám bögréből kortyolta, mi kanalaztuk.

Tökéletes steak...kis segítséggel

Nem akarom laikusként osztani az észt steak ügyben, de attól senki sem tarthat vissza, hogy leírjam a tapasztalataimat.
Steak imádó lévén ettem már étteremben jót (pld. itt) és kevésbé jót is, és amióta van érlelő zacskóm, készítettem már többször magam is. 

Amikor eldöntöttem, hogy márpedig akkor is megtanulok tökéletes steaket sütni, azt hittem, hogy ez is úgy megy majd, mint a kacsamell rozéra sütése, avagy a gyakorlás a tudás anyja: a harmadik-negyedik kilónyi kacsamell környékén kezdtem érezni, hogy megy ez nekem, a hatodik kilónyi után már elégedett voltam, de rá kellet jönnöm, hogy a marha steak, az más. NAGYON más. Mert nagyon számít az alapanyag. Nem feltétlenül fontos, hogy argentin, vagy új-zélandi marha legyen, mert volt, hogy a magyar alapanyag érlelés után sokkal jobb ízű volt, mint a majd’ négyszeresébe kerülő dél-amerikai (khmm...a kobe wagyuval azért egyik sem vette fel a versenyt J ) . Számít a hús fajtája (ezt vásárlásnál tudjuk befolyásolni, mert rajtunk – illetve a pénztárcánk vastagságán múlik, hogy bélszínt, hátszínt, vagy mondjuk rostélyost vásárolunk), számít az érlelési idő, a szelet vastagsága és térfogata (ha magunk érleljük, egy többkilós darabból mindenképp vágjunk vastag, legalább 4 cm-es szeleteket), a zsírszövet vastagsága és a márványozottság (a zsír = íz, minél márványozottabb egy hús, annál szaftosabb lesz a belőle készülő steak). És ezzel nincs vége! Számít a hús sütés előtti hőmérséklete (mindenképp törekedjünk arra, hogy a hús sütéskor szoba hőmérsékletű legyen), a hőforrás típusa (az sem mindegy, hogy kiszántott szőlőtőkékből /krokoskából/, száraz akácfából, vagy faszén brikettből rakjuk a tüzet, mi több, az sem mindegy, hogy közvetlenül a parázs fölé helyezzük a rácsra a húst, vagy indirekt hő fölött készítjük, netán serpenyőben sütjük), ahogyan az sem mindegy, milyen hőmérsékleten sül a steak, és mennyi ideig.

Az egyik legnagyobb „sikerem” steak ügyben a nyáron volt, mikor az Adria partján grilleztünk egy szép darab (amúgy magyar), saját érlelésű marha hátszínt. Az ízét sosem fogom elfelejteni. A környezet idilli volt: közvetlen tengerparti villa kertje, napsütéses késő délután, végre együtt a család, nagylányom is velünk nyaralt, ment a sztorizás, előételnek homárt grilleztünk, már a második jéghideg rozé pezsgőt kortyoltuk, el is lazulhattam volna, de sütéskor ment a para, hogy Úristen, ha már három hétig pátyolgattam-érlelgettem a hűtőben, túl ne süssem, mert valjuk be, a még nem jó – még nem jó – már nem jó között elég pár másodpercre másfele figyelni és hopp, már nem is olyan nagy élmény az, amire annyira rákészültünk...

Aztán BUMM! Pár hete megérkezett a Steak Champ, és egy csapásra minden minden steak sütéssel kapcsolatos gondom megoldódott, minden aggodalmam elszállt! Ezentúl önfeledten sztorizhatok, pezsgőzhetek steak sütése közben, mert ez a kis kütyü figyel helyettem is és pislogással J (villanással) jelzi, mikor TÖKÉLETES a steak-em, illetve mikor kell levenni a grillről, mennyi ideig kell pihentetni és mikor tökéletes fogyasztásra. 

Ezentúl nincs más dolgom, mint az érlelt húst időben kivenni a hűtőből, legalább 4 cm vastag, egyforma vastag szeletekre vágni, ízesíteni frissen őrölt borssal (én sózni sütés után szoktam), bekenni vékonyan (ecsettel) jóféle olívaolajjal és aktiválni, majd belenyomni az egyik szeletbe a Steak Champ-ot (az enyém médium-ra van kalibrálva).

Ezután a szeleteket a parázs fölé, rácsra helyezem és élénk parázs fölött, oldalanként 2 perc alatt megkérgezem a húst.

Ezután a rácsot kissé távolabb helyezem a parázstól (a saját készítésű grillsütőn ezt ÉP egy kocsiemelő szerkezettel oldotta meg) és gyakran forgatva, hogy egyenletesen készüljön, addig sütöm a steaket, míg a Steak Champ led-je dupla villogásra nem vált, ezzel jelezve, hogy a hús elkészült, ideje pihentetni. Ekkor átteszem a steaket egy tányérra, ott addig pihentetem, míg a villogás abba nem marad, közben megszórom Maldon sópehellyel (tudom, gasztro-sznob vagyok, de ehhez tényleg a Maldon só a megfelelő) és tádáááámmm, a tökéletes médium steak kész arra, hogy elfogyasszuk! 

A Steak Champ a legtutibb karácsonyi ajándék minden steak-imádónak. Ha nem tudod, hogy használd, nézd meg ezt a videót!

Ezentúl mindig tökéletes steaket tudok sütni! Oh yeah!
A steak maradékából pedig másnap készíthetek egy szuper szendvicset, némi majonézzel, hagymával és ruccolával. Királyság a köbön!

Gombás tartelette

Könnyű ebéd vagy vacsora, de hidegen is szívesen rájárunk majd, el lehet másnapra csomagolni tízóraira a gyereknek, vagy magunknak, irodai ebédnek. Olyankor szoktam készíteni, mikor marad valamennyi párolt gomba, de nekiláttam már friss gombából is.  Egyszemélyes sütőformákban sütöttem, így ha valamelyik családtag később ér haza, egy „csak az enyém” pite kerül a tányérjára, nincs az az érzése, hogy „maradékot” kap.

Hozzávalók 6 egyszemélyes tartelette-hez:
1 csomag friss leveles tészta (a sütőpapírra feltekert fajta)

2 evőkanál olívaolaj

1 fej vöröshagyma

250 g apró gomba (pld, barna csiperke)

2 gerezd fokhagyma

1 kiskanál morzsolt majoránna

kis csokor friss petrezselyem

3-4 tojás

1 csomag (100 vagy 125 g) mozzarella

só és frissen őrölt bors

pár apró bazsalikom levél a tálaláshoz (opcionális)

A leveles tésztát kiterítem és  hat egyenlő részre osztom (sütőpapírostól). A tészta darabokkal kibélelek 6 egyszemélyes piteformát, de a sütőpapírt nem fejtem le a tésztáról, mert erre teszem majd a vaksütéshez használt cuccot (vizuális típusúaknak: piteforma, benne a tészta, azon a sütőpapír). A forma szélein végiggörgetem a nyújtófát, ezzel levágom a tésztafelesleget, de a sütőpapírt nem, mert a túllógó széleire szükség van a vakon sütéshez. Beleszórom a tésztával kibélelt, sütőpapíros formákba a vakon sütésre használt borsómat (ehhez egy fél kilónyi sárgaborsót áldoztam be anno, amit jó pár éve csak erre használok. Kapható vaksütésre használható kerámia „sütőbab” , de nem olcsó).
220 fokos, előmelegített sütőben 8-10 percig elősütöm a tésztát, így biztosítva, hogy az ne púposodjon fel és az alja ne legyen „szalonnás”.

Közben előkészítem a tölteléket: megpucolom és felaprítom a hagymát, felszeletelem a gombát (ezt leggyorsabban tojás, vagy mozzarella szeletelővel lehet abszolválni) és durvára reszelem a mozzarellát. A gombákból félreteszek  - gombaszelet méretétől függően – 18-24 nagyjából egyforma szeletet a díszítéshez.  Az olívaolajon üvegesre dinsztelem a hagymát, hozzáadom a felszeletelt gombát, hozzáreszelem a fokhagymát, sózom, borsozom, megszórom majoránnával és néha megkevergetve hagyom, hogy a gomba levet eresszen, majd megpuhuljon. Ha elfőtt a leve, hagyom hűlni, közben felverem a tojásokat, belekeverem a durvára reszelt mozzarellát, meg az aprított petrezselymet, sózom, borsozom, majd összekeverem a dinsztelt gombával. Belekanalazom a tölteléket az elősütött leveles tésztával kibélelt  sütőformákba, tetejüket díszítem a félretett gomba szeletekkel és betolom az egészet a 200 fokos sütőbe 20-25 percre, illetve tűpróbáig. Langyosan tálalom, de hidegen is isteni. 

Zsályás-sütőtökös rakott krumpli

A zsályát és a sütőtököt egymásnak találták ki, zseniálisan jók együtt. Mi tudja még fokozni az ízélményt? Egy leheletnyi füstösség – feketeerdei sonka formájában – meg egy kis tejszín, ami a krémességet biztosítja és egyesíti az ízeket. Tejszín, azaz legalább 30% zsírtartalmú! Ne használjunk főzőtejszínt, ami szerintem az élelmiszeripar egyik nagy átverése! A gyártók azt sugallják, hogy főzéshez a főzőtejszín való, a zsíros habtejszínt meg használjuk csak desszertekhez... Hát nem azért teszünk tejszínt egy ételbe, hogy dúsítsuk, krémesítsük azt? Akkor minek tennénk egy zsírjától (és ezzel ízétől is) megfosztott, ám egyéb adalékokkal (karragén, guargumi, szentjánoskenyérliszt, stb.) felturbózott „készítménnyel”?
A zsír (a tejzsír is) = íz, a Bíró Lajos is megmondta J „...a világban azért van annyi baj és boldogtalanság, mert az emberek megvonják maguktól az éltető zsírt, még a tejben meg a tejfölben sem tűrik meg, és sovány, zsírtalan húsokkal kínozzák magukat, amik ha akarnának se tudnának finomak lenni, hiszen miben oldódjanak az aromák meg az ízhordozó szabadgyökök, ha egyszer egy szikra zsír sincs bennük?” (Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége). Szóval rendes tejszínt vegyetek. Legalább 30% zsírtartalmút!

Hozzávalók 4 adaghoz:

4 nagyobb szem krumpli

1 kanadai sütőtök (sonkatök)

5 dkg vaj

10 dkg feketeerdei sonka (a leheletvékonyra szeletelt fajta)

kis csokor friss zsálya

4 dl tejszín (min. 30% zsírtartalmú, NEM főzőtejszín!)

frissen őrölt bors

A sütőt előmelegítem 200 Celsius-fokra. A krumplit és a sütőtök hosszúkás (nyaki részét) meghámozom és zöldséggyalun, vagy mandolinon egészen vékony szeletekre vágom. Egy közepes méretű sütőtálat, vagy 4 db egyszemélyes sütőformát kikenek a vaj felével, majd lerakom a vékonyra szeletelt zöldségeket tetőcserépszerűen úgy, hogy a szeletek kicsit fedjék egymást. Nálam a sorrend a következő: krumpli, sütőtök, zsálya, krumpli, sütőtök feketeerdei sonka, majd újra krumpli, sütőtök, zsálya, stb., míg a sütőedény meg nem telik. Sózni nem feltétlenül szükséges, nekünk épp elég volt a sonka sóssága, de akinek nem, az finoman sózza meg. Meglocsolom a tejszínnel, borsozom (ha előbb borsoznám, a tejszínt ráöntve az egy helyre sodorná az egész borsot), a tetejére vajdarabkákat teszek, letakarom alufóliával és betolom a sütőbe 20-25 percre, majd leveszem a fóliát és sütöm még 10-15 percig. Villával ellenőrzöm, mikor puhulnak meg a zöldségek és a sütés utolsó 3-5 percére a sütőt grillfokozatra állítom, hogy a teteje kicsit megpiruljon. Magában is nagyon finom, de köretként halak, vagy sült húsok mellé is pazar.

Chili&Vanília Zsófi receptje alapján.