A torta névadója Anna Pavlova (1881-1931) orosz balerina, akinek neve mára összeforrt a balett művészettel. Ő volt az első, aki körbeutazta a világot, s megmutatta az embereknek mi is a balett.
Anna balett iránti szenvedélye gyermekkorában kezdődött, amikor anyja elvitte a The Sleeping Beauty című előadásra. A pazar látvány mély benyomást tett a lányra, s alig múlt 8 éves amikor felvételizett a Birodalmi Balett Iskolába, majd tíz évesen fel is vették. Anna könyörtelenül gyakorolt és fejlesztette magát, nagyszerű tanároktól vett különórákat, rengeteg szóló szerepet kapott, a kor legnagyszerűbb darabjaiban. 1899-ben végzett a balett iskolában, mely lehetővé tette számára, hogy csatlakozzon a Birodalmi Balettintézethez. Előadásaival sorra lenyűgözte a kor kritikusait.
Az 1900-as években megalapította saját társulatát, s szinte az egész világot körbeutazták. Leghíresebb előadását, a The Dying Swan-t Michel Fokine rendezte 1905-ben. 1931-ben turnézni indult a The Hague darabbal, és éppen Hollandiában jártak, amikor vonatuk meghibásodott és kisiklott. Anna az éjszaka közepén egy szál pizsamában és egy vékonyka sálban szállt le a vonatról, hogy körülnézzen, mi történt. Sajnálatos módon ekkor annyira megfázott, hogy két hét múlva tüdőgyulladásban meghalt. A balett tradícióknak megfelelően a következő állomáson megtartották a darab bemutatóját, ám a színpadon csak egy fénycsóva körözött ott, ahol Annának kellett volna lennie.
A torta Pavlova nevét kapta. A sütemény külső része ropogós és kemény, míg belseje habos és puha. A desszertet a táncosnő tiszteletére készítették el, mialatt épp turnézott, ám a helyszínt illetően mái napig viták folynak. Egyesek szerint új-zélandi a torta, míg mások ausztrálnak vallják. Sok – sok éve már, hogy e két ország vitázik, és nem tudnak dűlőre jutni egymással. A torta nagyon népszerű és fontos része mindkét ország nemzeti konyhájának. Legtöbbször ünnepségeken, partikon fogyasztják, ám a karácsonyi vacsora részeként is elterjedt. Jómagam először az ausztrál nagykövetség egyik partiján ettem, de most készítettem először. Be kell vallanom, az állaga nem lett tökéletes, de az íze nagyon rendben volt, méltó az anyák napi ebédhez:-).
A Pavlovát tradicionálisan magas zsírtartalmú tejszínhabbal és gyümölcsökkel díszítik. A gyümölcsök és a tejszín lényege az édes-savanyú íz kombináció, így sokszor kerül rá kiwi, eper, málna, áfonya de előfordul, hogy banán, mangó, maracuja vagy barack-szeletekkel tálalják. Most szedres-áfonyás változat készült.
Hozzávalók:
6 tojásfehérje
15 dkg porcukor
3 e.k. jó minőségű kakaópor (Valrhona), átszitálva
1 tk erdei málnás balzsamecet vagy vörösborecet
50 g 70% kakaótartalmú csokoládé, apróra tördelve
3 ek étkezési keményítő
pár csepp vanília esszencia
300 ml magas zsírtartalmú tejszín
125 g áfonya
250 g szeder
A sütőt 180 fokra melegítem. A tojásfehérjét habbá verem, mielőtt teljesen kemény lenne, apránként hozzászitálom a porcukrot, majd a kakaóport. A végeredmény fényes, kemény hab lesz. Az étkezési keményítőt beleforgatom, hozzáadom a vanília esszenciát és a málna ecetet, a legvégén a mezzalunaval aprított csokidarabkákat. Egy sütőlapra sütőpapírt borítok, erre ráöntöm a masszát úgy, hogy kör alakja legyen, a tetejét lesimítom (én most egyszemélyes adagokat készítettem). A sütőbe teszem és a hőmérsékletet visszaveszem 150 fokra. Így sütöm 75 percet. A sütőajtót résnyire nyitva hagyva hagyom kihűlni. A tejszínből kemény habot verek, a torta tetejére simítom, majd díszítem a gyümölcsökkel. Az alap nagyon csokis, a tejszín alig édes, az áfonya fanyar, a szeder…hmmm…mennyei!
