2019. szeptember 30.

Pulykahúsos-gombás nokedli



Szeretem a nokedlit, de a mindenki által imádott tojásos nokedlitől sokkal jobban kedvelem az ilyen ízes egytálételeket. Maradék nokedli felhasználására ideális megoldás, bár annyira finom, hogy ezért önmagában is érdemes nekiállni nokedlit főzni.

Hozzávalók 2 bőséges adaghoz:
 A nokedli tésztához:
20 dkg liszt
1 tojás
1,5 dl víz
ízlés szerint só

A raguhoz:
1 evőkanál olívaolaj
10 dkg baconkocka
1 fej fokhagyma
30 dkg darált pulykahús
25 dkg csiperkegomba
1 dl fehér bor
1 kiskanál morzsolt majoránna
1 kiskanál szárított oregánó
só, frissen őrölt fekete bors

 A tálaláshoz:
frissen reszelt kemény sajt

A nokedli tésztához a tojást felverem, elkeverem a vízzel, megsózom, majd apránként hozzákeverem a lisztet (nem kell alaposan kidolgozni) .
Edényben vizet forralok. Mikor forr, megsózom, és nokedli szaggatóval beleszaggatom a tésztát a lobogva forró vízbe, majd kifőzöm a nokedliket. Miután felszínre jöttek, szűrővel leszűröm és félreteszem, kevés főzőlével együtt. Közben egy serpenyőben felhevítem az olajat és kisütöm rajta a baconkockákat. Hozzáadom a megtisztított, zúzott fokhagymát, a felaprított gombát és a darált pulykahúst is a serpenyőbe teszem, sóval, borssal, majorannával és oregánóval fűszerezem. Erős lángon összepirítom, majd hozzáöntöm a bort, egy keveset a nokedli főző levéből és immár lefedve, mérsékelt tűzön puhára párolom a ragut (jó, ha marad egy kis szaftja is). Ha kész, hozzáadom a nokedlit, alaposan összekeverem és tálaláskor reszelt sajtot szórok a tetejére.


A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.




Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

2019. szeptember 24.

Vendégváró hidegtál Kertecske lekvárokkal



Erika gyermekkori álmát válthatta valóra, amikor lett egy kertecskéje és gondosan nevelt gyümölcsökből, nagymamája régi, családi receptjeit használva, sok-sok szeretettel, hagyományos módon készült birsalmasajtot és lekvárokat (rebarbara, cékla, sütőtök), meg zöld dió befőttet kezdett el készíteni. Küldött belőlük egy-egy üveggel, hogy kóstoljam meg, én meg – mivel épp barátainkat vártuk egy beszélgetős-borozgatós vacsorára – sajtokkal, sonkával párosítva kínáltam őket, egy pazar hidegtálat készítve.

Jómagam is minden évben főzök lekvárokat, chutney-kat és gyümölcs-sajtokat, jobbára cukormentesen, mert az évek múltával már sokkal kevésbé édesen szeretünk mindent, de élmény volt ezeket a lekvárokat kóstolni. Érződik az, mennyi odafigyeléssel, szeretettel készültek. A vacsoravendégeknél a mentás rebarbara lekvár volt az überkedvenc, egy friss kecskesajttal párosítva. A birs lekvár isteni volt brie sajttal, de parmezán darabkákkal is élmény volt, a sütőtök pedig a lágy kékpenészes sajthoz passzolt a legjobban a mi szánk íze szerint. Ettünk még jóféle érlelt sonkát, friss fügét és szőlőt, meg többféle magvas kenyeret, krékert. A zöld dió pedig a legjobb volt, amit eddig kóstoltam! Hajrá Kertecske, csak így tovább!

Ha meg szeretnéd kóstolni a Kertecske termékeit, itt tudsz vásárolni belőlük.

2019. szeptember 23.

Cékla - lila káposzta – áfonya juice


Beállt az őszi idő, a szomorkás reggeleket igyekszem feldobni egy-egy csupa vitamin, élénk színű juice-al, amit a lassú présemmel készítek, és ha nem fogy el reggelire, szívesen kortyolok napközben is. Az alábbi juice bevallom, nem „kezdőknek” való… A cékla földes íze, az áfonya fanyarsága és a lila káposzta enyhe csípőssége nekem bejön magában is. Akinek nem, tegyen hozzá 2-3 almát, az tompít, kerekít az ízélményen.

Hozzávalók:
2-3 db cékla (mérettől függően)
2-3 alma (opcionális)
250 g áfonya
negyed lila káposzta

A hozzávalókat megmosom, a céklát meghámozom (az almát kicsumázom) és mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva, max. 24 órát tárolom a hűtőszekrényben.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.


Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2019. szeptember 18.

Sült bébi tintahal


Idén úgy alakult, hogy nem májusban, vagy szeptemberben töltöttük el a szokásos horvát tengerparti hosszú hétvégénket az isztriai Moscenicka Draga-ban, hanem augusztus második felében, és nem egy hétvégét, hanem 10 teljes napot sütkéreztünk édes semmittevésben.
Az utazás hirtelen ötlet volt, így érthető módon a szokott szállásunk teltház miatt nem tudott fogadni, de szerencsénkre a házigazdánk testvérénél épp szabad volt egy 2 fős apartman, amiről kiderült, hogy még jobb helyen van, mint az, ahol évek óta rendszeresen megszálltunk.
A nyilvános strand végénél, mindössze 22 lépcső választott el a parttól. Régi kőház, 45-50 cm vastag falakkal (így légkondicionáló hiányában is kellemesen hűvös), este 10-ig beszűrődött a közeli parti bar kellemes zenéje, utána hallgattuk a hullámokat, hajnalban pedig sirálybőgésre ébredtünk.
Pihentető nyaralás volt. Az a fajta, amikor nem csinálsz semmit és még azzal is vársz egy keveset. 




A hajnali kávénkkal lesétáltunk a még zárva lévő beach-bár teraszára megnézni a napfelkeltét, majd ha megláttuk a halászhajót, ami minden reggel fél 7 körül jött be a friss fogással, elballagtunk a parton a mindössze 5 percre lévő kikötőbe friss halat venni az aznapi reggelihez, vagy vacsorához. Enni mindig kiültünk az árnyas teraszra, ahonnan beláttuk az egész öblöt, meg az óvárost. Pazar volt a kilátás, mi meg éleztük a mindennapi, ráérős pezsgős reggeliket, hal és tengeri herkentyűs vacsorákat. 

Ez a bébi sült tintahal volt az egyik kedvenc, de a sült tonhal steaket, vagy bármelyik halvacsoránkat szívesen megismételném bármikor.
Olyan friss halat, tengeri herkentyűt csak tengerparton lehet kapni, főleg, ha közvetlenül a halászoktól vásárolunk akkor, amikor befutnak a kikötőbe és pakolják ki a zsákmányt.

Hozzávalók 2 adaghoz:
500g bébi tintahal (calamari)
3 gerezd fokhagyma
1 csokor zöldpetrezselyem
1 citrom
1-2 evőkanál extraszűz olívaolaj
tengeri só és frissen őrölt bors, ízlés szerint

A bébi tintahalat megtisztítom*, megmosom, lecsöpögtetem, és konyhai papírtörlővel megszárítgatom, hogy lehetőleg minden nedvességétől megszabadítsam. Egy forró, száraz serpenyőbe teszem és picit le is nyomkodom őket, hogy amikor sisteregve sülnek, némi pírt is kapjanak. Egy perc elteltével megspriccelem extraszűz olívaolajjal, hozzáadom a zúzott fokhagymát, majd keverve-rázva sütöm még maximum 2-3 percig (nem érdemes túlsütni, mert rágós lesz, olyan, mintha befőttes gumit rágna az ember). Megsózom, megszórom aprított petrezselyemmel, összekeverem és azonnal tálalom. Citrom gerezdeket adok hozzá, meg friss kenyeret, amivel ki lehet tunkolni az isteni szaftot.

*A tintahal tisztításáról itt egy jó kis videó:



2019. szeptember 16.

Baconos-kakukkfüves sült gomba sajtmártással


A sült gomba az egyik kedvencem. Bébi csiperkéből mindegyik falat kis ízorgia, ezzel az ínycsiklandó parmezános sajtmártással elkészítve lehet laktató főétel egymagában, netán főtt tésztára halmozva (pld. tagliatellével), de körete is lehet egy szelet natúr sültnek. Nem egy kalóriamentes fogás, de valamit valamiért.

Hozzávalók 4 adaghoz:
fél kg bébi csiperke gomba
fél kg bébi barna csiperke gomba
1 ek olívaolaj és/vagy 50 g vaj
100 g füstölt bacon szalonna
1 dl száraz rozé bor
3-4 gerezd fokhagyma
frissen őrölt bors, ízlés szerint
4-5 ág friss kakukkfű
2 dl tejszín
100 g mascarpone
100 g jól olvadó reszelt sajt
50 g frissen reszelt parmezán

A bacont nagyon apróra vágom és egy akkora edényben, amibe majd a gomba is kényelmesen elfér, pörcösre sütöm a zsiradékon. Kiveszem az edényből és félreteszem. A visszamaradt zsiradékon, erős lángon, kevergetve megsütöm a gombát. A cél, hogy süljön, ne párolódjon, akkor lesz igazán jó íze, ha aranybarnára sülnek a gombafejek. Előbb-utóbb levet eresztenek, azt hagyom elfőni, még pirítom pár percig, majd ráöntöm a bort és hagyom, hogy felére redukálódjon. Borsozom, hozzáadom a kakukkfű leveleit és a zúzott fokhagymát, majd ráöntöm a tejszínt és belekeverem a mascarponét. Belekeverem a reszelt sajtot és parmezánt majd hagyom 2-3 percig bugyogva főni, közben a sajt elolvad és mártássá sűrűsödik a szaft, gyengéden körülölelve a sült gombákat.
Rászórom és belekeverem a sült bacon pörcöket, megszórom még pici friss kakukkfűvel és kész, lehet enni!


A gombáért köszönet a CHEFgombának!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITTmegteheted. Instagramon is követhetsz