Kefires lángos (hűtős lángos)

Ezen a kicsit szomorkás időjárású pünkösdi hétvégén a Bódva völgy - Cserhát vidék egyik legszebb szegletében, kedvenc kis zsákfalunkban - Égerszögön, - a Boróka házban vagyunk barátainkkal. Minden évben eltöltünk itt egy májusi hétvégét jóízű lakomákkal, borozgatással, éjszakába nyúló beszélgetésekkel, nagy kirándulásokkal és az sem zavar, ha épp esik, mert esőnapon lehet barlang-túrázni, jó időben meg kinti programot szervezni. Reggelente én szoktam elsőnek felkelni, mire a társaság felébred, már ehetőre hűlnek a kenyerek, meg a belga barátunk reggelijéhez a croissant. Előkerül az otthoni sonka, kolbász, házi májpástétom, meg a lekvárok, de idén a fő kívánság az volt, hogy egyik reggel süssünk lángost. OK, de én eddig lángost sosem sütöttem, mert Édesanyám verhetetlen lapótyát süt és ha mégis lángosra vetemednénk, jófajtát kapni a kiskőrösi piacon…  Házigazdánk, Marika néni adott receptet és útmutatást, majd kisütni is segített. Kefires lángost készítettünk,  aminek este bedagasztottam a tésztáját, az éjszakát a hűtőben töltötte, reggel pedig frissen kisütöttük. Ha nem sütöttük volna ki egyszerre az egészet, a tésztáját akár egy egész hétig is el lehet tartani a hűtőben, mindig annyit kivéve belőle, amennyit frissen kisütünk.
Most el is fogyott mind, fokhagymásan-tejfölösen-sajtosan, na meg lekvárosan, ahogy gyerekkoromban én is ettem és ahogy a belgák (is) szeretik.

Hozzávalók kb 15 db közepes méretű lángoshoz:
1 kg liszt (BL55)
20 g só
kb. 300 g kefir (függ a liszt minőségétől)
3 tojás
10 g szárított élesztő (vagy 50 g friss)

a sütéshez kb fél liter olaj

a tálaláshoz:
pár gerezd zúzott fokhagyma, tejföl és reszelt sajt
az édes szájúaknak lekvár

Egy méretes keverőtálban elkeverem a lisztben a sót, beleütöm a 3 tojást és beleöntöm a kefirt, amiben elkeverem az élesztőt és jól kidolgozom, semmiképpen sem kemény és nem is túl lágy tésztát dagasztok. Kiolajozott nagyméretű nylon zacskóba teszem, lezárom úgy, hogy legyen bőven helye megkelni és beteszem a hűtőszekrénybe másnapig.
Sütés előtt kb. fél órával kiveszem a hűtőből a tésztát, ami az éjszaka leple alatt szépen kitöltötte a zacskót, közben olajat melegítek egy magasabb falú serpenyőben és ha már kellően meleg az olaj (kb. 180 fokos), olajos kézzel gombócnyi tésztát kiveszek, kihuzigálom nagyjából kerekdedre és a forró olajban, oldalanként pár perc alatt aranybarnára sütöm. 

Konyhai törlőkendővel kibélelt tepsire sorakoztatom a megsült lángosokat (ez felszívja a fölösleges olajat), majd azonnal tálalom. 

Van, aki édesen szereti (a képen a friss, cukormentes bodzás eperzselém van a lángoson),

a többiek kedvük szerint megkenik fokhagymával (a zúzott fokhagymát pici olajjal és vízzel elkeverve), tejföllel és reszelt sajttal tolják. Az állaga mesés, a szélei ropogósak, egyáltalán nem zsíros, nem tocsog az olajtól és ha maradna a tésztából, egy hétig eláll a hűtőben, mindig annyit lehet belőle kisütni, ami épp elfogy frissen. 

Tóthné Marika néni receptje alapján.