Kacsa rillette

A rillette a francia konyha klasszikusa, nem más, mint cafatokra szedett, zsírban eltett sült hús, azaz egyfajta húspástétom (vagy „húslekvár”), mely sokáig eláll, és egy szelet kenyérre, vagy pirítósra kenve, egy kis savanyúsággal bármikor bevethető reggelire, uzsonnára, vagy vacsorára, magában, vagy előételeként. Gyakorlatilag bármilyen húsból (disznóból, kacsából, libából, tyúkból, de nyúlból, vadból is) igen finom rillette készülhet.

Évente egyszer, negyedmagammal házigazdája vagyok a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend Nagytanácsi ülésének, ilyenkor mi adjuk a borrendi tagtársainknak a vacsorát, én általában az előételeket készítem, de a többi fogásba is besegítek. Idén az általános sikernek örvendő májkrémem mellé többek között kacsa rillettet is készítettem, ennek osztom most meg a receptjét, mennyiségek nélkül, mert készülhet kisadag, vagy több üvegnyi, ahogy adódik.

Kedvenc baromfi hentesemnél bőrös kacsahájat, és pecsenye, vagy hízott kacsacombokat veszek (utóbbiak jóval zsírosabbak). A hájat kiolvasztom, majd a töpörtyű eltávolítása után a kacsazsírban alacsony (80-90 fok körüli hőmérsékleten) 6-7 óra alatt vajpuhára abálom (konfitálom) a sóval, borssal fűszerezett combokat úgy, hogy dobok a zsírba a combok mellé egy kis kakukkfüvet meg majoránnát is, 1 szem csillagánizst, egy fej vízszintesen elfelezett fokhagymát, egy fej hagymát és néha még egy kezeletlen héjú narancsot is, héjastól.

Akkor van kész, amikor a húsból a csont gond nélkül kicsusszan. A combokat a zsírban hagyom langyosra hűlni, majd leszedem a bőrét, és az összes húst a csontról. A húst lehet villával rostjaira szedni (ez az autentikus francia módszer), vagy késes robotgépben némi zsírral durvára aprítani (a nagy mennyiség miatt most így tettem, és beledolgoztam a sült hagymát, fokhagymát, narancsot is). A húspépet visszateszem a zsírba, meglangyosítom, és keverek bele egy kupica konyakot (brandyt, whiskyt, vagy almapálinkát) aztán az egészet (csatos) üveg(ek)be kanalazom, hideg helyre teszem, és hagyom megszilárdulni. Másnapra érnek össze az ízek igazán, de hetek, hónapok múlva ugyanolyan jó, sőt.  
Apró savanyú uborkát, gyöngyhagymát, vagy céklát adok mellé.