Burrata

Hmmm…Csodasajt. Csodálatos sajt. Sajtcsoda. Fokozzam?
Aki rendszeresen olvas, tudja mennyire tudok lelkesedni jó dolgokért. A burrata pedig nagyon jó és mivel az utóbbi időben kevés jó dolog történt velem, ezt most duplán élveztem.
Régóta szerepel a „bakancslistámon” , a Naschmarkt-on jutottam hozzá. Végre.

A Puglia tartományból származó friss sajt, hasonlóan készül mint a mozzarella (csak tehéntejből), a még meleg sajtból tarisznya szerű batyut formáznak, melyet megtöltenek a visszamaradt sajtdarabokkal és tejszínnel, ez hihetetlen állagot eredményez a batyu belsejében. Hagyományosan zöld liliomlevélbe csomagolják, ennek színe, üdesége jelzi a sajt frissességét. Azonnal fogyasztandó, tartogatni nem érdemes, bár aki egyszer kóstolta, az nem is fogja tartogatni…

Nyáron Édesanyám kertjében termett ízes paradicsommal enném, most – így első kóstolásra – nem bonyolítottam túl, sütöttem hajnalban egy rusztikus házikenyeret és alig, hogy kihűlt, már mártogattuk is a felvágott sajtlabdacsban. Gasztronómiai orgazmus, az egyik legfinomabb étel, amit valaha kóstoltam:-)

Mammának és Zsófinak is nagy kedvence.