2009. október 1.
„A” paradicsomleves
Korábban már áradoztam paradicsomleves ügyben, de kénytelen vagyok belátni, mindig van jobb és a jót lehet még fokozni. Ettől finomabb paradicsomlevest még nem készítettem. Kicsit macerás, de megéri!
Hozzávalók:
2 kis fej salottahagyma
2 ek olívaolaj
5 dkg vaj
1 sárgarépa
2 kis saláta cukkini (én egy zöldet – egy sárgát használtam)
2-3 csiperke gomba
1 kisméretű padlizsán
1,5 liter (házi) paradicsomlé
só, frissen őrölt bors
2 ek nádcukor
1 kk őrölt fahéj
1 kk őrölt gyömbér
1 ek morzsolt oregánó
fél csokor petrezselyem zöld, aprítva
jó lett volna még egy kis zeller, de épp nem volt itthon
Minden zöldséget felaprítottam, apró kockákra. Az olívaolaj-vaj keveréken megdinszteltem a hagymát, majd rádobtam a gombát, ez eresztett egy kevés levet, majd sorban hozzáadtam a sárgarépát és 2 fajta cukkinit, végül a padlizsánt, ami szépen felszívta az összes zsiradékot – szaftot, ami addig keletkezett. Öntöttem rá egy kis vizet és fűszereztem sóval, borssal, petrezselyem zöldjével, morzsolt oregánóval és gyömbérporral, majd amikor megpuhultak a zöldségek, ráöntöttem a paradicsomlevet és összeforraltam. Érdemes megvárni, míg megpuhulnak a zöldségek és csak azután hozzáadni a paradicsomlevet, mert a savas környezetben nem puhulnának egyhamar. Botmixerrel pépesítettem és szitán átpasszíroztam az egészet, a zöldségeket jól kinyomkodtam, majd félretettem (fasírt készült belőlük). A levest tovább ízesítettem kevés fahéjjal és nádcukorral. Picilány betűtésztát kért bele (az Auchan áruházakban kapható lédig, nem egy olasz minőség, de egészen ehető), mi bögréből kortyolgattuk elismerő hümmögések közepette. Eszméletlenül finom!