2008. szeptember 29.

VKF! XIX. – Romantikus vacsora

Huszonévvel ezelőtt az volt a legromantikusabb, amikor párizsi salátát készített és Ő etetett meg vele, lassan, ráérősen. Tizenéve attól lágyultam el, hogy általa kivasalt ruhát hozott nekem a korházba. Mostanában azt élveztem, hogy mikor hullafáradtan hazaértem árubeszerző túráról, meleg vacsorával várt, olyannal, amit csak Ő tud. Meg jégbehűtött pezsgővel, terített asztallal…:-) (ennek vége, mert újabban együtt megyünk árubeszerezni)


A mostani vacsora három fogásából kettőt előre elkészítettem, a főfogás sem igényelt hosszas sürgölődést a konyhába. Azt nem állítom, hogy a legösszeillőbb három fogás volt, de finom, az biztos!


Előétel: vegyes ízelítő falatkák abból, ami éppen volt a hűtőben



Főfogás: sült tengeri halfilé belugalencsés édesburgonya tortával


Hozzávalók:
1 db édesburgonya
fél dl belugalencse
0,5 dl tejszín
5 dkg vaj
só, bors

tengeri halfilé


Az édesburgonyát megtisztítottam, kis kockákra vágtam és puhára főztem.
A lencsét húslevesben puhára főztem, majd mindkettőt (külön-külön) tejszínnel, vajjal, sóval, borssal krémesre turmixoltam (a lencsepürét finomszűrőn kellett volna áttörnöm, de ez olyan macerás volt, hogy elkezdtem, majd lemondtam róla. Nem árt az a kis rágnivaló!:-))
Desszertgyűrűt kivajaztam és a lencsepürét, egy-egy édesburgonya réteg közé nyomtam, tetejét néhány szem lencsével díszítettem.


A belugalencsés édesburgonya tortát Szél Tamás receptje alapján készítettem, aki a Hagyomány és evolúció versenyen, 2007-ben első helyezést ért el. Ez volt a döntőben tálalt egyik körete. Nagyon finom a halhoz!


Desszert helyett: sajttál almával, aszalt gyümölcs, pisztácia meg kedvenc vörösborunk.



Dokinak köszönjük a témát:-)))

Nincsenek megjegyzések: