2008. szeptember 22.

Nosztalgia

Nyár elején Picilánnyal Ópusztaszeren jártunk, osztálykiránduláson. Most találtam rá az ott készült képekre, jó érzés volt újraélni, gondolatban.

Délelőtt részt vettünk az oskolában egy korabeli tanórán, az árpádhalmi tanyai elemi népiskolában, amely a két világháború közti időket idézi fel. Az 1920-as évek korhű berendezési tárgyai között zajló „tanóra” élmény volt nem csak a gyerek számára, de nekünk, felnőtteknek is, a jóképű Tanító úr igen jól alakította szerepét:-) Megnéztük a Feszti körképet, a panoptikumot, a panteont, kiállításokat, meg a skanzent.
A gyerekeknek természetesen a játszótér és a lovasbemutató tetszett a legjobban, nekem a szatócsbolt idézte fel a legtöbb emléket. Gyerekkoromban tényleg ilyen volt a Grivica utcai kisbolt, ahová jártunk vásárolni (ott vettem az isteni selyemcukrokat is, amilyet a napokban láttam).

Vettem is vásárfiát, olyat, ami felett megállt az idő. A pálcikás kakas nyalóka esküszöm, 35 évvel ezelőtt is ugyanígy nézett ki…És tudják-e az ifjak, mi az a krumplicukor? (a képen a nagydarab, fehér) Az omlós tejkaramella íze még most is a számban van…

Az Emlékpark honlapján olvasom, hogy szeptember 14-én, a szobori búcsú napján Székelyföldet bemutató kiállítás nyílt, mely egy egész éven át látható. Megyünk újra :-)

3 megjegyzés:

Hobbiszakács írta...

Krumplicukor... Hú, de rég ettem utoljára. Kb. azonidőtájt lehetett, amikor az almán cukormáz, a mézeskalácsszív közepén pedig tükör volt. :-)

gabojsza írta...

:-)))

max írta...

Micsoda véletlen, én is vettem krumpli cukrot, meg színes csvart cukor rudat és persze süvegcukrot.