2008. október 14.

Culinaris Ízakadémia



Októberben 2 estémet a Culinaris főzőestjein töltöttem, mindkét estén sok jó ötletet láttam, tanultam, megint úgy jöttem haza, hogy lesz mit reprodukálnom. Sajnálom, hogy az indiai főzőestre már nem fértem be, számomra a menü nem volt annyira izgalmas, mint maga a chef, Allen Diwan. Barátnőm mosolyogva kérdezte, hogy erre a dagadt indiaira gerjedtek? Hát erre. Nem a férfira, hanem a chefre:-) Tud valamit a pasi az indiai konyháról... Na, majd legközelebb!

Az első este „Fúziós konyha főzőest” –ként lett meghirdetve, ehhez képest Ferran Adria molekuláris konyha termékeivel főzték végig a menüt, amit nem bántam, mert pár hónapja bőszen agitáltam gasztroblogger barátnőimet, ruházunk be egy-egy próba csomagra és vágjunk bele a kísérletezésbe! Már tudom, érdemes beruházni és ami késik nem múlik, lesz még a kiskonyhám boszorkánylabor:-)
Voltak azonban olyanok, akik „átverve” érezték magukat, mert a fúziós konyha az ugye nem egyenlő a molekuláris konyhával…

A menüt a nemrég nyílt Babel étterem fiatal chefjei alkották. Kíváncsivá tettek, mert amit ott ettünk jó volt, de nem rendkívüli. Igaz, szerény körülmények között, idegen konyhában főztek. A Babel-ről pedig Chili&Vanilia áradozott (és nem csak ő), majd letesztelem, hogy főznek a saját konyhájukban:-)

A molekuláris főzőest menüje:
- Karfiol panna cotta folyami rákkal: Finom, de semmi rendkívüli. Az egész folyami rák igen látványos elem a tányéron, kár, hogy csupán másfél-két centi fogyasztható belőle:-) A panna cotta agar-agarral készült, itthon is fogom készíteni, nem csak karfiolból, brokkoliból is jó lehet. 

- Libamáj krémleves szarvasgomba habbal: Számomra az est legjobb fogása. Harmonikus ízek, kellemes állag. A szarvasgomba habtól nagyon „trendi” fogás, ha vendégek előtt akarunk villogni:-) 

- Barbarie kacsamell violaburgonyával, sütőtökpüré habbal: a kacsamell sous vide technológiával készült (azóta lett sous vide gépem), valóban rózsaszín (volt akinek túlságosan is!) A viola burgonyával ez volt első interaktív találkozásom, úgy érzem, megkedveltük egymást (a Brüsszeli piacon láttam, megállapítottam, hogy jó pofa de akkor nem kóstoltam). A sütőtökpüré légies hab, ízletes, de ehhez a fogáshoz meg lennék nélküle…A dupla falu habszifont meg legközelebb Bécsben lehet beszerezni. Mindenesetre szép, színes fogás, a shiitake gomba meg a Maldon só csak emelte a kellemes ízhatást 

- Csokoládéravioli passionfruit szósszal, meggyhabbal: számomra az est leggyengébb láncszeme. Persze nézőpont kérdése, mert nagyon jópofa játék az, amivel az olvasztott csokiból ravioli lesz, de az íze valahogy útközben elveszett…A passiógyümölcs szósz finom, a meggyhab a „kérek még” kategória

A felszolgált borok korrektek voltak de este fél tízkor nem vertem ököllel a Culinaris ajtaját, hogy azonnal nyissanak ki, mert venni akarok.

A második alkalom a provence-i főzőest volt, amit nagyon cuki francia akcentussal beszélt végig angolul Christine Chapot, akit egyszerűen imádtam, annyira, hogy jövő nyáron lehet, hogy megnézem magamnak a saját konyhájában, ahol 2-7 napos provence-i főzőkurzusokat vezet, vagy csak egyszerűen főz a vendégeinek a kis családi „bed & breakfast” panziójában.
Irigylem az Etyekieket, akikkel testvértelepülési kapcsolatot létesít Tavel, Christine kis faluja!

A menü:
- Roquefort sajtos keksz: egyszerű, gyors és finom. A lányoknak is ízleni fog (én imádtam), csak nem kell túlsütni. 

- Padlizsán "papeton" paradicsomszósszal:
sült padlizsán pástétom friss, fűszeres paradicsomszósszal. Mennyei! (állítólag hidegen is ilyen jó!) 

- Zsályás-ricottás sertés vesepecsenye emmentáli sajtos cukkíni gratiné-val:
egyszerű és mégis rafinált, igazán „franciás” fogás. (reggel a hentesnél kezdek!) 

- Málnahabos torta:
friss, tejszínes málnahab vékony, ropogós piskóta alapon. A hab nagyon jó, a piskóta nekem annyira nem jött be, azt biztosan másképp csinálom majd.

Két francia bor kísérte a menüt, igaz, csak belekóstoltam (zéro tolerancia program), de nem hagyott bennem mély nyomokat.

Bevallom, előítéletekkel indultam a Culinaris Ízakadémia főzőestjeire, mert olvastam jót is, rosszat is, de elégedett vagyok azzal, amit kaptam. Nem éreztem, hogy a készletet szeretnék rám sózni, de jó tudni, hogy ott kapható minden, amiből a fogások készültek (bár ezt feltűnően nem hangoztatták).
Nem utoljára jártam a Perc utcai főzősuliban:-)

1 megjegyzés: