2007. november 21.

Túrós puliszka


ÉP még udvarolt nekem, mikor egyszer déltájt meglátogatott, Édesanyám éppen puliszkát főzött az ebédhez. Megnézte és kijelentette, hogy azt ő ugyan meg nem kóstolja, mert náluk ilyesmit a malacokkal etetnek. Pár hét múlva ismét ebédidőben járt felénk, akkor éppen túrós puliszkát ettünk, a látványának és főleg illatának már nem igazán tudott ellenállni, meg éhes is lehetett, megkóstolta de csak annyit mondott, hogy „nem rossz”. Ennek lassan 30 éve... Azóta úgy megszerette, hogy sokszor kérdezi: mikor eszünk már egy jó túros puliszkát? És ha én éppen nem kívánom, megcsinálja magának.

Hozzávalók 4 személyre:
1 liter víz
1 kiskanál só
30 dkg kukoricadara
30-40 dkg juhtúró
tejföl

1 liter vizet felteszek forrni, 1 kk sóval. Amikor forr, beleöntöm a kukoricadarát, majd folyamatos kevergetés mellett addig főzöm, míg sűrű lesz, de nem kemény. A kevergetés fontos, mert odaég, hőforrás elzárása után, várakozó állásban is „dagad” . Szinte mindig egy- két kanálnyit félreteszek tejes puliszkának. Kevergetni sok mindennel lehet: Édesanyám a mai napig az ősrégi, erdélyi puliszkakeverő fával szokta, ami leginkább egy mini baseball-ütőhöz hasonlítható, én a botmixer szerű Zepter Mixsyvel szoktam, de megteszi a fakanál is, az felér egy bicepsz edzéssel :-).
Egy sütőtál alját vékonyan kivajazom, de még jobb, ha kizsírozom, jóféle mangalica vagy kacsazsírral. Egy sor puliszkát simítok az aljára, rámorzsolom a túró 1/3-át, majd puliszkaréteg jön ismét, és így folytatom míg tart az alapanyagból. A tetejére túrót szórok, és beteszem a forró sütőbe addig, míg a tetején a túró megolvad. Közben 1-2 szelet füstölt szalonnából vágott apró kockákból szalonnatepertőt készítek, ezt lehet a tetejére szórni. Melegen, tejföllel tálalom.

Gyerekkorom kedvenc „levese”, a túrós puliszka előtti tejes puliszka. Ez nem más, mint egy mélytányérban 1-2 kanál forró puliszkára öntött hideg tej, amit a meleg puliszkával együtt kanalazunk ki. Puliszkát magában (túró nélkül), köretnek szoktuk enni tokányokhoz, lesi pecsenyéhez, de erről majd egy másik posztban:-)

Pár szó a túróról: Erdélyből hozott juhsajtból - saját magunk által gyúrt túróval szoktuk készíteni. A 30-40 cm átmérőjű, 6-8 kg-os friss juhsajtot szeleteljük és pár napig szikkasztjuk, utána a Mamámtól örökölt régi, 8-as húsdarálón ledaráljuk, besózzuk és jól meggyúrjuk (ezt ÉP végzi nagy élvezettel). Adagonként zacskózzuk és a fagyasztóban tároljuk felhasználásig. Készül belőle túrós puliszka, sztrapacska, de friss paradicsommal és puha kenyérrel sem utolsó!
Ha nincs erdélyi juhtúrónk, veszünk szlovák brindzát, vagy magyar gomolyát, azzal is finom!

6 megjegyzés:

lorien írta...

Ez szinte hiánypótló poszt volt :) Bár én sem vagyok oda a kukorica szinte semmilyen megjelenési formájáért, erdélyben isteni túros puliszkákat ettünk, és ideje lenne már enni megint :) Ezen nekibátorodva neki is állok majd :)

gabojsza írta...

Majd csinálunk Nektek, ha végre összejövünk:-)

FiatalonGazdagon írta...

Kedves Gabojsza!

Nagyon megkívántuk mi is a puliszkát, ezért kerestem egy receptet, ahol megnézhetem miből mennyit kell tenni. Így találtam a blogodra. Szeretnék gratulálni, nagyon jónak találom. :)

A receptedet követve el is készült a túrós puliszka, még hagymát is tettem bele és annyira finom lett, hogy alig bírtuk abbahagyni az evést :) Fotót is készítettem róla, ha kiváncsi vagy szívesen elküldöm neked levélben (ebben az esetben kérlek írj az info@fiatalongazdagon.com e-mail címre).

Mégegyszer köszönöm, hogy így "segítettél"! Máskor is idelátogatok receptekért :)

István

gabojsza írta...

Kedves István,
You are welcome, anytime:-)

Névtelen írta...

Ezt nem nagyon értem:
http://www.sayapakonyhaja.eoldal.hu/cikkek/sos-sutemenyek/turos-puliszka
Ő is te vagy?

gabojsza írta...

Nem, nem én vagyok...Ez egy közönséges net tolvaj, másik 4 receptem is megtaláltam nála, szó szerint, képpel. Köszönöm, hogy szóltál!