2007. november 21.

Túrós puliszka

Jó 20 éve, egyszer déltájt látogatott meg Életem Párja, Édesanyám éppen puliszkát főzött az ebédhez. Megnézte és kijelentette, hogy azt ő ugyan meg nem kóstolja, mert náluk ilyesmit a malacokkal etetnek. Pár hét múlva ismét ebédidőben járt felénk, akkor éppen túrós puliszkát ettünk, a látványának és főleg illatának már nem igazán tudott ellenállni, meg éhes is lehetett, megkóstolta de csak annyit mondott, hogy „nem rossz”.
Azóta úgy megszerette, hogy sokszor kérdezi: mikor eszünk már egy jó túros puliszkát? És ha én éppen nem kívánom, megcsinálja magának, néha még nálam is finomabbra!
Hozzávalók 4 személyre:
1 liter víz
1 kiskanál só
30 dkg kukoricadara
30-40 dkg juhtúró
tejföl

1 liter vizet felteszek forrni, 1 kk sóval. Amikor forr, beleöntöm a kukoricadarát, majd folyamatos kevergetés mellett addig főzöm, míg sűrű lesz, de nem kemény. A kevergetés fontos, mert odaég, hőforrás elzárása után, várakozó állásban is „dagad” . Szinte mindig egy- két kanálnyit félreteszek tejes puliszkának. Kevergetni sok mindennel lehet: Édesanyám a mai napig az ősrégi, erdélyi puliszkakeverő fával szokta, ami leginkább egy mini baseball-ütőhöz hasonlítható, én a botmixer szerű Zepter Mixsyvel szoktam, de megteszi a fakanál is, az felér egy bicepsz edzéssel:-). Egy sütőtál alját vékonyan kivajazom, de még jobb, ha kizsírozom, jóféle mangalica vagy kacsazsírral. Egy sor puliszkát simítok az aljára, rámorzsolom a túró 1/3-át, majd puliszkaréteg jön ismét, és így folytatom míg tart az alapanyagból. A tetejére túrót szórok, és beteszem a forró sütőbe (vagy ha sietek, a mikróba) addig, míg a tetején a túró megolvad. Közben 1-2 szelet füstölt szalonnából vágott apró kockákból szalonnatepertőt készítek, ezt lehet a tetejére szórni. Melegen, tejföllel tálalom.
Gyerekkorom kedvenc „levese”, a túróspuliszka előtti tejes puliszka. Ez nem más, mint egy mélytányérban 1-2 kanál forró puliszkára öntött hideg tej, amit a meleg puliszkával együtt kanalazunk ki. Puliszkát magában (túró nélkül), köretnek szoktuk enni tokányokhoz, lesi pecsenyéhez, de erről majd egy másik posztban:-)

Pár szó a túróról: Erdélyből hozott juhsajtból - saját magunk által gyúrt túróval szoktuk készíteni. A 30-40 cm átmérőjű, 6-8 kg-os friss juhsajtot szeleteljük és pár napig szikkasztjuk, utána a Mamámtól örökölt régi, 8-as húsdarálón ledaráljuk, besózzuk és jól meggyúrjuk (ezt Életem Párja végzi nagy élvezettel). Adagonként zacskózzuk és a mélyfagyasztóban tároljuk felhasználásig. Készül belőle túrós puliszka, sztrapacska, de friss paradicsommal és puha kenyérrel sem utolsó!
Ha nincs erdélyi juhtúrónk, veszünk szlovák brindzát, vagy magyar gomolyát, azzal is finom!

6 megjegyzés:

lorien írta...

Ez szinte hiánypótló poszt volt :) Bár én sem vagyok oda a kukorica szinte semmilyen megjelenési formájáért, erdélyben isteni túros puliszkákat ettünk, és ideje lenne már enni megint :) Ezen nekibátorodva neki is állok majd :)

gabojsza írta...

Majd csinálunk Nektek, ha végre összejövünk:-)

FiatalonGazdagon írta...

Kedves Gabojsza!

Nagyon megkívántuk mi is a puliszkát, ezért kerestem egy receptet, ahol megnézhetem miből mennyit kell tenni. Így találtam a blogodra. Szeretnék gratulálni, nagyon jónak találom. :)

A receptedet követve el is készült a túrós puliszka, még hagymát is tettem bele és annyira finom lett, hogy alig bírtuk abbahagyni az evést :) Fotót is készítettem róla, ha kiváncsi vagy szívesen elküldöm neked levélben (ebben az esetben kérlek írj az info@fiatalongazdagon.com e-mail címre).

Mégegyszer köszönöm, hogy így "segítettél"! Máskor is idelátogatok receptekért :)

István

gabojsza írta...

Kedves István,
You are welcome, anytime:-)

Névtelen írta...

Ezt nem nagyon értem:
http://www.sayapakonyhaja.eoldal.hu/cikkek/sos-sutemenyek/turos-puliszka
Ő is te vagy?

gabojsza írta...

Nem, nem én vagyok...Ez egy közönséges net tolvaj, másik 4 receptem is megtaláltam nála, szó szerint, képpel. Köszönöm, hogy szóltál!