December negyedikén ÉP szülinapos volt, én meg pesti programot szerveztem magunknak, édes kettesben. Délelőtt könyvbemutatón voltunk, utána elrohantunk a Buono-ba magunkhoz venni a megrendelt kezeletlen héjú narancs és citrom szállítmányt (ami azóta lekvárrá és kandírozott citrushéjjá változott), utána karácsonyi vásároztunk egyet a Vörösmarty téren, estére meg leteszteltük Wang mester új éttermének konyháját.
A könyvbemutató helyszíne az ország legjobban felszerelt főzőiskolája, a METRO Gasztroakadémia volt, a bemutatott kötet pedig Bereznay Tamás Süteményeskönyvének második kiadása. Az első kiadás 2010-ben jelent meg és még abban az évben elnyerte a "Best Chef Book in Hungary 2010" elismerést a tekintélyes "Gourmand World Cookbook Award"-on.
„Egy receptkönyv éppen olyan,
mint egy sütemény: akkor tudjuk, hogy jól sikerült, ha mind elfogy”. És bizony
elfogyott. Mind. És ha már újra kellett nyomni, egy kicsit frissítettek rajta,
gyakorlatilag újrafotózták, újratördelték, és ha már lúd, legyen kövér alapon, bővült egy új
fejezettel, amiben a gesztenye a főszereplő. Az egész könyv nagyon szép lett,
szellős, átlátható, a fotók gyönyörűek, határozottan öröm kézbe venni! Árad belőle a sütés öröme, a pozitivitás és az
a jókedv, ami Bereznay Tamást jellemzi.
A könyvbemutató egy rövid köszöntéssel, köszönetnyilvánítással és őszinte beszélgetéssel kezdődött, utána kóstoltunk egy remek máktortát, amit Tamás a könyvbemutatóra sütött, majd átvonultunk a látványkonyhába, kötényt kötöttünk és túrógombócot készítettük a könyv 168.-ik oldalán lévő recept alapján. Mindenki kedve szerint gyúrt, gombócolt, főzött, majd hempergetett, ki-ki ízlése és fantáziája szerint készíthette el a saját túrógombóc változatát. Születtek zsemlemorzsás, diós, mákos, áfonyával töltött és borban párolt aszalt szilva szósszal tálalt darabok (utóbbit Mirelle-el közösen agyaltuk ki és le a kalappal a METRO csapata előtt, mert azonnal odahozták a szükséges extra alapanyagokat). Tamás túrógombóc receptjére meg bátran mondhatom, hogy egyszerűen tökéletes, mert gyakorlott háziasszonynak, konyhában kevésbé jártas újságírónak, de túrógombócot még sosem készített ÉP-nek is remegősre, könnyűre, mesésre sikeredett!
A könyvet azóta is szinte
naponta előveszem. A receptek (szám szerint hetvenöt) jól követhetőek, a
képeken valódi, házi desszertek és sütemények vannak, melyekről elhiszem, hogy én
is, meg Te is meg tudjuk csinálni. Ajánlom édesszájúaknak, kezdő és haladó
konyhatündéreknek, és meg azoknak is, akik csak tervezik, hogy „jó lenne már
sütni”, de eddig még nem merészkedtek egy tepsi közelébe.
Néhány kép a jó hangulatú
közös gombócolásról itt.
