2009. március 1.

Vargabéles


Megint egy „gyerekkori íz”, egy emblematikus erdélyi finomság. A lenti recept a Dolgozó Nő egy 1965-ös kiadásában jelent meg, és betűre pontosan ugyanúgy van lejegyezve Édesanyám 30 éves receptes füzetében is.

30 dkg lisztből, 20 dkg vajból, 10 dk porcukorból, pici sóval, 1 dl tejföllel omlós tésztát készítünk, 2 cipóra osztjuk és letakarva 2 órán át pihentetjük.

Közben két marék laskát (nálunk cérnametélt, másoknál szélesmetélt) kifőzünk és kihűtünk, kevés olvasztott vajjal összekeverjük, hogy ne ragadjon össze.

80 dg friss tehéntúrót áttörünk szitán, belekeverünk 4 tojás sárgáját, 30 dkg vaníliás cukrot, reszelt citromhéjat, 10 dkg mazsolát, 0,5 liter sűrű tejfölt és a 4 tojás jól felvert habját. Mindezt összekeverjük a megfőtt laskát (tésztát).

A két kis cipót kinyújtjuk és összehajtjuk, majd újra kinyújtjuk, egyiket tepsibe tesszük, ráhalmozzuk a túrós laskát és befedjük a másik kinyújtott lappal. 200 fokon előmelegített sütőbe toljuk, csökkentjük 160 fokra a hőmérsékletet és kb 1 óra alatt megsütjük. Forrón meghintjük vaníliás porcukorral, kb. 8 cm-es kockákra vágva, még melegen tálaljuk.

Ha a tészta készítésénél a 30 dkg lisztből 10 dkg-t finomra darált mandulára cserélünk, különleges ízélményben lesz részünk.