2009. február 15.

Körkérdések sokasága...

Körkérdések sokasága lepett el mostanában...Többet kaptam, tartozok a megválaszolásukkal. Nem mintha eddig nem lett volna rá idő, de egyszerűen most jött el az ideje…

Edith gyerekkori ízekről kérdez
Aki rendszeresen olvas, már jó pár gyerekkorom ízéről szerezhetett tudomást: a padlizsánkrém, a zakuszka, a túrós puliszka, a töltött szőlőlapi, vagy a lucskos káposzta mind, mind gyerekkorom ízei, melyekhez emlékek, illatok, érzések társulnak. Ezeket én is készítem, de például a csülkös bablevest csak nemrég főztem meg magam, mert eddig Édesanyám főzte. Olyan gyerekkori íz, amit nagyon, nagyon régen ettem: a passzírozott szárazbabfőzelék, sült erdélyi (fehér)kolbásszal és sült, ropogós hagymakarikákkal. Amíg élt, Nagymamám készítette és mai napig emlékszem az ízére! Ami már csak emlék, mert huszonnégy éve ettem utoljára, az a nutriahús és máj. Gyerekkoromban több száz nutriát tenyésztettünk, a húsát megettük, a bundáját eladtuk. Valahol még van egy nutriafogakkal készült nyakékem, annak idején nagyon menő ékszer volt az ezüstbe foglalt nutriafog fülbevaló meg nyakék.

Andici, Edith és Trinity érdeklődik, mit olvastam 2008-ban?
Naponta nagyjából 2-3 órát olvasással töltök, igaz, nem a kedvenc karosszékben, szépirodalommal a kezemben, hanem leginkább számítógép előtt ülve. Főleg gasztronómiai téren bővültek ismereteim és látóköröm, sok (új) szakácskönyv, némelyiket olyan élvezettel „faltam”, mint egy jó regényt. Régebben már olvasott kedvenceket is újraolvastam, van olyan, ami sokadszorra is ugyanolyan élmény (mint a Nyírő Úz Bencéje meg a Wass Albert regények).

Lilahangya és Ízbolygó a best of 2008 felsorolására kér. Jó év volt a tavalyi. Ha kiemelnék belőle valamit, az a júniusi 10 napos Romániai körutam, amikor bejártam Moldovát meg Dobrogeát és eljutottam kedvenc helyemre is. A következő „best of” a nyaralás - a társaság, a hajókirándulások, a halvacsorák és a sok nevetés. Szintén „best of”: a gasztroblogger barátnőimmel töltött esték (éjszakák), a Ráday utcától a Moszkva térig, de főleg a Solymári kiruccanások:-), a Kaskantyúi kerti partik, mind közül az az éjszaka, amikor holdfogyatkozás volt („még nem jó, majdnem jó, MOST jó!” ) – ezt rajtam kívül csak DP, ÍB, és M fogja érteni, de nem baj!, vagy azok az esték, amikor csak felugrottak a barátaink, egy pohár borra.

Doctor Pepper kérdezi, milyen a Szenteste nálunk? Hát…ezzel alaposan elkéstem…már aktualitását is vesztette, de ha megengeded, Doki, következő karácsony tájékán válaszolok rá!:-)))

Végül, de nem utolsó sorban, íme, mi lennék ha ...?
...hónap lennék: május. Annak is a vége. Akkor van a házassági évfordulónk, jobb években ilyenkor elutazunk a tengerhez. Sirálybőgésre és hajókürt hangjára ébredünk, szélben érlelt sonkát reggelizünk újhagymával, napozunk, olvasunk, fürdünk a még hűvös tengerben, este meg parázs és vaskupola alatt sült polipot eszünk amit tüzes dalmát borral öblítünk le.
...a hét napja lennék: szombat, késő délután. Az a hétvége legjobbja. Már túl a reggeli piac – ebédfőzés – délutáni pihenésen, de még a szombat esti buli előtt és még ott az egész vasárnap!
...a nap egy időpontja lennék: hajnal, amikor felkel a nap. ÉP 6 évig reggel öt után nem sokkal indult munkába, vele együtt keltem és sok szép napfelkeltét láttam.
...bolygó lennék: Föld. Az élet miatt.
...tengeri állat lennék: delfin
...berendezési tárgy lennék: kényelmes olvasófotel, amibe be lehet kuckózni egy jó könyvel, kockás pléddel betakarózva.
...folyadék lennék: Kadarka
...drágakő lennék: gyémánt
...fa lennék: ezer éves olajfa
...madár lennék: fecske, méghozzá annak a fecskecsaládnak a tagja, amely évek óta a szüleim házán épített fészekben neveli a picinyeit, minden ősszel elrepül, minden tavasszal visszatér. Azt hiszem legszívesebben madár lennék, a repülés miatt.
...szerszám lennék: fafaragó-véső, Sándor Laci kezében
...virág lennék: vörös rózsa. De nem holland agyonnemesített, hanem az az illatos, amiből a lekvárt készítettük…
...időjárás lennék: zápor a nyári hőségben. Lánykoromban de sokszor áztam bőrig és tapicskoltam haza mezítláb a nyári záporban…
...mesebeli lény lennék: csakis jótündér, vagy aranyhal
...hangszer lennék: hegedű
...állat lennék: kutya, vagy versenyló
...szín lennék: halvány lila
...érzelem lennék: szerelem
...bűn lennék: lustaság (mely nem más, mint a pihenés művészete)
...zöldség lennék: paradicsom (vagy ez gyümölcs?:-)))
...gyümölcs lennék: eper vagy körte
...fűszer lennék: Maldon só
...hang lennék: kacagás
...elem lennék: víz
...dal lennék: Ákos/A világ legvégén
...film lennék: Hanover Street
...könyv lennék: Szakácsok könyve:-)
...étel lennék: túrós puliszka
...hely lennék: Machu Picchu
...illat lennék: Kenzo Jungle
...testrész lennék: fej
...arckifejezés lennék: mosoly
...rajzfilm lennék: Garfield
...mértani alakzat lennék: piramis
...szám lennék: 9
...ruhadarab lennék: garbó
...ékszer lennék: ezüstlakodalomra kapott (második) karika gyűrű
...kiegészítő lennék: stóla
...szeretet megnyilvánulása lennék: ölelés
...épület lennék: boros pince

Ennyi.

13 megjegyzés:

max írta...

Szép és aranyos. Valahogy a borospincét sejttem:)

Hobbiszakács írta...

Jé, a nutria! Az amerikai vizipatkányból - nekem így mutatták be a nutriát :-) - készült kolbászról hallottam, de nem volt szerencsém enni. A Nagy Koplalás éveiben tűnt fel, és kizárólag a feketepiacon forgalmazták.

Vajon ma enne valaki belőle?

gabojsza írta...

Én biztosan ennék, mert határozottan szerettem a húsát, a belőle készült fasirtot, sültet, kolbászt... És a mája...na, az volt a legfinomabb!
Patkánykinézet ide, vagy oda, a mi állatkáink cukor- takarmány- és sárgarépán, meg lucernán éltek, azt is megmosva, a saját kis medencéjükben ették, naponta volt vízcsere meg takarítás. Nagyon tiszta állatok, állandóan "mosakodtak".

Hobbiszakács írta...

Boldogan ettem volna, csak nagyvárosban ez is hiánycikk volt. Megfelelő kapcsolatok nélkül kenyeren és hagymán élt az ember. Itt behívtak az iskolába azzal, hogy miért eszi a gyerek az üres kenyeret. Talán nem adok neki rendes ételt? :-)

De most tényleg, tenyésztenek még valahol a világon nutriát a húsa miatt?

gabojsza írta...

Nem hiszem...akkor sem a husa miatt, az "melléktermék" volt, ami jól jött a konyhára.
Ja, nagyvárosban, kapcsolatok nélkül nem volt egyszerű...jó, hogy vége.

trinity írta...

Köszi, hát mégsem felejtetted el...már azt hittem, csak nem akartalak zaklatni! Viszontláttam Nálad 1-2 "szerelmemet":)

Menőmanó írta...

szia !

Régóta keresek egy békebeli málé receptet, amilyet nagymamám sütött amikor "összement" a tej. Nincs a tarsolyodban valami hasonló?
Nagybajszú Sándor Lacira gondoltál Vásárhelyről?

Üdv
Menőmanó

gabojsza írta...

Kedves Menőmanó, a málé receptet pár nap múlva felteszem, addig türelmed kérem:-)
Igen, a nagybajszú Sándor Lacira gondoltam, Édesapámnak jó barátja!

Menőmanó írta...

Alig várom, köszönöm.
Laci bácsi az én apukámnak is jó barátja, most éppen Vásárhelyről írok. Isteni itthon lenni, tegnap miután megérkeztünk, gyorsan elszaladtunk színházba.Meg sétáltunk és szívmelengető volt.

gabojsza írta...

Húúú...most nagyon irigyellek!...én több, mint egy éve nem voltam Vásárhelyen...

Ottis írta...

Ó, én is kérdeztelek ám a függőségeidről :-))

gabojsza írta...

Ottis, éreztem, hogy valami kimaradt...elnézést, megírom azt is pár napon belül:-)

Mamma írta...

Gabojsza, ebből sok mindent megtudtam ám Rólad, és igazából nem is, mert ezeket már tudtam .. :)))

A bestof-odban is van átfedés, mert már úgy vágyok arra, hogy a R-M-S-K négyszöget újra magunkévá tegyük:-))))

A legszomorúbb hír, hogy elfogyott a kolbász:(
Ölelés, nagyon!:))