2009. február 22.

Cordon bleu

Egy méltán népszerű fogás, melynek receptje világszabvány. A nemzetközi gasztronómiában ismert "Cordon bleu" (ejtsd: kordon blő) francia kifejezés kék szalagot jelent, melyet egykor a Szentlélek lovagrend tagjai viseltek, s mellyel a XVII. századtól kezdve elsősorban a konyhaművészeti teljesítményeket jutalmazták, ez lett a legjobb szakácsok díja.


XV. Lajos szerette a hasát, de gyakran hangoztatta, hogy jól főzni csak a férfiak tudhatnak. Szeretője, Madame Dubarry egyszer lakomára hívta a királyt, aki módfelett elégedett volt a feltálalt étkekkel. Megkérdezte szeretőjét, hogy ki készítette azokat, mire Madame Dubarry elárulta, hogy egy szakácsnő műve volt a vacsora. Azt javasolta XV. Lajosnak, hogy elismerésképp tüntesse ki az asszonyt a kék szalaggal.
Számos szakács elnyerte a kék szalagot, és köztük volt a sajttal-sonkával töltött borjúhús megalkotója is. Arról azonban nem szól a fáma, miért pont ez az étek sajátította ki magának a cordon bleu nevet.


Az eredeti recept szerint, a cordon bleu vastagabbra vágott borjúcombból készül, melybe zsebet vágnak, ebbe vékony sonkaszelet és nemes, ízes hegyi sajt (pl. ementáli) kerül, majd hagyományos panírozás után az egészet vajban kisütik.

Szívesen készíteném én is borjúcombból, de efféle húshoz ritkábban van szerencsém hozzájutni, mint ahányszor cordon bleu-t ennénk, így jönnek a kompromisszumos megoldások: sertéscomb, pulyka- vagy csirkemell, jóféle sonka és sajt, köretnek pld. szalmakrumpli és/vagy zöldsaláta.


A képen látható példány sertéscombból vágott, enyhén klopfolt nagy szelet, sózva, borsozva, bele ementáli sajtszelet (alul-felül) és sonkaszelet, kettéhajtva, majd többé-kevésbé hagyományos módon panírozva, vagyis a panír zsemlemorzsáját reszelt Grana Padano sajt és szezámmag gazdagította. Steak burgonyával ettük.

5 megjegyzés:

BeckZsu írta...

Nagyon jó, hogy leírtad az eredetét és a magyarázatot, talán majd egyre többen megtanulják, hogy nem „gordon”, ahogy még túl gyakran éttermi étlapon is látni ):

sedith írta...

Kissé dióhéjasabban ismertem az eredetét, és engem is mindig idegesít, ha valaki gordon-nak nevezi.
Nagyon rég nem csináltam, pedig szoktam. Én sem akadok fenn a húsfajtán, de amikor borjút vágunk, akkor ez a legelső ételek között szokott lenni.

Köszönöm, hogy eljött az ideje a játékoknak is. :D Én sem akartalak stresszelni, tudtam, hogy írni fogsz majd róluk, mert megígérted!:)
Nutria... én sosem ettem, már nem igazán kaptam el azt az időt. De hallottam, hogy sokan fogyasztották. Pedig nagyon jól emlékszem azokra az évekre, hoyg miylen nehezek voltak. Szerencsére, falun valahoyg kevésbé éreztük meg a dolgokat. Igaz, hyog kicsi volt az olaj-, a vaj- meg a cukoradag, de volt, amivel pótolni.

cukroskata írta...

a gordon bleu olyan, mint a garambol :-)

gabojsza írta...

:-)))))))

BeckZsu írta...

Néhány napja magyaráztam én is ezzel valakinek, hogy ha nem mondja azt, hogy garambol és azt sem, hogy gardántengely, akkor miért mondja, hogy gordon blő? :D