2008. december 17.

Konfitált kacsazúza



A hipermarketben én mindig a konyharészleget nézem meg először, majd az élelmiszerek felé veszem az irányt. Életem Párja a műszaki osztály felé kanyarodik, hosszan nézelődik, majd rám csörög és megbeszéljük, melyik pénztárnál randizunk, addig ki-ki kedvére nézelődhet anélkül, hogy a másik az idegeire menne a sürgetéssel. (mindig ő végez előbb...) Még nyár derekán a gazdaságos áruház műszaki osztályára tévedtem, persze ott sem a hi-fi berendezéseket stíroltam, hanem a konyhai cikkeket. És mit látnak szemeim?

Konfitáló edényt, nevetséges áron, kb annyiért, hogy a benne lévő mázas cserépedényt se tudnám az árából megvenni, nemhogy az egész berendezést:-) Gondoltam, ez az én napom és már tettem is a kosárba, szemem előtt a Heimann vacsorán fogyasztott isteni konfitált zúza lebegett, szinte már az illatát, ízét is éreztem és gondoltam spéci edénybe csak jobb lesz, mint a sima, töltött káposzta főzéshez használatos erdélyi cserépedényemben… Jelentem, nincs különbség!

Már sokszor használtam, ma pedig eljött az említett kacsazúza ideje. A recept Ízbolygótól érkezett, így nem tudom, hogy a Heimann receptversenyen pályázó Futó Tamás receptje, vagy a Kistücsök chéf Csapody Balázsé…:

„A zúzákat megtisztítom, a zsíros részeket levágom. Egy tálban frissen őrölt színesborssal és durva tengeri sóval hintem meg, majd mintegy két órára a hűtőbe teszem. A hűtőből kivéve letörölgetem, leszárítom, és annyi forró libazsírba (nálam kacsazsírba) teszem, amennyi teljesen ellepi. Ezután a lehető legkisebb hőfokon abálom legalább másfél-két órán keresztül. Közben dobhatok bele egy szál kakukkfüvet, néhány gerezd fokhagymát. Kihűlve, lefedem és a hideg kamrában vagy a hűtőben tartom felhasználásig. Nem árt legalább két hétig a zsírban érlelni. Felhasználáskor lassan felolvasztom (nem forrósítom!), majd a zsírból kivéve, konyhai papírtörlővel leitatom róla a zsiradékot, és a felhasználásnak megfelelően darabolom, vagy végzek további műveleteket. Belül egyáltalán nem zsíros”.
És olyan vajpuha, hogy olvad el a szájban…

Pirított csiperke- és tőkegombával újraélhettük a díszvacsora egyik legjobb fogását:-)

Ízbolygó is kacsazúzát konfitált.
A konfitáló gép képe innen származik.

2 megjegyzés:

Dió Bisztró írta...

Naggyon jól néz ki ez a, zúza konfit, az elkészítésről, lehetne hallani valamit?

Gabojsza írta...

El kellene olvasni a bejegyzést, benne van :-)))
Az egyszerűség kedvéért ide is bemásolom:
„A zúzákat megtisztítom, a zsíros részeket levágom. Egy tálban frissen őrölt színesborssal és durva tengeri sóval hintem meg, majd mintegy két órára a hűtőbe teszem. A hűtőből kivéve letörölgetem, leszárítom, és annyi forró libazsírba (nálam kacsazsírba) teszem, amennyi teljesen ellepi. Ezután a lehető legkisebb hőfokon abálom legalább másfél-két órán keresztül. Közben dobhatok bele egy szál kakukkfüvet, néhány gerezd fokhagymát. Kihűlve, lefedem és a hideg kamrában vagy a hűtőben tartom felhasználásig. Nem árt legalább két hétig a zsírban érlelni. Felhasználáskor lassan felolvasztom (nem forrósítom!), majd a zsírból kivéve, konyhai papírtörlővel leitatom róla a zsiradékot, és a felhasználásnak megfelelően darabolom, vagy végzek további műveleteket. Belül egyáltalán nem zsíros”.