2008. december 29.

Angyalkák és ajándékok


Kicsit megkésve ugyan, íme gasztro angyalkáim ajándékai. Annyi mindent kaptam, hogy nem lesz egyszerű felsorolni: legkorábban a Bécsi karácsonyi vásárból érkeztek a 4 centes snapszok (a hideg ellen), karácsonyi fadísszel és csendes éjt zenélő kerámia télapóval, meg macikás Heidel csokival. A tél (egyik) legkellemesebb estéjén érkezett kávés nagyfodros tészta, amihez meghökkentő módon sós recept tartozik. Kaptam mellé csokiba vont kávészemeket, annyira finomak voltak, hogy a fotózást csak 4-5 szem érte meg, miután kénytelen voltam eldugni a csomagot. Van irtó praktikus szilikon „tollam”, ha kedvem tartja akár olvasztott csokival is írhatok kekszre, tortára, mellé egy színben hozzáillő szilikon lapát társult és egy olyan kiszúró forma, amivel pohár, vagy bögre szélére akasztható keksz gyártható. Angyalkám hozott a legjobb francia szárított élesztőből is jópár tasakkal, így süthetek kedvemre. Kaptam szarvasgombás olajat, isteni házi málnaszörpöt, Läderach chilis csokit, Dolfin 70%-os csokoládét, házi szaloncukrot és cantuccinit, feketeribizlis-pezsgős csokit és ajándék alakú karácsonyi tésztát, melynek személyisége van:-) Kaptam még szalvéta technikával díszített üveg tároló edényt telis-tele finom kekszekkel, karácsonyi tálkát házi bonbonnal, füstölt Maldon sót és cuki kiszúró figurát, szakácskönyveket, és „lefőzhetetlen szakács” feliratú bögrét:-)))

Mindezért köszönet angyalkáimnak!


Végül, de nem utolsó sorban bemutatom legkedvesebb gyerekkori barátomat, Makit. Ma találtam meg a gyerekek plüss állatkái között és nagyon megörültem neki! Idén Karácsonykor volt 38 éve, hogy hozzám költözött. Tizenvalahány évig együtt aludtunk, társam volt örömben és bánatban, egyszer (36 évvel ezelőtt) ottmaradt Varsóban, a szálláson ahol aludtunk beesett az ágy mögé, én meg végigsírtam miatta a Varsótól Prágáig tartó tizennégy órás utat. Kalandos úton szüleimnek sikerült visszaszerezni Őt, mert nélküle vígaszhatatlan voltam, más állatka nem kellett, csak Maki. Öreg már szegény, a pofija is elrepedt, a farka is hiányzik, de még mindig ellágyul a szívem, ha rá nézek:-)



3 megjegyzés:

Grenadine írta...

Makit üdvözli a piros oroszlánom! ;)

gabojsza írta...

Átadtam neki:-)))

Zsuzsa írta...

Berci, a nyúl is hasonló korú. :)

A gasztroajándékok fantasztikusak! Sok örömed lesz bennük!