Intenzíven eper ízű és illatú, kellemesen savanykás lekvár. A rebarbara édesanyám kertjéből való, az eper Dorka lányom szülinapi tortájából maradt ki. Spanyol és még nem az
igazi, de legalább van.
Hozzávalók:
1 csomag lekvár zselésítő
löttyintésnyi rum
A rebarbarát meghámozom, majd felaprítom centis-másfél
centis darabokra és rozsdamentes edénybe felteszem főni a cukorral együtt.
Közben megmosom az epret, lecsumázom és felnegyedelem, majd hozzáadom azt is a cukros rebarbarához. Ha felforrt, rászórom a lekvár zselésítőt és addig főzöm,
míg a rebarbara megpuhul, de még nem fő szét (kb 10 perc).
Hozzáöntöm és elkeverem benne a rumot. Kiveszem a sütőből a
forró, sterilizált* üvegeket és belemerem a kész lekvárt. Kupak mindegyikre,
fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki
szép lassan, másnapig, majd mennek a kamrapolcra.
*A befőttekhez, lekvárokhoz úgy sterilizálom az üvegeket,
hogy kupakjukkal együtt alaposan elmosogatom, még
alaposabban elöblítem, lecsurgatom, majd szájukkal felfelé tiszta tepsire
sorakoztatom, a kupakokat is melléjük teszem. Betolom a tepsit 120-130 fokos
sütőbe legalább 20 percre, vagy annyi időre, ameddig megfő a lekvár.
Akinek van mosogatógépe, sterilizálhatja az üvegeket egy 90
fokos mosogatással, a lényeg, hogy a lekvárt a még forró üvegekbe szedjük, azonnal
zárjuk le és fordítsuk fejtetőre pár percre (így vákuum képződik).
Fenti mennyiségből 3 db 2 dl-es üveg lett, meg egy
kóstolónyi kistálka, amit ÉP azon rendje-módja szerint le is tesztelt. Ízlett
neki.