2013. április 15.

Diós-baracklekváros rongyos kifli



Gyerek kényeztetőnek sütöttem. 
Volt a hűtőben friss leveles tészta (az a fajta, amely sütőpapírra van feltekerve), Dorka meg valami édesre vágyott. 


Hozzávalók:
1 csomag friss leveles tészta (250 g)
1 dl (házi) baracklekvár
2 evőkanálnyi darált dió

A "recept" pofonegyszerű: összekeverek kb. 1 dl baracklekvárt 1-2 evőkanálnyi darált dióval, amit előzőleg száraz serpenyőben megpirítottam, így sokkal intenzívebb az íze. A dió azért kell, mert a házi baracklekvárom kicsit folyós, így dióval keverve kevésbé folyik ki a kiflikből sülés közben, mintha csak a lekvárral tölteném.
A leveles tésztát letekerem, és derelyevágóval nyolc fele osztom. Minden nyolcadot srégen elfelezek, így 16 egyforma háromszöget kapok, azaz egy tekercs leveles tésztából 16 kis kifli lesz. 
A háromszögek szélesebbik végébe teszek egy-egy kiskanál tölteléket, feltekerem, a leveles tészta sütőpapírjával bélelt sütőlemezre sorakoztatom és lekenem egy kevés vízzel elkevert tojás sárgájával.
Betolom a 220 Celsius-fokra előmelegített sütőbe és 18-22 perc alatt aranybarnára sütöm, majd rácson hagyom kihűlni. 
A baracklekváros nekünk elég édes magában, de egy savanykásabb lekvárral készültet még melegen meg szoktam porcukrozni.