Idén március 25-én „szüreteltünk” első alkalommal
kucsmagombát. Nappal 3 fok körül volt, éjszaka még fagyott, szinte hihetetlen,
hogy abban a hidegben képesek voltak kibújni a földből. Reggel 8-kor mentünk
gombászni, egészen halványan szállingózott a hó, szedtünk egy fél kosárral és mire
hazaértünk, már havazott rendesen, délutánra pedig már 30 cm hó borította a
tájat. Szürreális volt, ahogy álltam a konyhában az ablak előtt, előttem a
reggel szedett kucsmagomba, kint meg olyan téli táj, amilyet évek óta kívánok
magunknak karácsonyra. De a március végi hó is elolvadt, lassan, de biztosan
tavaszodni kezdett, mi meg 3-4 naponta reggelente az erdőben kezdtük a napot és
idén végre volt kucsma bőven. Az alábbi egyszerű, ám annál finomabb „semmiség”
minden évben a kucsma szezonindító, de csak akkor tud élvezetes lenni, ha nem
ropog a fogunk alatt a homok…
Hozzávalók:
(hegyes) kucsmagomba
gombánként egy szem aszalt szilva és fél szelet füstölt
bacon
Tudom, a hozzáértők azt tanácsolják, ne mossuk meg a vad
gombát, de a kucsmagombát sajnos nem lehet száraz, vagy nedves rongyos
„simogatással” megtisztítani. Itt az alföldön, homokos talajon különösen nem.
És bizony nem elég kívülről megmosni. Erre akkor jöttem rá, mikor – mosás után
– szeletelni kezdtem és azt vettem észre, hogy hosszában elfelezve, a
belsejében ezer apró, gombostű fejnyi kis pókszerű valami szaladgál
szanaszéjjel… Na, azóta hazaérve egyből
hosszában elfelezem mindegyik gombát, majd folyó víz alatt alaposan,
kívül-belül megmosom, majd lecsurgatom. A gombát meg késsel szedjük, csak a
kucsmáját vágjuk le (a szára amúgy sem túl ízletes, aki mégis hasznosítani
szeretné, az megszáríthatja és porrá őrölve használhatja természetes
ízfokozónak), így eleve sokkal tisztábban kerülnek haza a gombák, mintha
egymásra helyezve a kosárban, egymás száráról lepotyogó homokkal lenne tele a
kucsmák redőzete.
Tölteni való gombának érdemes olyat választani, amelyik
kucsmájába belefér egy szem aszalt szilva. Ezeket a példányokat nem vágom ketté
hosszában, de a belsejüket is megmosom, ha van „albérlő” benne, távozzon
örökre. Aztán nincs más dolgom, mint alaposan lecsurgatni, megtölteni a
gombákat az aszalt szilva szemekkel, baconba tekerni, sütőpapíros tepsire
helyezni és 200 Celsius-fokos sütőben 20-25 perc alatt megsütni.
Nem kell hozzá
semmi fűszer, úgy jó, ahogy van, amúgy is ez az egyik legjobb fogás kora
tavasszal.
