2008. április 20.

Ortodox húsvét


Az ortodoxok a Julianus-naptár szerint tartják a húsvét ünnepét és a keleti egyházi hagyományoknak megfelelően nagy pompával ünneplik. A Julianus-naptár szerint a tavasz nem március 21-én, hanem a Nyugaton meghonosodott Gergely-naptárhoz képest 13 nappal később kezdődik., a húsvét az első tavaszi teliholdat követő első vasárnapra esik, idén egy hét múlva, április 27.-én van az ortodox húsvét-vasárnap.

Húsvét idején még azok is elmennek templomba, akik különben az ortodoxiát puszta hagyománynak tartják. A szigorúan vallásosak negyven nappal húsvét előtt kezdenek el böjtölni, a többség azonban csak nagyhéten tartja a böjtöt úgy, hogy a hét első három napján nem fogyaszt húst. Nagycsütörtöktől azután a legtöbb ortodox már olajat sem fogyaszt. Nagypénteken jóformán semmi nem kerül az asztalra, aminek bármi köze lenne az élvezetekhez. Nagyszombaton éjfélkor Krisztus feltámadását misével és körmenettel ünneplik az ortodox templomokban, a húsvét vasárnap valóságos kulináris orgiát hoz: a sonka, kalács mellett a főfogás sült és töltött bárány melyhez vörös bort isznak.
Az ortodox hagyomány is ismeri a húsvéti tojást, de nem rejtik el a tojásokat, hogy gyermekek megkeressék őket, hanem koccintanak velük. A többnyire pirosra festett, keményre főzött húsvéti tojások ott sorakoznak a szépen megterített asztalokon. A tojás lekerekített felének "hátsó", a hegyes felének "orr" a neve. Orr az orral, hátsó a hátsóval koccint, s akinek ép marad a tojása, az a néphit szerint szerencsés lesz.
Vegyes házasságból születtem, minden évben mindkét húsvétot megünnepeltük. Legszebb húsvéti gyerekkori emlékem az, hogy ortodox húsvét vasárnap reggelén szaladok le a konyhába és lesem, anyai Nagypapám (aki kántor volt a Marosvásárhelyi ortodox kistemplomban) hazaért-e a templomból a „Paste”-val, (áldott, fehérborban áztatott kenyérkocka) amiből mi gyerekek is kaptunk egy falatot, miközben kimondtuk a hagyományos húsvéti köszöntést: „Hristos a inviat!” (Krisztus feltámadt!), amire az „Adevarat a inviat!” (valóban feltámadt!) válasz érkezett attól, aki a Paste-t a szánkba adta. Ha jól belegondolok, a bor iránti szeretetem innen származhat :-)
Tizenéves lehettem, mikor egy alkalommal Moldovában, Galati-on ünnepeltük az ortodox húsvétot és részt vettünk az éjféli körmeneten. Rengeteg ember gyűlt a templom elé, mindenki kezében gyertya. Pontban éjfélkor a pópák (papok) megkezdték a hívek által hozott gyertyák lángra lobbantását, az emberek pedig összeölelkezve, boldog áhítattal köszöntötték egymást. „Hristos a inviat!” „Adevarat a inviat!” hangzott el mindenki szájából, majd háromszor körbejártuk a templomot ortodox egyházi énekeket énekelve. Hazaérve piros tojással koccintottunk és akkor lehetett megkezdeni a még langyos húsvéti kalácsot. Szép emlékek…

2 megjegyzés:

Ízbolygó írta...

Szép volt. Nagyon.

anna írta...

hu de erdekeseket irtal, koszonjuk

en a kave-szeretetemet kaptam nagymamamtol: mindig kikanalazhattuk a kaveja aljan maradt fel nem kevert kristalycukrot -- ma viszont mar total cukor nelkul iszom a kavet, nem is birom cukorral
[cs meg a sort szerette meg kiskoraban: a nagymamaja mindig vett neki nektársört]