2017. március 19.

Vörös áfonyás, fehércsokis sablé


A sablé francia szó, jelentése homokos, ami a keksz omlós állagára utal. Különlegessége, hogy nincs benne tojás, ellenben sok benne a vaj és nem érdemes túlgyúrni, mert elveszíti omlósságát. Két változatát sütöttem még Karácsony előtt: ezt a vörös áfonyás-fehércsokisat, meg egy kardamomos-pisztáciás-narancsosat. Nehéz eldönteni, melyik a finomabb... Ilyenekről álmodozom mostanában, így a nagy életmódváltásban, meg a negyedik napja tartó iszonyatos torokfájás közepette...

Hozzávalók 32 db közepes méretű kekszhez:
225 g puha vaj (NEM margarin!)
100 g cukor (én porcukorral sütöttem, de kristálycukorral is jó)
2 g só (Guérande, naná)
1 vanília rúd kikapart magjai, és/vagy ½ teáskanál vanília kivonat
32 dkg finomliszt
100 g aszalt vörösáfonya*
100 g fehér csokoládé, apró kockákra vágva

A szobahőmérsékletű vajat habosra keverem. Rászitálom a porcukrot, hozzáadom a sót, a vanília magokat (és/vagy vanília kivonatot), és magas fokozaton tovább keverem. Rászitálom a lisztet, beleszórom az aszalt vörösáfonyát, meg a fehércsokit és ezzel is alaposan elkeverem, majd gyorsan, hogy át ne melegedjen a kezemtől, rudat (hengert) formázok belőle és folpackba csomagolva 1-2 órát hűtőben, vagy fél órát a fagyasztóban pihentetem, hogy visszadermedjen a vaj és szépen lehessen szeletelni. Érdemesebb kisebb átmérőjű hengert formázni, könnyebb szépen szeletelni sütés előtt (a pisztáciás-narancsos kekszeim sokkal szebbek lettek, mint ezek).
A hűtőből kivett hengerről lehámozom a csomagolást, majd éles késsel  6-8 mm vastag korongokat vágok belőle, melyeket sütőpapírral bélelt tepsire helyezek és 170 Celsius-fokra előmelegített sütőben kb.15 percig sütök, amíg a szélük kezd zsemle színűre barnulni.

Jó minőségű aszalt és kandírozott gyümölcsöt (meg magvakat, tésztákat  és sok minden mást) itt szoktam vásárolni, van már webshopjuk is, két munkanapon belül házhoz is szállítják a megrendelést. Érdemes figyelemmel kísérni a Facebook oldalukat is, mert gyakran, jó akciókkal rukkolnak elő.

A receptet Márk Szonja Édesem süteményei című könyvében találtam.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.