Rozmaringos fügelekvár

Ha valamire nagyon-nagyon vágyunk, azt előbb-utóbb beteljesedik. Az utóbbi 20 évben többször jártunk az isztriai Mošćenička Draga -ban, leginkább fagyizással egybekötött vacsora utáni séták voltak, és én mindig sóvárogva néztem a kivilágított óvárost, és arra vágytam, hogy egyszer ott szálljunk meg, az egyik tengerparti villában.

De jó lehet – gondoltam sokszor - olyan helyen lakni, ahol a házhoz saját partszakasz tartozik, nem kell a nyilvános strandra járni, vagy kilométereket gyalogolni, ha egy eldugott öbölbe szeretnénk eltölteni a napot, csak kijönnénk, csobbannánk egyet, esténként a tengerre néző teraszon vacsoráznánk…

Na, ilyenekről álmodoztam sok éven keresztül. Aztán tavaly, szeptember végén valóra vált az álom. ÉP-vel kettesben pihentünk ott pár napot, egy olyan villában laktunk, közvetlenül a tenger partján, ahonnan az óváros is köpésnyire van, a hatalmas terasz a tengerre néz és naphosszat gyönyörködhettünk a nagy kékségbe. A teraszt rozmaringsövény szegélyezte, ennyi rozmaringot még életemben nem láttam egy helyen.

Hazaérve, az álomnyaralás emlékére főztem ezt a rozmaringos fügelekvárt, amit most találtam meg a kamrában és kiderült, hogy még meg sem osztottam a receptjét.

Hozzávalók:

1 kg érett füge

16 ek. demerara nádcukor

fél dl portói

1 ág rozmaring levélkéi, aprítva

fél citrom leve és reszelt héja

A cukrot egy edényben karamellizálom, rádobom a megmosott, darabokra vágott fügét és együtt főzöm pár percig (a hideg fügétől a karamell összeugrik, de a hő hatására újra elolvad és szépen körülöleli a füge darabokat). Hozzáadom az aprított rozmaringot, a portóit és lekvár sűrűségűre főzöm. Botmixerrel pürésítem, rotyogtatom még 1-2 percig, sterilizált* lekváros üvegbe teszem, kupakot rá, fejtetőre vele 10 percre, majd mehet a száraz dunsztba másnapig. 

Érett sajtokra való.

*a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.