2007. október 20.

Kávészünet

Valamikor nyáron nagy vihar volt…pontosan nem tudom mikor, mert éppen nyaraltunk. És becsapott a villám valahol a környékünkön, tönkre is ment a fax készülékünk tőle (hál’istennek!:)) Biztosítónak bejelent, biztosító fizet, de faxra itthon már nincs szükség, van az irodában. Így lett nekem régen vágyott, hiper-szuper Saeco kávéfőző gépem. Évek óta vágytam rá, ám nem tartottam igazságosnak, hogy egyedül magamra ennyi pénzt költsek, mert a családban más nem kávézik. Ám azóta…minden reggelem szebben indul, délutánonként van külön kávészünet és a barátaink is tudják már, hogy érdemes felugrani egy kávéra:)) Bár csak most tesztelem a második fajta olasz kávét, máris rém elégedett vagyok a végeredménnyel. Barista nem lesz belőlem, de szorgalmasan kutatom, olvasom a kávés oldalakat, ki is próbálom az olvasottakat és már tudom, hogy a 15 másodperces kávé a „tökéletes” (nekem!)