A szűkebb körű ebédre három bogrács pincepörkölt,
egy birka és egy őzgulyás készült,
a vacsorához már tizenöt bográcsban rotyogtak a finomságok, volt szürkemarha lábszár, kecske és kakaspörkölt,
ez utóbbi pár kiló kakastökével megspékelve,
birka és pacal, chilis bab és alföldi gulyás.
A főzők között verseny is zajlott, a zsűri elnöke (aki baráti meghívásra érkezett a faluba) Vujity Tvrtko hirdette ki a győzteseket, miután végigkóstolta a kinálatot.
A képen az első helyet elnyert kecskepörköltet kóstolják éppen. Eddigi életem legjobb pörköltje:-)
Jómagam izgalmas napon vagyon túl, 14 kg lisztből sütöttem kenyeret kemencében,
a végeredmény mennyei, ropogós, vastag héjú, ciabatta-szerű lyukacsos textúrájú kenyerek. Ebben a kemencében készültek:
Elfogyott mind, az utolsó morzsáig és annyi elismerést kaptam, hogy kitart egy ideig…
A legaranyosabb egy jó ötvenes úriember volt, aki könnyes szemmel mesélte, hogy ilyen kenyeret a nagymamája sütött kemencében, azóta sem evett hasonlót. Magam is meghatódtam.
Jövőre, veletek, újra!
(bár tudom, hogy nem várunk addig sem a bográcsozással, sem a kemencés kenyérsütéssel!)
