2010. augusztus 30.
Vaníliás, balzsamecetes, rumos sárgadinnye lekvár
Egyszer csak volt otthon több darab sárga, narancs és zöld belű sárgadinnye. Annyit az életben nem eszünk meg nyersen, még úgy sem, hogy ÉP szereti fehér rumba áztatva. Fogyott is meg nem is, a végén összedaraboltam és lekvárt főztem belőle. Luxus lekvárt. Luxus a köbön.
Hozzávalók:
1600 g sárgadinnye (tisztán mérve, azaz héj és mag nélkül)
200 g dr5ker 2:1 befőzőcukor
2 rúd vanília
1 dl rum (most Baccardi white)
fél dl mangós balzsamecet (vomFass beszerzés)
Csírátlanítom a lekváros üvegeket: alaposan elmosogatom, elöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosogatott kupakokkal együtt. Betolom a 120 fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.
A dinnyéket meghámozom, megszabadítom a magoktól és felkockázom. Rozsdamentes fazékba teszem, összekeverem a befőző cukorral és beledobom a kettéhasított vanília rudakat, amiből kikapartam a magvakat (természetesen azok is a lekvárba kerülnek). 10 percig főzöm, majd botmixerrel kicsit megdolgozom, az sem baj, ha marad benne 1-2 gyümölcsdarab (nem maradt). Belelöttyintem a rumot, a mangós balzsamecetet és még vagy 10 percig kevergetve hagyom főni. Nem fog nagyon besűrűsödni, mert turmixolás után elég híg massza a végeredmény. Ha már elégedett vagyok az állagával, (vagy beletörődök, hogy ez egyhamar nem fog besűrűsödni) kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem a lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig rájuk sem nézek. Irány a kamrapolc!
Ez az a fajta híg lekvár, amit leginkább kanalazva lehet fogyasztani, kenyérre kenve nemigen. Desszerthez öntetnek is be fogom vetni.
Címkék:
balzsamecet,
lekvár,
rum,
sárgadinnye,
tartósítás,
vanília