2008. november 7.

Kóstold meg az újboromat!

A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, de azok gágogásukkal és szárnycsapkodásukkal elárulták hollétét. Innen a „Márton lúdja” elnevezés. Ilyenkor vágják le a tömött libákat, úgy tartják: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

Régen ezt a napot tartották a tél kezdetének, Márton napra befejezték a mag- és szőlőszüretelést, s megkezdték a disznóvágásokat.
A néphit szerint a Márton napi lúd mellcsontjából meglehet jósolni, a következő hónapok időjárását, ha a liba csontja fehér, hosszú, havas, hideg telünk lesz, ha barna, csak hómentes, fekete karácsonyos időre számíthatunk. Dologtiltó nap is volt: tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna.

Dobos C. József 1881-ben megjelent szakácskönyve szerint a lúd gazdasági szempontból tekintve a legszükségesebb háziállatokhoz tartozik, mert nemcsak a húsa hasznos, de zsírja finom ízénél fogva sokkal értékesebb a sertésénél, tolla pedig majdnem nélkülözhetetlen. Ami a máját illeti - az a legkényesebb ínyencek által is méltányoltatik.

Márton az újbor bírája, tartja a hiedelem, mert ilyenkor már iható az újbor. Évek óta megrendezi a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend a „Kóstold meg az újboromat” rendezvényét, idén november 8-án, szombaton. Alig várom, hogy megkóstoljam az üde, friss rozékat és persze a többi újbort is:-)

Tavalyi élménybeszámolóm itt olvasható.