2016. április 5.

Az új sláger: rántott hús darált húsból


Terjed, mint a futótűz. Nincs nap, hogy ne bukkannék rá valamelyik főzős FB csoportban. Pedig állítólag nem új találmány, a hetvenes években sok kisvendéglő kínálatában előfordult, alföldi rántott szelet néven.

Hozzávalók 4 főre:
50 dkg darált hús
15 dkg reszelt sajt (lehet füstölt)
3-4 gerezd fokhagyma
só és frissen őrölt bors
 A panírozáshoz:
liszt
tojás
natúr kukoricapehely és szezámmag (vagy sima zsemlemorzsa)
A sütéshez olaj

A darált húst egy keverő tálba teszem a reszelő nagy lyukú oldalán lereszelt (füstölt) sajttal együtt, finoman sózom (számolok azzal, hogy a sajt már eleve sós), borsozom és hozzáadom a zúzott fokhagymát. Alaposan összegyúrom , a masszából pingpong labdánál picit nagyobb gombócokat formázok, folpack között ellapogatom és a hagyományos módon bepanírozom (liszt-tojás-morzsa).
Felhevített olajban kisütöm, tetszés szerinti körettel tálalom.

Lehetek őszinte? Szeretjük a rántott húst és a fasírtot is, de ez a köztes „megoldás” kicsit csalódás volt annak ellenére, hogy ízre nem rossz. Kinézetre rántott hús, állagra fasírt (vagy inkább húsgombóc, mert áztatott zsemle, vagy egyéb lazító anyag nincs benne), ízre valahol a kettő között, de inkább a fasírtra hajaz. Bármilyen darált húsból készíthető, ugyanúgy, mint a fasírt, a sajt meg kötőanyagként működik (tojás helyett) és némi ízt is ad hozzá, főleg, ha füstölt sajttal készül.
Kicsit macerás elkészíteni. Na jó, nem kicsit. Az első két darabot tenisz labda méretű masszából lapítottam ki, nem volt egyszerű a panírozása. Mondjuk a többinek sem, de a kisebb darabokat könnyebb volt megfordítani a lisztben, tojásban, morzsában úgy, hogy ne essenek szét. Panírozás közben én még ennyit nem mostam kezet!
A szeletelt hús panírozását megoldom villával, de itt csak a kéz játszik, úgy kell vele bánni, mint a hímes tojással, mert széteshet bármelyik pillanatban addig, míg a forró olajba nem kerül, mert akkor már tényleg összetartja a panír. Egy érv szól mellette: kiadós. Fél kiló színhúsból sosem lesz annyi rántott szelet... de inkább maradok a hagyományos rántott húsnál, ha meg fasírtot ennénk, kigolyózom ezután is. Egyszer kipróbáltam, de nem értem, mi ez a nagy hűhó körülötte.


9 megjegyzés:

Majka írta...

Úgy van, ez tényleg nem új találmány. Gyerekkorombam, ami már jó pár évtizede volt, hétköznapi ebéd volt. Olyan "csütörtöki ebéd", rizzsel vagy burgonyapürével készítette az Anyukám. Ha füstöltsajt került bele akkor valamilyen savanyúságot kínált mellé, ha sima eidami sajttal készült, akkor kompóttal fogyasztottuk.

Névtelen írta...

....sok ilyet keszitettunk a volt vendeglonkben, de egy jo tanacs....ha a masszahoz tesztek egy kis zsemlemorzsat, akkor sokkal konnyebben lehet vele dolgozni... :)..en szerettem, de mostanaban ha nem muszaj nem eszem kirantott dolgokat... :)

Sára Biró írta...

Én ezt kihagyom, rántott húst is ritkán készítek,vagyis kerülöm a bő zsiradékban sütött húsokat. Olyant készítettem,hogy a darált húst összekevertem a reszelt cukkinivel és pogácsát sütöttem,az bejött. Én nem hallottam erről a 70-es években sem.

Névtelen írta...

Én sem hallottam róla, de szerintem a menzán(40 éve) rántott löncshúst kaptunk.

Majka írta...

Még annyit tennék hozzá, hogy Anyukám kizárólag darált sertéscombból és finomra reszelt sajtból készítette. Csak sót és borsot adott hozzá. A masszából tenyérnyi nagyságú vékony szeleteket formázott. Sosem akartak szétesni. Ezt sem úgy mint a rántott húst sem, sosem sütötte bő olajban. Csak annyi olaj kell, hogy a szelet feléig érjen. Lassú tűzon kell sütni, 8 percig az egyik és 8 perc a másik oldalán. Így a hús nagyon puha a bundája pedig ropogós marad.

sedith írta...

Szegény mamám is mindig csinálta, de ő egyszerűen rántott fasírtnak hívta. És inkább fasírt is volt. Én egyszer készítettem ilyent, mert tényleg nagyon pepecselős-maszatolós munka. De az enyémek is inkább fasírtnak néznek ki, nem ennyire rántott húsnak. :)
Régebb eléggé luxusos ételek számított, mert ugye, tojás került a fasírtba is, meg kívül is, de falun szerencsére nem voltunk híján a tojásnak. :)
Puszi

Tekerka írta...

A panírozásban segít, ha egy kicsit besszük a fagyaszóba hűsölni. Ez a recept nem az átlagembernek nagy durranás. Időseknek, sérülteknek, akiknek a rántott hús megrágása problémát okoz, lényesen könnyebben fogyasztható. Fokhagyma nélkül, semlegesebb ízű sajttal, tényleg a rántott hús érzetét kelti.
Üdvözlettel: Tekerka

Gabojsza írta...

Kedves Tekerka, Köszönöm, igazad lehet. A fokhagyma azért került bele, mert én a rántott húsra is szórok szárított, porított fokhagymát, nekünk az hozzátartozik a rántott hús ízéhez :-)

api írta...

És szerintem egy kis mustár bele keverve is feldobja az ízét.