2015. február 19.

Mogyorós, aszalt áfonyás cantuccini


A cantucci (vagy kicsinyítő képzős formája a cantuccini) ropogós-keményre kétszer átsütött, édes desszertborba (az olaszoknál Vin Santo-ba), kávéba, vagy tejbe mártogatni való toszkán mandulás keksz. 
Első írásos receptje 1692-ből származik, az 1867-es párizsi világkiállításon díjat nyert, sokan az akkori recept alapján készítik a mai napig.
Én most egy mogyorós – aszalt áfonyás változatot sütöttem, az eredetihez képest sokkal kevesebb cukorral, így is kellemesen édes és mesésen jóízű a világ legjobb mogyorójaként nyilvántartott piemonte-i mogyorótól.

Hozzávalók kb. 40 szelethez:
250 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
150 g fehér tönkölyliszt
10 g sütőpor
csipet só
170 g cukor
3 tojás + 1 a kenéshez
15 ml vanília esszencia
50 g olvasztott vaj
150 g törökmogyoró
100 g aszalt áfonya
                    
A törökmogyorót forró, száraz serpenyőben, pár perc alatt kevergetve, illatosra pirítom, majd hagyom kihűlni. A sütőt 180 fokra melegítem. A tészta összeállítását szigorúan csak akkor kezdem, ha a sütő felmelegedett!  Egy tálban összekeverem a liszteket, a sütőport és csipetnyi sót. A 3 tojást habosra keverem a cukorral, elkeverem benne a vanília esszenciát, majd beledolgozom az egészet a lisztes keverékbe. Hozzáadom és jól elkeverem az olvasztott vajat, majd a legvégén a törökmogyorót és az aszalt áfonyát. Az egészet pár perc alatt összegyúrom, majd lisztezett deszkára borítom. Három részre vágom, majd minden harmadból egy-egy, a sütőtepsim hosszával megegyező hosszúságú rudat sodrok. Az így kapott rudakat egymás mellé fektetem a sütőpapírral bélelt tepsibe, a tetejüket megkenem a 4. felvert tojással, és 180 fokos sütőben, (légkeverésen) kb. 25 perc alatt aranybarnára sütöm.
Kiveszem a sütőből és azon melegében (forrón nem morzsolódik, ha kihűl, már nehezebb szépen szeletelni) a rudakat fűrészfogú késsel, átlósan vágva (mint a '80-as években, a méteres kalácsot szoktuk) kb másfél cm-es szeletekre vágom, majd a szeleteket egymás mellé fektetve visszateszem a sütőpapírral bélelt tepsibe és még kb. 10-15 percig 180 fokon szárítom. Ha kihűltek, jól záródó dobozban sokáig megőrzik ropogósságukat.

Egy következő adagban az aszalt áfonya helyett jó maréknyi csoki pasztillát kevertem a tésztába, az is nagyon finom lett.


Nincsenek megjegyzések: