A 80-as évek végén, főiskolás koromban
kezdtem el főzni.
Hétfőnként megettük az otthonról vitt hétvégi maradékot, de
keddtől –péntekig mindennap főztem. Általában abból, ami a kertészeti főiskola
tanterületének kertjében termett, vagy amit a piacon vettem. Egyszerű ételeket,
sok-sok zöldséget ettünk, akkoriban vettem meg az ösztöndíjamból az első szakácskönyvet
is, Liscsinszky Béla Reform szakácskönyvét. Nagyon szerettem. Sokat forgattam
és a fotókon szereplő ételeket mind ki is próbáltam. Most újabb Liscsinszky
Béla szakácskönyvvel találkoztam: Magyar ízek varázsa, a M-érték Kiadó gondozásában.
A stílus nem változott. Hozzáférhető,
könnyen beszerezhető alapanyagokból készült kedvenc fogásait mutatja be a
mesterszakács-szerző, saját fotóival illusztrálva. Ismerős, otthoni ízek, bevillanó
gyerekkori emlékek, változatos fogások,
melegséget sugárzó fotók jellemzik. Közvetlen és egyszerű.
Szakmai hitvallásának 12 pontjával is
azonosulni tudok és mennyire igaz, hogy „az otthon készített ételek harmonikusabbá
teszik a család életét. Boldogságot adnak annak, aki elkészíti, és annak is,
aki elfogyasztja.”
A gombaropogós még mindig a kedvencem és a napokban hideg zellerkrémet is készítek.
Liscsinszky Béla: Magyar ízek varázsa
M-érték Kiadó
2012
128 oldal
3.999,-Ft