2011. január 31.

Finocchiona


A finocchiona toszkán specialitás, édesköménnyel és borssal ízesített szalámi. Tavaly karácsonyra KicsiVú megajándékozott a Leonardo lakomái című könyvvel, abban olvastam a receptjét, aztán januári toszkán utunkról hoztunk belőle kóstolót, ízmintának. Már tavaly is készítettünk, füstölés után legalább egy hónapig érlelni kell, azután vékonyra szeletelve fogyasztható. (A képen a tavalyi látható, az idei kóstolóval még legalább 2 hetet várni kell.)

Hozzávalók:
4 kg sertéscomb
1 kg zsírszalonna
120 g tengeri só
50 g frissen őrölt édeskömény mag
50 g szemes, színes bors
50 g frissen őrölt fekete bors

A húst és a zsírszalonnát késsel apró kockákra vágjuk (a húst fél-egy centisre, a zsírszalonnát apróbbra).


Összekeverjük a fűszerekkel és legalább pár órát, vagy akár egy egész éjszakát, hűvös helyen hagyjuk összeérni az ízeket. Másnap újra megdolgozzuk a masszát (két kézzel, dögönyözve, remek stressz levezető!) és előkészítjük a beleket. A szalámibél hentesboltban kapható, különböző vastagságokban, mi a finocchionát 45-ös műbélbe töltöttük. Kézmeleg vízbe kell áztatni legalább negyed órára, majd az egyik végét lezárni, un. farkashurokkal (így biztosan nem csúszik le). Kolbásztöltő segítségével a bélbe töltjük, majd a másik végét is lezárjuk. Legalább 12 órát szellős helyen, lógatva szikkasztjuk, majd akác és bükkfa fűrészporával, 2-3 hideg füsttel megfüstöljük. Szellős, hűvös kamrában érleljük legalább egy hónapig.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.